A politikus, aki a javaslat egyik fideszes előterjesztője, hangsúlyozta: a húsvét előtti péntek szabadon töltése világnézettől függetlenül mindenki számára nyereség. 

Fontos lépés lenne az ország, a nemzet keresztény önazonosságának helyreállításában, és nemcsak a családok életminőségét, de a munkaerő képességét is javítja, növelve a regenerálódás lehetőségét – tette hozzá. 

A húsvét előtti péntek szabaddá tételét a politikus a rendszerváltás óta eltelt mintegy huszonöt év egyik fontos adósságának nevezte. 

Azt üzeni, hogy áldozat nélkül nincs feltámadás, nagypéntek nélkül nincs húsvét – hangsúlyozta. 

Hozzátette: az előterjesztők nem gondolják, hogy bárkire rá kellene kényszeríteni ezt a meggyőződést, de minden család érdeke, hogy a húsvéti ünnepkörben egy újabb napot kapjanak a közös pihenésre. 

Balog Zoltán szólt az intézkedés várható pozitív hatásáról a turizmusra, és úgy ítélte meg: az elmúlt években a gazdaság növekedése érdekében tett kormányzati intézkedések pozitív hatásai többet nyomnak a latba a gazdaság szempontjából, mint egy fizetett szabadnap elrendelése.

Hangsúlyosan szólt arról, hogy ezen szempontokat sem kívánják figyelmen kívül hagyni, de azt, hogy a gazdasági helyzet most lehetővé teszi az intézkedést, szimbolikusan az is jelzi, hogy Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter is az előterjesztők között van. 

Nagypéntek Európa tizennégy országában munkaszüneti nap – folytatta, hozzátéve: számos országban – gazdasági sikerességtől függetlenül – több munkaszüneti nap van egy évben: Németországban tizenhét, Bulgáriában tizenhat, Szlovákiában tizenöt, Horvátországban tizennégy, Ausztriában tizenhárom, Csehországban és Lengyelországban is, Dániában tizenkettő, ahogy Franciaországban és Belgiumban is.

Hogy ünnepnap lesz-e nagypéntek, az azokon múlik, akik ünnepelni szeretnének - vélekedett, hozzátéve: voltak, akiknek az elmúlt évtizedekben, akár az előző rendszerben is ünnepnap volt. 

„Én magam betanított esztergályosként szabadságot kaptam annak idején a Diósgyőri Gépgyárban 1977-ben, hogy otthon tudjam ünnepelni ezt a napot. Akkor is voltak megértő munkaadók, bízom benne, hogy most is lesznek, akik ezt támogatni fogják” – fogalmazott. 

Ironikusan megjegyezte: az egyházak és az egyházi szolgák számára nagypéntek mindig is intenzív munkával telik, hiszen ők munkával ünnepelnek.

Vita nagypéntek munkaszüneti nappá nyilvánításáról

Soltész Miklós egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkár felszólalásában arra hívta fel a figyelmet, hogy a kereszténység a legerősebb vallás Magyarországon, ezért is érdemes munkaszüneti nappá nyilvánítani nagypénteket. A kabinet képviselője hangsúlyozta ugyanakkor, hogy ez az új munkaszüneti nap nemcsak a hívők számára lehet fontos, hanem minden családnak, amelyek tagjai így még több időt tudnak együtt tölteni.

Az államtitkár a javaslat mellett érvelve kiemelte, hogy a változtatásnak megvan a gazdasági alapja is, úgy fogalmazott, a gazdasági növekedést megteremtő emberek megérdemlik az új munkaszüneti napot.

Soltész Miklós emellett szólt arról is, hogy nagypéntek számos környező országban, összesen pedig több mint egy tucat európai országban már most is munkaszüneti nap.

