Érdi Tamás zongoraművész darabja után az iktatáson Balog Zoltán miniszter egyfajta szakmai „látványműhelynek” aposztrofálta a PIM-et, amelynek rendkívül szerteágazó feladatai vannak, hiszen nem egyszerűen a klasszikus értelemben vett múzeum, hanem számos kulturális eseménynek is otthont ad. A leköszönő E. Csorba Csilla főigazgató vezetése alatt nyitottság és kreativitás jellemezte az intézményt, amit a miniszter szerint a jövőben érdemes megőrizni.
Kitért arra, hogy bár Prőhle Gergely nem a szűk szakmai közegből érkezik, de épp ezért tartja fontosnak, hogy az új igazgató korábbi kapcsolatai, tapasztalata révén számos területen lehetőség lesz majd a feladatok további bővítésére, a más területek felé való nyitásra.
Balog Zoltán ezután azt elemezte, hogy a múzeumi jelleg mellett melyek azok a feladatok, amelyekre a PIM-nek a jövőben is energiát kell fordítania. Új feladatokat szabva az új főigazgatónak kitért a hagyatékgondozás fontosságára, a kortárs irodalom helyén való kezelésére, a kommunikációs feladatokra, így a fordításokra, amelyeknek magukban kell foglalniuk itthoni és külföldi megjelenéseket. Értékelése szerint nincs ma igazi gazdája a magyar irodalom külföldi nyelvre való fordításának, hiszen a Balassi Intézet, a Külügyminisztérium és a múzeum sem volt eddig igazán az. A tárca azonban megemelt forrásokat biztosít majd ezekhez a tevékenységekhez – hangsúlyozta a miniszter, aki kitért az idén húszéves Digitális Irodalmi Akadémia hozzáférhetőségének javítására is.
Emlékeztetett arra, hogy újabb intézménnyel bővült a PIM portfóliója, így az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet (OSZMI) megújítása, dinamizálása is a feladatok közé tartozik. Nyomatékosította, hogy az irodalmi minőségi turizmus állomásává kell válnia az intézménynek. Szóba került a PIM-nek otthont adó Károlyi-palota műemléki megbecsülése, régi tereinek felújítása, megújítása, új terek nyitása és új tartalommal való megtöltése is.
Személyes gesztusként a miniszter a leköszönő főigazgatónak egy csokor virágot, Prőhle Gergelynek pedig egy tucatnyi üres papírt adott át, a tervek megvalósításához.
A törvény szövegének hivatalos felolvasása után Prőhle Gergely átvette kinevezési okiratát.
Beköszönő beszédében az új főigazgató elsőként köszönetét fejezte ki elődjének azért az emberi és szakmai intellektuális összehangoltságért, amely az átadás és átvétel folyamatában közöttük volt. Emlékeztetett, hogy a PIM éppen 60 éve foglalta el ezt a jelenlegi épületet, amely azóta kultikus hellyé vált, de nem pusztán azért, mert sokan járnak ide, hanem azért, mert az a fajta gyűjteményi munka, ami itt zajlik, megszenteli ezt a helyet.
Az új főigazgató szerint az irodalmi hagyatékok méltó kezelése az egyik legfontosabb jövőbeli kihívás, ezzel összefüggésben fontos feladat ezeknek az anyagoknak a bemutatása és az örökkévalóság számára való bebiztosítása, halhatatlanságuk elősegítése a gyűjteménygondozás és a digitalizáció segítségével.
Prőhle Gergely hangsúlyozta, hogy vezetői programja nem a radikális változáson, hanem a hosszú távú, kiszámítható tervezésen alapul majd. Ezután szólt a PIM 2017-es programjairól is, amelyet nagyrészt még elődje készített elő. A magyar kultúra napjához kapcsolódva nyílik meg az Erdély és 1956 kapcsolatát vizsgáló kiállítás, az esztendő további programjai pedig elsősorban az irodalmi évfordulókhoz kötődnek majd. A PIM kapcsolódik a részben E. Csorba Csilla által szervezett Arany János-emlékévhez, és Szabó Magda születésének századik évfordulójára is kiállítást terveznek.
Prőhle Gergely felemlegette, hogy a PIM-hez több intézmény is tartozik, így a tabáni Mesemúzeum, az óbudai Kassák Múzeum, a Magyar Nyelv Múzeuma Széphalmon, valamint a sátoraljaújhelyi Kazinczy Múzeum, amelyekkel a jövőben szorosabb együttműködést terveznek, így jobban szervesülhet, egységesülhet az intézmények tevékenysége. Ezt segíti első lépésben az is, hogy Kassák Lajos bécsi éveiről a PIM-ben nyílik idén kiállítás és nem a Kassák Múzeumban, amelynek fejlesztési terveit is kidolgozták már, a Zichy-kastély fejlesztési terveivel. Hasonlóképpen fejlesztés előtt áll a Mesemúzeum is.
Véleménye szerint az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet intézményével való összevonásnak mindkét intézmény nyertese lesz. Petőfi sem tudta sokáig eldönteni, színész vagy költő szeretne-e inkább lenni, így ma is szoros az irodalom és a színművészet összefonódása – viccelődött az új főigazgató. A Károlyi-palota történelmi tereiről is említést tett, amelynek tereit ő is fontosnak tartja a jövőben bemutatni. Köszönetét fejezte ki ezután a megelőlegezett bizalomért.
A leköszönő főigazgató, E. Csorba Csilla búcsúzó hírességek beszédeit vizsgálta gondolatainak rendezésekor. Szavaiban többek között arra a kollegiális háttérre hívta fel a figyelmet, amellyel a PIM-ben együtt dolgozhatott az elmúlt években. Hangsúlyozta az ifjúság felé fordulás fontosságát, az értékek megőrzését.
Az alkalom fogadással zárult.