Pünkösd szombati angyalok – Orosházán parókus lelkészt iktattak

Pünkösd szombati angyalok – Orosházán parókus lelkészt iktattak

Share this content.

Orosháza – Lázár Zsolt esperes 2013. május 19-én beiktatta hivatalába Ihász Beatrixot, az orosházi evangélikus gyülekezet nemrég megválasztott parókus lelkészét. Szöveg és fotó: Kiss Tamás

Van-e olyan ünnep, hogy pünkösdszombat? Ha eddig nem volt, mostantól Orosházán ünnep ez a nap, hiszen új parókus lelkészt iktathatott be Lázár Zsolt, a Nyugat-Békési Egyházmegye esperese.

Az alkalmon részt vett egyházunk elnök-püspöke, Gáncs Péter is, aki bevezető igehirdetésében ApCsel 2,41-42 alapján a pünkösdi gyülekezet négy jellemzőjéről beszélt. A püspök hangsúlyozta, hogy pünkösdnek nem feltétlenül vannak látványos, rendkívüli jelei, hanem olyan hétköznapi megnyilvánulásokban jelenik meg, mint ahogy a gyülekezet részt vesz az apostoli tanításban, a közösségben, a kenyér megtörésében és az imádkozásban.

Az iktatás után az új parókus lelkész Lk 2,10b-14 alapján ünnepi prédikációjában gyermekkori élményét osztotta meg hallgatóságával, ahogy konfirmandusként ugyanezen igével szenteste a szószékről hirdethette az angyali örömhírt. A lelkésznő az orosházi templom angyalaira hívta fel az ünneplő gyülekezet figyelmét. A lelkésznő az iktatási meghívóra a szószék feletti angyalszobor képét választotta, hangsúlyozva annak szubjektív üzenetét:

„Megragadott engem, példaként áll előttem ez a mennyei hírnök. Bal kezével csendesíti azt, aminek halkulnia kell. Csendre inti a kétkedést, hitetlenséget, reménytelenséget, borúlátást, mindent, ami gátolja a gyülekezetet és a lelkészt hite megélésében és a kölcsönös szeretet és elköteleződés megtapasztalásában. És bátran vállalja Istentől kapott küldetését.”

Az igehirdetés szép folytatásaként Kőszegi-Németh József, a lelkésznő férje, a gyülekezeti énekkar vezetője szolgált szólóénekkel. A rövid ünnepi közgyűlésen köszöntőt mondott Ördög Endre, a gyülekezet igazgató lelkésze, Radosné Lengyel Anna egyházkerületi felügyelő, Madarász Géza egyházmegyei felügyelő, Németh Béla, a gyülekezet felügyelője, dr. Dancsó József polgármester, országgyűlési képviselő, Kondor Péter esperes, valamint a gyülekezet két képviselője külön is köszöntötte az új lelkészét. A közgyűlésen szerződésbe foglalták a bő húsz éves testvérgyülekezeti kapcsolatot az erdélyi Tatrang evangélikusaival, így a köszöntések sorát Székely Levete zárhatta. A tatrangi lelkész jókívánságaihoz ezúton is szeretettel csatlakozunk: „A szú itt egye meg a bútorotokat!”
 

 

