Szeverényi János

Boldva – Ébredj Észak-Magyarország! címmel harmadik alkalommal rendeztek szabadtéri evangelizációt Boldván több felekezet összefogásával, 2016. július 10-én. Tanúságtételek, gyermekprogramok, zenekari szolgálatok, igehirdetések, személyes lelkigondozások tették tartalmassá a találkozót.

„Buta tótok, gőgös magyarok, vad szerbek, anyagias zsidók, Trianon miatt utált csigaevő franciák, vérünket szívó osztrák labancok…” Mennyi ilyen és hasonló mondat hangzik el „belső körökben”.

Templomba járó, bibliaolvasó nagycsaládban nőttem fel. Ahogy az első szavakat kimondtuk, szüleink imádkozni tanítottak. Első osztályos korunkban kaptuk első Bibliánkat. A gyülekezeti alkalmak mellett minden este családi áhítatot is tartottunk. Reggelente egyéni bibliaolvasás volt szokás nálunk az Útmutató alapján.

Isten ajtót nyitott a szlovák evangélikus testvérek felé. A Felvidékhez fűződő kapcsolataink ápolása közben természetszerűen elsősorban a magyar evangélikusokra fókuszálunk. Szükség is van a figyelemre, közös felelősséghordozásra, mivel a legtöbb gyülekezet a létéért küzd. Ugyanakkor tudnunk kell, hogy a felvidéki tízezres magyar evangélikus közösség része a négyszázötvenezer tagot számláló szlovákiai evangélikus egyháznak.

Piliscsaba – „Rengeteg minden történik velünk és általunk, amit jó lenne mindenkinek ismerni!” – mondta Szeverényi János országos missziói lelkész egyik nyitó gondolatában az e heti missziói konzultáción. A 2016. március 16–17-én tartott esemény a Missziói Bizottság tagjainak, az egyházmegyei missziói felelősöknek, valamint a missziós munkásoknak szólt, de egyházunk minden tagjának és nem hívőknek is fontos gondolatokat tolmácsoltak.

A Biblia kijelentése szerint Isten maga a szeretet. Nem olyan, mint a szeretet, nem hasonló hozzá, hanem azonos a szeretettel. Ez a Szeretet alkotott minket. Ő hordoz, tanít, ítél, vigasztal és üdvözít.

Tótkomlós – Szarvas – Két, egymáshoz közeli evangélikus gyülekezet szeretetszolgálatába nyertünk bepillantást 2015. november 10-én az Evangélikus Missziói Központ munkatársi csapatával. Ha mindenre kiterjedően beszámolnánk a tótkomlósi és a szarvasi gyülekezetek szolgálatáról, amelyet az elesettek, a szenvedélybetegek és városuk érdekében tesznek, mindez egy cikk kereteit szétfeszítené. Csupán ízelítőt nyújtunk az alábbiakban, és biztatjuk az olvasót, hogy ha teheti, maga is látogassa meg ezeket a szolgálati helyeket.

A „Hazánk fővárosa Moszkva” feliratot – nyomtatva, gyöngybetűkkel – első kárpátaljai utamon a Szovjetunió utolsó évében olvastam egy magyar iskolában. Esztendő múltán ugyanabban az intézményben már ez volt látható: „Hazánk fővárosa Kijev”…

„Szeverényi honvéd, maga nem szerel le idő előtt, mert teológus!” – kiáltotta indulatosan Homoki főhadnagy. Teológiai hallgatóként két évre kellett bevonulnom katonának. Egy tiszthelyettes tanácsára kértem szemem kivizsgálását, mivel annyi dioptriaszámmal, amennyi nekem akkor volt, be sem kellett volna vonulnom. Hogy is kezdődött ez a nehéz és szép történet?

Piliscsaba – Az Evangélikus Missziói Központ szervezésében közel száz fő részvételével július elején tartottak konferenciát. A rendezvény főszervezőjével, az Evangélikus Missziói Központ – Magyar Evangélikus Rádiómisszió igazgatójával, Szeverényi János evangélikus lelkésszel beszélgettünk.