A Fidesz padsoraiból elsőként Mátrai Márta biztosította támogatásáról az előterjesztőket. Elmondta, a húsvét a kereszténység legnagyobb ünnepe, amelynek kiemelt napja a nagypéntek, a megváltás szimbóluma, amikor a hívő ember kötöttségek nélkül magába merülhet. A kormánypárti politikus szerint a kabinet javaslata azért is helyes, mert a jó és kiegyensúlyozott élet ígéretét nemcsak gazdasági területen, hanem lelki, szellemi eszközökkel is támogatnia kell.

A KDNP padsoraiból Szászfalvi László biztosította támogatásáról a javaslat előterjesztőit. Kiemelte, az indítvány elsősorban a vallásszabadság kiteljesülését segíti, emellett a magyar családok érdekeit is szolgálja, továbbá erősítheti a belföldi turizmust is.

Az ellenzéki padsorokból a szocialista Gúr Nándor jelezte, támogatják a javaslatot, ugyanakkor problémásnak látják, hogy a parlament „Orbán Viktor kinyilatkoztatása után”, a munkavállalók megkérdezése nélkül készül döntést hozni. Az MSZP szerint ugyanis az embereket kellene megkérdezni, hogy mikor szeretnének új munkaszüneti napot – fejtette ki, hozzátéve, a többség nagy valószínűséggel azt támogatná, ha december 24-én nem kellene dolgozni. 

Mirkóczki Ádám kijelentette, a Jobbik egyetért a javaslattal, ezért megszavazzák majd azt. Az ellenzéki politikus ugyanakkor arra kérte a kormányt, gondolkodjanak el azon, hogy december 24. munkaszüneti nappá nyilvánítása sokkal kisebb gazdasági károkozás mellett szintén megvalósítható.

Az LMP-s Ikotity István szintén úgy vélekedett, hogy egy új munkaszüneti nap bevezetését a társadalmi igények felmérésének kellene megelőznie, abból pedig szerinte várhatóan az derülne ki, hogy szerencsésebb lenne december 24-én lehetővé tenni a dolgozók otthonmaradását.

Soltész Miklós a vezérszónoki kört követően a vitában elmondta, társadalmi igény is egyben a nagypéntek munkaszüneti nappá nyilvánítása, mert az emberek több mint 90 százaléka mondja azt, hogy van istenhite. Hozzátette: nem gazdasági kérdésről van szó, és nincs is értelme ilyen síkon beszélgetni a kérdésről.

Burány Sándor (MSZP) szerint nem ördögtől való, hogy az egyházi ünnepekhez kapcsolódó társadalmi szokásokat figyelembe veszik, mert olyan törvényeket kell hozni, amelyeket ezeket a hagyományokat is figyelembe veszik. A parlamentnek a közjót kell szolgálnia – tette hozzá.

Gúr Nándor (MSZP) felszólalásában a háttérszámításokat hiányolta, és többször is kérte, hogy december 24-ét is nyilvánítsák munkaszüneti nappá.

Balog Zoltán a vitában elhangzottakra reagálva azt kérte, hogy ne állítsák a képviselők szembe december 24-ét és nagypénteket, inkább örüljenek annak, hogy most adnak egy munkaszüneti napot. Emellett nem zárta ki azt, hogy megvitassák december 24. munkaszüneti nappá nyilvánítását is.

FRISSÍTÉS:

Soltész: minden országgyűlési frakció támogatta a nagypéntek munkaszüneti nappá tételét

Minden országgyűlési frakció támogatta a nagypéntek munkaszüneti nappá nyilvánítását – mondta az Emberi Erőforrások Minisztériumának egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára kedd este az M1 aktuális csatorna műsorában.

Soltész Miklós elmondta, a parlamenti „ütemterv” azt mutatja, hogy most, április 14-én meglesz az első ilyen szabadnap.

Hozzátette, az új fizetett szabadnap bevezetését a gazdaság helyzete is indokolja, ugyanakkor az emberek elmúlt 6-7 éves „megfeszített munkája” is ezt indokolja. 

Szerinte az új szabadnappal az európai „középmezőnybe” kerül majd Magyarország, ami azt jelenti, hogy 12 ilyen nap lesz egy évben.