Ez a néhány szó nyitotta rá a fülemet, hogy Jézus szóhasználatában az üdvösség nem túlvilági ígéret, hanem az itt és most megvalósuló közösség lehetősége. Jézus nem tantételekkel, dogmákkal, érvekkel közelíti hozzánk Isten valóságát, hanem önmagával. Azzal, hogy néven szólít, hogy belép az életünkbe, és asztalközösséget vállal velünk.
Ezzel nem azt akarom mondani, hogy ne lenne fontos az Istenről szóló beszéd, a gondolkodás, a teológia. Hiszen éppen ezeket jelentheti a teljes elménkkel való szeretet. De Zákeus története szerint az üdvösséget, az Istennel való közösség ajándékát nem a tanítás, a bölcsesség, hanem Jézus szava, tekintete és belépése hozza.
Jézus gyakran átlépi az emberek közé húzott határvonalakat. Szóba áll a nőkkel, az idegenekkel, a kirekesztettekkel. Számára a kiközösített Zákeus a megvetett asztaltársaságával együtt éppúgy a választott nép tagja, vagyis éppúgy Isten gyermeke, mint azok, akik ezt tudják magukról.
Jézus szerető, figyelmes tekintetének fényében Zákeus meglátja és megtapasztalja önnön értékességét. Hogy ő is kell valakinek, hogy Isten nem vetette el őt. Felcsillan a számára, hogy eltorzult arcában is felfedezhetők az Atya vonásai. Mert Jézus így közelít hozzá.
És megtörténik a csoda: az eltorzult lélek gyógyulása. Zákeus ráébred, hogy mindazok, akiket megkárosított, megrövidített, megsebzett, éppúgy Isten értékes gyermekei, mint ő. Nem veheti őket semmibe, mint eddig.
Így valósul meg az üdvösség: a Jézussal való közösségünk ébreszt rá minket arra, hogy egymással is közösségben, testvéri viszonyban vagyunk. Hogy mindenki – még az ellenségünk is, a haragosunk is – a testvérünk! Az üdvösség tehát nem nyerhető el egyedül, mert ahol működésbe lép, ott rögtön továbbadódik, szétosztódik. Így lesz üdvössége Zákeus házának. Mert Zákeus többé nem gátja, hanem csatornája Isten üdvözítő, kegyelmébe vonó szeretetének. Nem jutalom és nem is túlvilági cél tehát az üdvösség, hanem a Jézussal való kapcsolat és annak gyümölcse.
Az írás a Kossuth rádió Erős vár a mi Istenünk! címmel kéthetente jelentkező evangélikus félórájában elhangzott szöveg szerkesztett változata.
A cikk az Evangélikus Élet magazin 82. évfolyam, 43-44. számában jelent meg, 2017. november 5-én.
Az Evangélikus Élet magazin kapható az evangélikus templomok iratterjesztésében, megrendelhető a Luther Kiadónál, a kiado@lutheran.hu címen, vagy digitális formában megvásárolható és letölthető a Digitalstand oldaláról.