egyház

Bejrút – Genf – Budapest – A bejrúti robbanás nem csak Libanont, hanem az egész világot megrázta: egyházi és állami vezetők fejezik ki részvétüket a libanoni emberek felé. Ferenc pápa külön megemlékezett katekézisén a történtekről, míg magyar részről Orbán Viktor miniszterelnök és Erdő Péter bíboros is táviratban fejezte ki szolidaritását a tragédia után.

Pozsony – Zuzana Čaputová szlovák államfő méltányolja az egyházak társadalmi szerepvállalását, különös tekintettel a koronavírus-pandémia nehéz időszakára. Az erről szóló bejegyzést azután tette közzé a közösségi oldalán, hogy 2020. július 30-án találkozott a katolikus és az evangélikus egyház, valamint a zsidó hitközségek képviselőivel.

Gyakran hallott kritika az egyházi fenntartású nevelési és oktatási intézményekkel kapcsolatban, hogy növelik a szegregációt azzal, hogy tanulói jogviszony létesítésekor „válogatnak” a jobb szociális háttérrel rendelkező gyermekek közül. Vannak, akik az egyházi iskolák szegregációt erősítő hatását hangsúlyozzák az egyházi fenntartású intézmények számának és arányának növekedésének kontextusában. A statisztikákból az látszik, hogy átlagosan valóban magasabb a családi háttérindex[1] az egyházi iskolákban, mint az állami fenntartású intézményekben. Ennek a multifaktoriális háttere nem ezen írás témája, most annak az útnak az elindulását szeretnénk bemutatni, amely reményeink szerint, változást fog eredményezni ezen a területen.

Budapest – A mostani időkben nagy szükségünk van a hívő emberek közös felelősségvállalására és példaadására a válsághelyzetek és a társadalmat érintő kérdések kapcsán. Erről beszélgettünk Fabiny Tamással, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspökével, hajdani Duna Televíziós szerkesztőtársakként a tegezős beszédforma mellett maradva.

Kaposvár – Évről évre növekszik az egyházi gimnáziumok száma az országban. Míg a 2016/2017-es tanévben 195 intézménybe járhattak a diákok, addig az elmúlt tanévben már hatvannal többe. Egyházi általános iskolásból is több van, a 2019/2020-as tanévben 111 ezren jártak vallási intézménybe.

2020. június 12-én távozott e világból dr. Ivan Chalupecký professzor, aki a Szepesség és a szepességi német egyház- és kultúrtörténet egyik legnagyobb avatott szakértője volt.

Kairó – A kopt ortodox egyház mindig, történelmének minden nehéz időszakában az egyiptomi nemzet mellett állt, most pedig biztosította a politikai és katonai vezetőket, hogy minden tőle telhetőt megtesz a határok és az ország biztonságának megvédéséért. A patriarkátus egyúttal méltatta az egyiptomiak eddig meg nem cáfolt szándékát, hogy diplomáciai úton kívánják megvédeni törvényes jogaikat.

Ha egy nem hívő ember a keresztényekre, a kereszténységre gondol, akkor biztos, hogy az első tíz gondolat között, ami az eszébe jut, ott lesz a pápa. Éppen ezért – a világnak ezen a felén – senki egy személyben nem reprezentálja úgy a kereszténységet, mint a római pápa. Így paradox módon kifelé, a világ felé az egység(esség) jelképe, befelé, felekezeti szinten pedig az egyik legmegosztóbb hivatal a pápaság. Lehet hozzá így is, úgy is viszonyulni, de valahogyan viszonyulni kell.

A történelmi keresztény felekezetekhez tartozók száma nyugaton masszív fogyást mutat. Mi lesz Európából, ha az európaiságukra oly büszke emberek lassan már azt sem nem tudják, hogy ki az, aki a kereszten függ? A probléma nagyon is aktuális, és számos társadalompolitikai vetülete van.

Budapest – Asztalos György az Evangélikus Pedagógiai Intézet pedagógiai szakértője annak próbált utánajárni, vajon igazak-e a világi sajtóban előszeretettel megjelenő mondatok, amelyek szerint az egyházi iskolákban tanulókra jutó állami költségvetési támogatása többszöröse az állami iskolákénak.