egyház

Áder János: embert és embert is egymáshoz kapcsolnak az egyes felekezetek lelkészei

Budapest – A világban a lelkész – legyen bármilyen felekezetű – embert és embert is egymáshoz kapcsol, nemcsak égi és földi között közvetít – mondta a köztársasági elnök a határon túli egyházi vezetők tiszteletére adott díszebéden hétfőn a Sándor-palotában. Az eseményen az államfőn és a meghívott egyházi vezetőkön kívül részt vett Orbán Viktor miniszterelnök és Kövér László, az Országgyűlés elnöke is.

Mi segíthetne az egyházi igénytelenségen?

„Igénytelenség az egyházban? Valóban van. De én ezt egy picit más aspektusból közelítem. Nem a szózatok szintjén, hanem a hitélményekben és a gyülekezeti életben kellene a „megújulás lendülete”. Mert egy impulzív közösség, egy tenni akaró közösség nem hagyja a művirágokat és fóliát az oltáron." Farkas Ervin, evangélikus lelkész reakciója Kovács Barbara Miért lett szent a gagyi? – Igénytelenség az egyházban című cikkére.

Miért lett szent a gagyi? – Igénytelenség az egyházban

Fröccsöntött gyertya villódzó műlánggal, fóliával bevont oltárterítők, művirágok. Az igénytelenné válás sziklaszilárd mérföldkövei, amelyek beköltöztek templomainkba és gondolkodásmódunkba, elhitetve, hogy nekünk ez is tökéletesen megfelel. Mikor hagytuk, hogy az igénytelenség felüsse a fejét a kereszténységben? Egyáltalán meg lehet-e különböztetni a puritán egyszerűséget a szent „gagyitól”?

Európa nem utasíthatja el az egyházak partnerségét

Strasbourg – „Az Európai Uniónak közvetlen fejlesztési segélyeket kell biztosítania az egyházaknak, melyek világszerte felelősséget vállalnak az üldözött keresztényekért. Ez Európa különleges felelőssége!” – jelentette ki felszólalásában Hölvényi György, az európai néppárti képviselőcsoport vallásközi párbeszéddel foglalkozó munkacsoportjának társelnöke az Európai Parlament mai plenáris ülésén.

Az LMBTQ-emberek helyzetéről beszélgettek Szegeden

Szeged – A melegek és a szexuális mássággal élők helyzetéről tartottak kerekasztal-beszélgetést a Grand Café Kávézóban hétfőn este. A rendezvény vendégei arról számoltak be, hogy a kereszténység és általában a vallás hogyan viszonyul ezekhez az emberekhez, létezik-e számukra is esélyegyenlőség.

Templomból night club – ez volna a szép új világ?

Hotel, étterem, uszoda, konditerem vagy éppen night club. Jobb, ha nem a kakukktojást, hanem inkább a közös nevezőt kezdjük el keresni. A végeredmény sokak számára meglepő és egyben elszomorító is lehet: egykor megszentelt helyek alakulnak át. Nyugat-Európában és más fejlett országokban szinte már tendenciának számít a templomok elnéptelenedése, de nem kizárt, hogy hamarosan nálunk is találkozhatunk hasonlóval.

Az egyházi iskolák rangsorában négy evangélikus iskola is szerepel – Első lett a Deák Téri Evangélikus Gimnázium

Budapest – Nemrégiben jelent meg a HVG kiadványa az ország száz legjobb gimnáziumáról. Ebben szerepel az egyházi iskolák rangsora is, amely szerint az első helyen a Deák Téri Evangélikus Gimnázium áll. Mellettük három másik evangélikus gimnázium is szerepel a listán.

Közel-keleti egyházvezetők reformációi ünnepsége

Amman – „Amikor a nyugati világ a keleti keresztyénségről beszél, nem a teljes, mozaikszerű képre tekint, hanem az ortodox egyházra gondol, és nem látja a protestánsokat” – mondta Habib Badr a bejrúti protestáns gyülekezet lelkésze. Ez jól érzékelteti azt a környezetet, amiben a közel-keleti protestánsok élnek, amikor a reformáció hagyományában állva tekintenek annak jövőbeli kihívásaira.

Reformáció 500: Ünnepi ülést tartottak a parlamentben – A protestantizmus nem elhatárolódás

Budapest – Az Országgyűlés felsőházi termében 2017. október ötödikén, csütörtökön emlékülést tartottak a reformáció ötszáz éves jubileuma előtt tisztelegve, a protestáns egyházak részvételével. A Magyarországi Evangélikus Egyház részéről jelen volt Gáncs Péter püspök, Prőhle Gergely országos felügyelő, valamint Fabiny Tamás püspök. A Reformációi Emlékbizottság tagjai mellett számos esperes, lelkész és felügyelő is részt vett az alkalmon.

A magyarországi protestánsok artikuláris korszaka: Hogyan építsünk be egy „elfeledett” korszakot a történelemórákba?

A kulturális örökség továbbadásának fontos részét teszi ki az egyházak történetének a tanítása. Azonban mihez kezdjünk akkor, ha egy olyan történelmi korszakot kell tanítanunk, amiről a mai napig csak nagyon kevés forrással rendelkezünk, és az emberek többsége is alig tud róla valamit?

Oldalak

Feliratkozás RSS - egyház csatornájára