Egy hideg téli napon megcsörrent a telefonom. Nemes Anikó, régi konfirmandus társam volt a vonal túlsó végén. A szokásos, udvarias körök után feltette a nagy kérdést: Akarsz-e jönni KÖSZI-táborba?

A mai napig nem tudom, miért mondtam rá azonnal igent. Annyi más fontosabbnak tűnő dolgom lehetett volna. Talán egy megérzés, talán az isteni gondviselés mondatta velem, nem tudom. Az azonban az első vezetői találkozó után kiderült, hogy a tábor nagyon profi lesz, s a kezdeti kétségeim után bizakodva néztem a hétvége elé.

Aztán eljött április utolsó hétvégéje. Pici izgalommal érkeztem Piliscsabára, de ez hamar elmúlt, hiszen amikor megjelentek az első gyerekek, már érződött, hogy egy remek közösségbe csöppentem bele.

A táborban remek beszélgetések alakultak ki, többek közt a gimis élet nehézségeiről, jövőbeli tervekről, a párkapcsolatokról és minden olyan témáról ami segíthet a mai fiataloknak elindulni a „felnőtté” válás útján. Ezeknek a jóízű beszélgetéseknek a hangulatát nem is igazán tudom papírra vetni….

Mesélhetnék helyette a programokról, a remek játékokról és a fantasztikus előadásokról. Például arról, amelyikben Benkő Vilmos pazar humorral, érdekfeszítő és egyedi stílusban vázolta, mi kell ahhoz, hogy egy fiatal sikeres legyen, vagy arról, amelyikben dr. Kővári-Horváth Márta vezetésével mindannyian elmesélhettük, milyen is lenne a mi álomiskolánk. Elmesélhetném a Seben Glória által vezetett áhítatokat, a közös énekléseket, az éjszakai túrát és azon belül is a kilátót. Vagy leírhatnám a záró bankett fergeteges hangulatát, esetleg beszélhetnék az esti kiscsoportos pokrócmesékről is…

Vagy mesélhetnék a részvevőkről: a jó tollú Csabiról, a fociban verhetetlen Ábelről, a következő olimpiai bajnokunkról: Hannáról, az örökké mosolygó Csilláról, az érdeklődő Lucáról, a hihetetlenül értelmes Andrisról, a cselgép Mátéról, Júliról aki igazából Sipi. Vagy részletezhetném Vica nevetését, Lilla kapcsolati hálóját, Bazsi remek humorát, vagy épp Mici kedvességét. Megoszthatnék veletek remek sztorikat, mint mondjuk a záró pakolást Olivérrel, vagy épp azt, hogy Ádám szenvedélyének köszönhetően majdnem megnyertünk egy focimecset 2-7-ről.

Írhatnék sok mindenről, de csak az érezheti át egy ilyen tábor hangulatát, aki részt vesz benne. Teljesen új élmény, hogy szűk négy nap után, az elköszönésnél úgy éreztem mintha ezeréves barátaimtól köszönnék el. Furcsa érzés, hogy négy nap alatt mennyi közös élményt lehet összegyűjteni.

Ha legközelebb megcsörren a telefonom, s megkérdezik, hogy akarok-e KÖSZI táborba menni, már egy szemernyi kétségem se lesz a válasz felől. Ha valaki egy jó társaságra vágyik, új barátokra, tartalmas programokra, akkor ezt a tábort neki találták ki. Ha valakinek igénye van, újfajta fiatalosabb áhítatokra, közös éneklésekre akkor ez az ő tábora.

Köszönjük szépen továbbá a tiszta és rendezett Béthel Otthont Kiss Péter szolgálatvezetőnek és lelkiismeretes csapatának.

Ez a 2017-es tavaszi tábor számomra örök élmény marad, őszintén remélem, hogy egyszer látom még minden résztvevőjét. Köszi, KÖSZI!

A KÖSZI táborszervezői már most javában készülnek a nyári táborokra: a 21. KÖSZI Napvető kreatív tábort július 16-22. között a kamaszoknak, a 21. KÖSZI Napvető kalandtábort augusztus 6-12. között a gyerekeknek rendezik meg. Információk és jelentkezés a www.koszi.net oldalon.

***

Értesülj azonnal a fontosabb programokról, táborokról:

Kedveld a KÖSZI-t Facebookon:

https://www.facebook.com/keresztenyonkentesek

Iratkozz fel a KÖSZI-hírlevélre úgy, hogy egy üres e-mailt elküldesz ide: koszihirlevel+subscribe@googlegroups.com

A 11. KÖSZI Életfonal életvezetési tábor a Keresztény Önkéntesek Szövetsége az Ifjúságért és Gyermekekért Egyesület (KÖSZI) szervezésében, a Szívvel-Lélekkel Alapítvánnyal és a Piliscsabai Evangélikus Egyházközséggel együttműködve valósult meg.