Ihász Beatrix

1971-ben, Győrben született. A családban több evangélikus lelkész is szolgált dunántúli gyülekezetekben. Édeasapja a győr-nádorvárosi gyülekezet presbitere volt. Győrben a Révai Miklós Gimnáziumban érettségizett. Konfirmáló lelkésze Ittzés Gábor volt. Bekapcsolódott az ifjúsági körbe, és az akkortájt induló Mustármag megyei ifjúsági közösségben vett részt a csendesnapokon és táborokban. A három fiatal lelkész vezetésével szervezett alkalmakon megtapasztalta a testvéri közösség áldásait, és meghallhatta Isten hívó szavát. A Mustármag elnökeként teológusévei alatt is tevékenykedett. A budapesti Evangélikus Hittudományi Egyetemen 1994-ben végzett. Segédlelkészként Komárom volt az első szolgálati helye, ahol 1999-ben beiktatták a parókus lelkészi szolgálatba. 18 évet töltött ebben a kicsiny és értékes közösségben. Létrehozták a gyülekezet kórusát, aktívan részt vettek a városi kulturális életben, s ezért Komárom város vezetése Pro urbe díjat adományozott az evangélikus énekkarnak. Évekig a lelkészi munkaközösség elnöke volt. A  SOTE mentálhigiénés és lelkigondozó szakán idén végez. 2012. augusztus 1-jétől helyettes lelkészi kiküldést kapott az Orosházi Evangélikus Egyházközségbe, ahol május 18-án iktatták be parókus lelkészi szolgálatba.
 

