A Magyarországi Evangélikus Egyház, a Magyarországi Metodista Egyház és a Magyarországi Református Egyház szervezésében létrejött konferencia a protestáns közösség mai értelmezésével foglalkozott.

Cselovszkyné Tarr Klára, az MEE Külügyi Osztályának vezetője, az Európai Protestáns Egyházak Közösségének (GEKE) elnökségi tagja köszöntőjében elmondta: „Negyven éve az egység felé haladunk. Fontosnak tartom, hogy az egymás felé közeledést ne a saját becsvágy határozza meg, hanem a közös vonások hangsúlyozása.”

Szabó Lajos, az Evangélikus Hittudományi Egyetem rektora, a konferencia levezető elnöke köszöntőjében a közösség erejét hangsúlyozta. „Egymás felfedezése lehetőség számunkra. Bízom benne, hogy jelen összejövetel és a felekezetek egymáshoz való közeledése hordozza azt a liturgiai végkicsengést, miszerint nyitottak vagyunk a másik egyház kincseire. Viszont nemcsak a kincsekkel, hanem a másik megsegítésével is dolgunk van” – fogalmazott a rektor.

A Leuenbergi konkordia aláírásának körülményeire emlékezett vissza Harmati Béla nyugalmazott evangélikus püspök. „A konkordiát megelőzően már 1971-ben megszületett egy olyan felhívás, mely az egyházak egymáshoz közelebb lépését szorgalmazta.” A nyugalmazott püspök hangsúlyozta: „Az immáron negyvenéves egyezmény nem teológiai vitán, hanem együttműködésen alapul.” Harmati Béla kitért továbbá azokra a protestáns szolgálatokra és együttműködésekre, amelyek a közeledéshez tartoznak. Így megemlítette a tábori lelkészi szolgálat létrejöttét, továbbá a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának megalakulását. A püspök emlékeztetett arra is, hogy a Budapest-Fasori Evangélikus Gimnázium 1989-es újraindulásánál külön református osztályokat is indítottak, amivel segíteni szerették volna a testvéregyház iskolai oktatását is.

Bölcskei Gusztáv református püspök előadása egyháztörténeti kontextusban vizsgálta a reformációi és a leuenbergi időszak szellemiségét. Kiemelte Philipp Melanchton és Martin Bucer törekvését, akik már az 1540-es években a közeledés és egyetértés mellett álltak ki. A református püspök hangsúlyozta: „szükségünk van arra, hogy megtaláljuk azt a protestáns európai hangot, amely egymás elismerésén és a közösség megtapasztalásán alapul.”

Az előadásokat követően hozzászólásokra nyílt lehetőség. Gáncs Péter evangélikus elnök-püspök felszólalásában emlékeztetett arra, hogy „jelenleg egyházunkban a belső egyházi törvény értelmében iskolaigazgató csak evangélikus lehet”. Az elnök-püspök elmondta, hogy tudomása szerint ez a református egyházban is hasonlóképpen van. Ezek alapján indítványozta, hogy a fenti törvényeket a Leuenbergi konkordia értelmében a jövőben vizsgálják felül, hogy ebben is érvényesülhessen annak szellemisége.

Fabiny Tamás evangélikus püspök hozzászólásában a közösségi gondolkodást hangsúlyozta. „A protestáns szó (lat.: pro-testo) a valami melletti tanúskodást jelenti. Mi, akik tudjuk, hogy életünkkel Krisztus mellett tanúskodnunk, nem képezhetünk távolságot más felekezetű testvéreinktől.” Az összefogás a toleráns, a másikat elviselő szeretet felől értelmezhető.

A konferencia második szekciójában Thomas Greif, a Sonntagsblatt újságírója tartott előadást A reformáció városai címmel. Az előadás kiemelt helyszínei között nem a reformáció korabeli szellemi műhelyek, hanem a mai, a protestáns szemléletet meghatározó városok szerepeltek. Így az előadásban megismerhettük Halle városának August Hermann Francke által meghatározott mai szellemisége mellett Teschen protestáns múltját. Thomas Greif előadásában Debrecent is bemutatta, melyről így vallott: „Debrecen az egyetlen nagyváros Délkelet-Európában, amely mindmáig egyértelműen protestáns jellegű. A kollégium nagykönyvtára egyedülálló kincs: 600 000 kötettel Magyarország legnagyobb egyházi könyvtára.” Az újságíró továbbá kiemelte még Lipcsét, amely Johann Sebastian Bach munkásságának köszönhetően meglátása szerint ma az egyik meghatározó protestáns szellemi központ. „Johann Sebastian Bach minden idők talán legnagyobb zenésze és Luther mellett a protestantizmusnak egyetlen világméretekben is központi alakja” – fogalmazott Thomas Greif. Előadásából megtudhattuk, hogy kutatásában azt vizsgálja, hogyan határozzák meg felekezeti identitásukat a mai protestáns szellemi közösségekben élők és dolgozók. Az újságíró kutatását a GEKE hívta életre, és a Sontagsblatt – Evangelische Wochenzeitung für Bayern Europa reformata című projekt részeként jelent meg.

A konferencia az együttgondolkodás, a közös út meghatározása, a Leuenbergi konkordia mai értelmezése alapján arra törekedett, hogy a negyven éve aláírt dokumentum értelmében a hétköznapokban is érezhetőbbé tegye a közös protestáns örökség mai megélésének lehetőségét. Ezért különösen örömteli, hogy az Evangélikus Hittudományi Egyetem nemcsak otthont adott az ünnepi gyűlésnek, hanem oktatói és hallgatói jelenlétével jelezte, a közös úton járás üzenet a jövő számára, amelynek szellemiségét a jelen generáció képviselni és erősíteni kívánja.