művészet

Már a reformáció korának könyvégetései kapcsán bőséges hagyományra támaszkodhattak azok, akik a könyvek elpusztítását a véleménynyilvánítás szabadságaként értelmezték, és ugyanígy azok is, akik az írott művek védelmében léptek fel. Könyvek elpusztítását a hit győzelmeként aposztrofálják a Biblia sorai is (ApCsel 19,18–20), míg más esetben ugyanezt az eszközt vetik be az Úr igéje ellen (Jer 36,23). Biztos, hogy van jó és rossz, sőt égetni való könyv? Egyáltalán, a jó kérdést tesszük-e fel ezekben az esetekben?

Természetesen nem tudjuk, hogy nézett ki Jézus, de a modern technikai eszközöknek köszönhetően láthattuk már, hogy nézhetett ki egy átlagember Krisztus korában. A keresztények mindig is szerették volna látni Jézus hiteles képmását, így a művészeti hagyomány igyekezett azt láttatni. Ne felejtsük el azt sem, hogy Jézus arcának „keresése” hajtóereje és problémája is a keresztény képi nyelv kialakulásának. A téma aktuális, hiszen az elmúlt hónapokban számos sajtóorgánum és mozgalom kéri számon az európai festészeten, hogy európai, fehér Krisztus-képet teremtett. Mégis mit tart a hagyomány Krisztus hiteles képmásának?

Szombathely – A Reményik Sándor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola és Művészeti Iskola idén először szervezett művészeti tábort, nem csak művészetis diákoknak. Fergeteges hangulat, sok játék, tánc, kézműveskedés, színjátszás, móka és kacagás várta a gyerekeket.

A Kecskeméti Katona József Múzeum Cifrapalota kiállítóhelye az idén őszre tervezett, de a koronavírus-járvány miatt 2021-re halasztott nemzetközi eucharisztikus kongresszushoz csatlakozva, ugyanakkor a kiírásban is az ökumenét megfogalmazva Szent vendégség (Eucharisztia/Úrvacsora) címmel hirdette meg az idei, immár tizedik biennálét. A kialakult veszélyhelyzet okán az országos kortárs képző- és iparművészeti kiállítást csupán két napig lehetett megtekinteni, ezért a szervezők úgy döntöttek, hogy a tárlat anyagát némi szöveges kiegészítéssel online is bemutatják.

Sopron – A soproni Eötvös József Evangélikus Gimnázium, Egészségügyi és Művészeti Szakgimnáziumban két ágazatban folyik szakképzés. Míg az egészségügyi szakképzés hosszú, évtizedes múltra tekint vissza, a művészeti vonalon a kortárs táncosok képzése szinte most indult: a második évfolyam ősszel kezdi meg tanulmányait.

Budapest – A Szépművészeti Múzeum gyűjteményei több mint 30 alkotást – festményeket és grafikákat – őriznek az id. Lucas Cranach műhelyében készült több ezer mű közül. Azt azonban talán kevesen tudják, hogy Cranach nemcsak kiváló festő volt, hanem rendkívül sokoldalú vállalkozó is, akinek könyvkiadója és nyomdája, patikája és még sörfőzdéje is volt. Nem csak a 16. század művészetére gyakorolt jelentős hatást, hanem a korszak egyik legfontosabb, világtörténelmi jelentőségű fordulatában, a reformáció elterjedésében is kulcsfontosságú szerepet játszott. Színes személyiségét és Luther Mártonnal kötött barátságának történelmi jelentőségét a Szépművészeti Múzeum egy animációs kisfilmben mutatja be, amely reményeink szerint igazi, többdimenziós hús-vér emberré teszi a nézők számára jól ismert képek alkotóját.

Budapest – Konok és... címmel nyílt meg Konok Tamás Kossuth-díjas festőművész kiállítása az Evangélikus Országos Múzeumban 2020. február 18-án. A tárlatot Fabiny Tamás evangélikus püspök köszöntötte és Pataki Gábor művészettörténész nyitotta meg.

Budapest – Nagy sikert aratott a közösségi médiában az olasz művész, Maurizio Cattelan akciója a közelmúltban, aki egy Miamiban tartott árverésen ragasztószalaggal falra rögzített banánt – mint kortárs műalkotást – 120 ezer dollárért árverezett el. Tovább növelte az abszurd akció körüli hírverést, amikor egy David Datuna nevű performanszművész leszedte a banánt a falról és megette, így csillapítva éhségét. A falra ragasztott banán mémmé vált, amit több világcég is felhasznált azóta a saját reklámjában.

Budapest – Az Asztali beszélgetések sorozat 16. évadának november 28-án megrendezett alkalmán Ferencz Győző irodalomtörténész, költő, az ELTE egyetemi tanára, a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia ügyvezető elnökének gondolatai segítségével emlékeztek Radnóti Miklósra a Petőfi Irodalmi Múzeumban.

„A csend az Isten közelségében bennem kezdődő szünet” – vallja az 1935-ben született észt zeneszerző. Arvo Pärt nemcsak a modern egyházzenének, hanem a kortárs zeneirodalomnak is az egyik legmeghatározóbb személyisége. Előadásaiból és interjúiból a Rózsavölgyi és Társa Kiadónál jelent meg igazán izgalmas kötet.