IHÁSZ BEATRIX IKTATÁSI PRÉDIKÁCIÓJA

Orosháza, 2013. május 18.
Textus: Lk 2,10b-14
»Ne féljetek, mert íme, hirdetek nektek nagy örömet, amely az egész nép öröme lesz: Üdvözítő született ma nektek, aki az Úr Krisztus, a Dávid városában.  A jel pedig ez lesz számotokra: találtok egy kisgyermeket, aki bepólyálva fekszik a jászolban.« És hirtelen mennyei seregek sokasága jelent meg az angyallal, akik dicsérték az Istent, és ezt mondták: »Dicsőség a magasságban Istennek, és a földön békesség, és az emberekhez jóakarat.«
Ott kezdődött minden. Ezzel az igeverssel. Konfirmandusként ezt az igét kiálthattam hangosan a győr-nádorvárosi templom szószékéről szenteste. Büszke voltam, hogy én kaptam az angyal szövegét, és nagyon igyekeztem, hogy a sok száz ember közül mindenki meghallja az üzenetemet. A dicsőségmondásba pedig bekapcsolódott már minden szereplő. Istennek dicsőséget, embernek jóakaratot és a földön békességet hirdettünk. Felejthetetlen élmény volt számomra az ember szívének félelmét az angyal szavával elűzni, Isten örömüzenetét hirdetni. Ott kezdődött el az én életemben valami titokzatos folyamat… Isten angyala trombitaszóként, tisztán hirdette a karácsonyi evangéliumot az Úr Krisztus, az Üdvözítő születéséről. Meghatározó életérzés volt bennem azon a napon. Örömnek hívják.
Egy kedves orosházi gyülekezeti tagunk örvendezett azon, hogy a beiktatás miatt most hármas ünnepet élhetünk meg a gyülekezetben. Pünkösd szombatja van. Krisztus népe minden egyházi évben újra beleélheti magát az üdveseményekbe Jézus csodás születésétől kezdve tanításán keresztül egészen a passióig, Jézus bűntörlő haláláig. Sőt még azon is túl. A húsvéti feltámadásban megtapasztalhatja hite, reménysége biztos alapját, hogy Isten Fia legyőzte a bűn és a halál erejét. A feltámadott negyven napig, mennybemeneteléig a tanítványok hitét munkálta és erősítette megjelenéseivel. A várakozás feszültségekkel teljes időszaka az azt követő tíz nap. Különleges, egyedülálló kegyelmi idő. Mindhárom isteni személy a mennyben van. A teremtő, mindenható Atya, aki szent Fia halála és feltámasztása által újra élhetővé tette a halandó ember számára a vele való közösséget és járhatóvá az örök életre vezető utat. A feltámadt Jézus Krisztus a mennybe ment, és az Atya jobbjára ült. És ott, a mennyben van a Szentlélek is, kinek földre jöttét holnap, pünkösdkor ünnepelhetjük. Ebben a köztes időben, ezen a tíz napon Atya, Fiú és Szentlélek tartózkodási helye a menny, a tőlünk mérhetetlen távolságra lévő ég.
Lenn a földön a tanítványok maroknyi, tanácstalan, bátorítást váró serege. Egyesek imádsággal, mások munkával töltik mindennapjaikat. Várakoznak, várják Isten akaratának minden kétséget kizáró megnyilatkozását és Jézus ígéretének, szavainak maradéktalan beteljesülését. Nem tesz másként a mai ünneplő közösségünk sem. Az orosházi gyülekezet, a gyülekezetben működő számtalan kisközösség vezetője és tagjai, püspök urunk és esperesünk, városunk elöljárói és vezetői, a megjelent és lélekben velünk lévő lelkészek, családtagok és barátok, valamint a beiktatott lelkész. Nagy várakozással tekintünk a jövőbe. Ünnepeljük gyülekezet és lelkész egymásra találását, iktatás alkalmával üdvözöljük a mindkét részről kinyilvánított elköteleződést. Isten akaratának megnyilatkozását, áldását várjuk egyéni és közösségi életünkben, és úgy tekintünk a reményteljes jövőbe, mint akik ígéret birtokosai, mint akik tapasztalatból tudják, hogy Jézus Krisztus Urunk szava bizonnyal beteljesül. Az imádság szava mennyei erőket hív segítségül ünnepünkön, hogy Isten dicsőségét hirdethesse minden szó és cselekedet.
Egy angyalt választottam a meghívómra. 
Nem is akármilyen angyalt, az orosházi evangélikus templom szószékangyalát. Több angyal is van ebben a templomban, először az orgonakarzaton lévő bohókás angyalkák ragadtak meg, ki dobol, ki trombitál. A zene, az istendicséret jelentőségének képviselői ők. A lelkész a szószékről pontosan szemben áll velük, egy magasságban helyezkednek el. A prédikáció hevében, pillanatnyi hatásszünetében többször megnyugszik a szemem rajtuk.
