Kötőszó blog

„Stresszesek! És mind a mindfulnesst hívják segítségül!” – állt egy népszerű gazdasági magazin online szalagcímében. Szinte nem telik el nap, hogy ne találkoznánk újabb és újabb cikkekkel, tudományos magyarázatokkal a mindfulness, azaz a tudatos jelenlét gyakorlásának pozitív hatásairól. Minek köszönheti népszerűségét? Valódi életformáló ereje van, vagy csak felkapott divathullám?

Szombat este van. Eszedbe jut, hogy holnap reggel templomba kellene menned, de nincs kedved hozzá. Nyűgösnek és hasztalannak érzed, keresed a kifogásokat és szomorúan veszed tudomásul: rutinná vált az istentiszteletre járás. Ha ehhez hasonló gondokkal küzdesz, új rovatunkat neked találtuk ki. A Hangolódó-sorozat utazásra hív, melyben különböző zenei útvonalakon gondolkodunk Isten és ember viszonyáról. Néha személyes hangvételben, néha nagyon is közérthetően, de mindenképpen a vasárnapi események felé tekintve. A mai válogatás a kánaáni asszony története nyomán, a kirekesztettségről szól.

„Úgy szeretek tekinteni a Kötőszóra, mint egy olyan felületre, amely kedvet csinál ahhoz, hogy emberek eljussanak a templom kapujáig, benézzenek és ha tetszik nekik, amit ott látnak, be is lépjenek rajta. Megmutatjuk, hogy sok olyan gyülekezet, iskola, közösség van az egyházon belül, ahova jó tartozni, sok olyan lelkész, akivel jó beszélgetni” – mondta Laborczi Dóra, a KötőSzó blog szerkesztője a Virtuális közösség-valós kereszténység címmel tartott keresztény blogszerkesztők kerekasztal-beszélgetésén.

Ha a keresztények nyitni akarnak a világ felé, igen gyakran megesik, hogy olykor jópofa, olykor kínos módon kezdik el bizonygatni, hogy miért lehet ma menő, kúl, szuper kereszténynek lenni. Ennek a jelenségnek egyik legpontosabb karikatúráját a Dogma című film adja, azon belül is az a jelenet, amikor lerántják a leplet a „Jézus haver”-szoborról.

Szombat este van. Eszedbe jut, hogy holnap reggel templomba kellene menned, de nincs kedved hozzá. Nyűgösnek és hasztalannak érzed, keresed a kifogásokat és szomorúan veszed tudomásul: rutinná vált az istentiszteletre járás. Ha ehhez hasonló gondokkal küzdesz, új rovatunkat neked találtuk ki. A Hangolódó-sorozat utazásra hív, melyben különböző zenei útvonalakon gondolkodunk Isten és ember viszonyáról. Néha személyes hangvételben, néha nagyon is közérthetően, de mindenképpen a vasárnapi események felé tekintve. Mai válogatásunkat Földi Gábor, az Index Kult rovatának szerzője készítette a szeretetről.

Szombat este van. Eszedbe jut, hogy holnap reggel templomba kellene menned, de nincs kedved hozzá. Nyűgösnek és hasztalannak érzed, keresed a kifogásokat és szomorúan veszed tudomásul: rutinná vált az istentiszteletre járás. Ha ehhez hasonló gondokkal küzdesz, új rovatunkat neked találtuk ki.

Biztos vagyok abban, hogy a jubileumi év nagyon sok kincset és értéket fog még elénk tárni, mint ahogy felütésként ízelítőt kaphattunk ebből a Müpában is. Ugyanakkor lelki szemeimmel látom, hogy a vártnál több hiányt is a felszínre fog hozni.

Szombat este van. Eszedbe jut, hogy holnap reggel templomba kellene menned, de nincs kedved hozzá. Nyűgösnek és hasztalannak érzed, keresed a kifogásokat és szomorúan veszed tudomásul: rutinná vált az istentiszteletre járás. Ha ehhez hasonló gondokkal küzdesz, új rovatunkat neked találtuk ki. A Hangolódó-sorozat utazásra hív, melyben különböző zenei útvonalakon gondolkodunk Isten és ember viszonyáról. Néha személyes hangvételben, néha nagyon is közérthetően, de mindenképpen a vasárnapi események felé tekintve. Mai válogatásunkat a vasárnapi textus alapján a gyógyulás reményében készítettük.

„A mai Magyarországnak nagy szüksége van a Krisztus által megragadott emberekre! Olyan testvérekre, akik számára az ökumené nem csupán egy hetet, hanem életmódot jelent: akik nem zárkóznak el a másiktól, hanem együtt tudnak szolgálni és munkálkodni abban a világban, amely sóvárogva várja az Isten fiainak megjelenését… Akik reményt és fényt tudnak hozni azokba a házakba és családokba, amelyekről már lemondott a társadalom… Akik láthatatlanul, sóként tudnak hatni a kiégni látszó életekben, és akik a világ világosságának követei mernek lenni a legsötétebb helyeken és helyzetekben is.” – Koch Szilvia, nagykanizsai evangélikus lelkész igehirdetése.

Biztosan lelkészgyerek-ártalom, de nekem az ökumenikus imahétről leginkább az alkalmak utáni közös beszélgetések jutnak eszembe, amikor az adott város vagy település egyházi vezetői, lelkészei, papjai összeülnek és kötetlenül beszélgetnek. Itt aztán óhatatlanul is előkerülnek az egyházi viccek, anekdoták, most ezek közül válogattunk. Hiszen mivel is lehetne az évszázados feszültségeket jobban oldani, mint öniróniával?