Azonban a szószék angyala egészen más. Tekintélyt sugárzó, majdnem ember nagyságú. Lábai alatt a felhők mennyei magasságba viszik a szemlélőt. A padokból, oszlopok mellől jól látható, de az oltártérből nem látszik. Először az orgonakarzatról nézve tűnt fel nekem ez a kifejező mennyei alak. Mindenféle megvilágításban láttam már. Reflektorfényben és a falikarok fényében. Egyedül a karzatról látszik így, ilyen megvilágításban, ahogyan a meghívón szerepel. Különleges égi hírnök. Az angyal alakja fölött égbe nyúló árnyék rajzolódik ki a templom falán, egészen a mennyezetig. Az árnyéka nagyobb, mint maga a szobor. Beszédes tény ez számomra. Fény és árnyék szorosan összetartozik. Így teljes a kép, nem kell retusálni az árnyékot, mert jelentősége van. Más különlegessége is van ennek az angyalnak. Nézzük csak: egyik kezével a trombitát fogja, de a bal keze furcsa mozdulatot tesz. Elgondolkodtam, számomra mit jelenthet ez. Mindenképpen lecsendesítő, kecses mozdulatot látok. Minden más zaj, minden más hang, minden felesleges beszéd csituljon el, szoruljon háttérbe, és adja át helyét az egyetlen legfontosabbnak: az Istent dicsérő trombitahangnak, mennyei szózatnak. S ebben a megvilágításban hangsúlyos az is, hogy az angyal trombitája a föld felé, a gyülekezet közössége felé zengi a Sanctust, de az árnyéka már túlmutat ezen, és a menny felé, a magasságos ég felé hirdeti rendületlenül Isten nagyságát és dicsőségét. A mennyi lény arca elszántságot, magabiztosságot, céltudatosságot tükröz. Megragadott engem, példaként áll előttem ez a mennyei hírnök. Bal kezével csendesíti azt, aminek halkulnia kell. Csendre inti a kétkedést, hitetlenséget, reménytelenséget, borúlátást, mindazt, ami gátolja a gyülekezetet és lelkészt hite megélésében és a kölcsönös szeretet és elköteleződés megtapasztalásában. És bátran vállalja Istentől kapott küldetését. Szinte hallom, hogy nem bizonytalanul, hanem tiszta hangon szólal meg a trombita, fül és szív gyönyörűségére, a minden urak Urának dicséretére. Már nemcsak a szószék tetején látható, hanem a meghívómon is megjeleníti azt a könyörgő várakozást, amelyről eddig szó volt, és ami a lutheri imatöredékben megfogalmazódik: „Szent angyalod legyen velem…” Luther Márton mindennapos reggeli és esti imáját ezzel a kéréssel zárja. Vajon miként teljesedik be ez a kérés a mi ünnepeinken és hétköznapjainkban?
Elgondolkodtunk-e már azon, vajon mit üzen nekünk, hogy a Bibliában 200-nál is több igehelyben szerepel az angyal mint a valóságos, élő Isten valóságos hírnöke? Felvillan előttünk sok ismerős történet, amikor angyal jelenéséről számol be az ige, és arról, hogy Isten akaratának képviseletében beszélget az emberrel. Megmutatja a helyes utat, a helyes döntést. Gondolhatunk Jákóbra, Mózesre, Sámuel szüleinek történetére, ószövetségi alakokra. Előttünk van Jézus születésének csodálatos jövendölése is, az angyali vezetés a karácsonyi történetben. Jézus szavai és végül a Jelenések könyvében szereplő titokzatos mennyei lények sokasága.
Angyal sokféle van. Nekem is vannak angyalaim. Kedves hittanosom ajándékozott nekem egyszer egy üvegangyalt, és karácsonykor kaptam egy angyalos könyvjelzőt. Ezek beszédes tárgyak, a szeretet jelei. Isten angyalai a gondoskodás megtestesítői, az isteni utat megmutatók, sőt sokszor a rossz útra térés megakadályozói ők. Tevékeny résztvevői Isten világkormányzó munkájának.
Angyal sokféle van. Csak néhány jellemzőt sorolok fel: félelmet eloszlató, örömet hirdető, bátorságot adó, reményt hozó, útmutató és áldást osztó. Megszólalhat emberi hangon, megjelenhet álomban, szólhat emberek által, útmutatása megvalósulhat a gondolatok vezetésében. Lehet fenyegető, észre térítő az üzenete, lehet utunkat elálló és jó utat mutató. Lehet vigasztaló és bátorító.
Angyal sokféle van. Meggyőződésem, hogy sokszor kísértek már utamon az Isten megbízásából, s jelenlétük segített a bajban. De nemcsak személyes angyalról tud a Biblia, hanem gyülekezeti angyalról is. A Jelenések könyvében a hét kis-ázsiai gyülekezet angyaláról olvasunk.
Nem kérdéses, hogy az orosházi különleges szószékangyal nem egyszerű szobor, nem a templom tartozéka, hanem az evangélium örökös hirdetője. Kérdés, hogy mit trombitál személyesen neked. Miként szól az Isten üzenetéről az orosházi evangélikusoknak évszázadok óta? Mit fúj most?
Zengi a teremtő Isten dicséretét, a Fiúisten megváltó művét és győzelmét, és a Szentlélek Úristen áldását. Az áldás kiárad az orosházi gyülekezetre, lelkészeire, egyházunkra, városunkra, magyar népünkre.

Az evangelikus.hu cikkeihez a Magyarországi Evangélikus Egyház Facebook profiljában szólhat hozzá, itt mondhatja el véleményét, oszthatja meg másokkal gondolatait: www.facebook.com/evangelikus
A hozzászólásokat moderáljuk, ha gyűlöletkeltő, törvényt, illetve személyiségi jogokat sért. Kérjük, mielőtt elküldi véleményét, a fentieket vegye figyelembe!