– Mi a különbség a gyülekezeti lelkészi szolgálat és a börtönlelkészség között?

– Természetesen számos körülmény más, de itt is ugyanolyan emberek vannak, mint egy gyülekezetben. A fogvatartottak is tele vannak gondokkal, problémákkal, kérdésekkel, mint bárki más. A börtönben evangéliumot hirdetni ilyen értelemben nem más, mint bármilyen templomban, oktatási, diakóniai intézményben. Ugyanakkor, ahogyan a gyülekezeti lelkész szolgálatában is vannak más elemek az evangélium hirdetésén kívül, a börtönlelkészek munkája is lényegesen összetettebb.

– Mennyire nyitottak a fogvatartottak az evangélium szavára?

– A fogvatartottak közel egyharmada fordul a lelkészekhez valamilyen vallási kérdéssel. Ez nem az evangéliumra nyitottságot, hanem az érdeklődést jelenti. Nem kizárólag evangéliumi és hitéleti kérdésekkel keresnek meg minket, hanem az egyház szolgálatának különböző területeiről alkotott véleményük alapján veszik fel velünk a kapcsolatot. Nemrég valaki egy istentisztelet után például megkérdezte, hogy tudnék-e neki egy cipőt szerezni. Nagyon sokan vannak olyanok, akik nyitottak az evangélium üzenetére. Van, aki korábban a vallását gyakorolta, és függetlenül attól, hogy mi történt az életében, itt is szeretné ezt folytatni. Egy másik csoport korábban nem vagy csak nagyon felszínesen találkozott az egyházzal. Ők többnyire azt gondolják, hogy addig sincsenek a zárkában, amíg valamilyen vallási programon vesznek részt. Mindenkinek, aki megkeres minket valamilyen kérdésével, segítünk. Eközben közöttük is hintjük a magot, és tudjuk, hogy a növekedést az Isten adja.

– Településeink templomba járási szokásaival összehasonlítva a harminc százalékos részvétel nagyon jó arány…

– Pár éve egy kutatásban olvastam, hogy talán 2012 karácsonyán – ilyenkor megy a legtöbb ember templomba – Magyarország lakosságának 13%-a vett részt istentiszteleten vagy szentmisén. Amennyiben hihetünk a kutatás eredményének, akkor valóban elmondhatjuk, hogy a büntetés-végrehajtási (bv) intézetekben lényegesen magasabb a templomba járók aránya.

– A börtönlelkésznek a bv alkalmazottaival is együtt kell működnie. Milyen a kapcsolat?

– Akkor tudjuk a feladatunkat jól végezni, ha jó kapcsolatot ápolunk a munkatársainkkal. Ha képesek vagyunk a kommunikációra, olyan együttműködés jöhet létre, amellyel egy korrekt kollegiális viszonyban a munkatársak segítik a börtönlelkészek szolgálatát. Látni kell, hogy ez nem is működhet máshogy, hiszen együttműködés nélkül például egy istentiszteletre nem is tudna egy fogvatartott sem eljönni. A bv kötelékében jellemzően fiatal emberek dolgoznak. Nekik korábban túlnyomóan semmilyen kapcsolatuk nem volt még az egyházzal, legfeljebb előítéleteik vannak. A velük folytatott kollegiális beszélgetések ezt a távolságot lebontják, és megnyílik a lehetőség a folytatásra. Lelkészként a börtönben is arra törekszünk, hogy a beszélgetőpartnerünkben érdeklődés fogalmazódjon meg az evangélium üzenete iránt.

– Mi a börtönlelkész feladata?

– Elsősorban az evangélium hirdetése, az, hogy az emberekkel Isten szeretetét megismertessük. A büntetés-végrehajtási szervezetnek az állam részeként biztosítani kell a vallásszabadságot, ennek részben ügyintézői, másrészt végrehajtói a börtönlelkészek. Keresztény emberként, lelkészként a misszió a feladatunk, de tevékenységünknek más területei is vannak. Nem csak keresztényeknek segítünk, sőt még csak nem is a vallásukat valamilyen módon gyakorlókra korlátozódik a feladatellátásunk. Saját szervezésű programjainkat felekezetünk szerint végezzük. Különböző csoportos foglalkozásokon túl – mint az istentiszteletek, bibliaórák, különböző tematikus csoportok – leginkább személyes beszélgetésekre vonatkozó igényeknek teszünk eleget.

– Számos kimutatás jelzi, hogy a börtönben történt megtérés mintegy reintegrációt is jelent.

– A bv kiemelt feladata a társadalomba való visszailleszkedés elősegítése. A tevékenység egyik célja, hogy a fogvatartott a szabadságvesztést követően a társadalomba úgy tudjon visszailleszkedni, hogy minimális legyen az újabb bűncselekmény elkövetésének a valószínűsége. Ebben mindenképpen pozitív hatása van a vallásgyakorlásnak, hiszen a hitbeli üzenet és a szeretet parancsa meghatározza a keresztény embert az életvitele szempontjából is. Amikor egy fogvatartottról beszélünk, akkor ennek a parancsolatnak a megvalósulása és a reintegráció között nagyon sok párhuzamosságot fedezhetünk fel. Ugyanakkor a reintegrációnak vannak más eszközei is, melyeket erősíteni tud a vallásgyakorlás.

– Szolgálatotok mennyire érinti a fogvatartottak családjával történő kapcsolattartást?

– Ebben a zárt világban igazi kuriózumként, munkahelyemen, a Fővárosi Büntetés-végrehajtási Intézetben született meg és ma már a bv működését meghatározó törvény szövegében is szerepel a családi istentisztelet fogalma. Egy ilyen istentiszteleten a fogvatartottak és a hozzátartozóik együtt vehetnek részt, azaz nemcsak külön, egymástól távol, hanem együtt élhetik meg a hitüket, imádkozhatnak. Ezek az alkalmak a legtöbb esetben megerősítik a családokat, így ennek nagyon erős reintegrációs hatása is van, ezért a bv ezt kiemelten támogatja.

– Mi a Börtönlelkészek Magyarországi Szervezetének a feladata?

– Ez a szervezet már több mint negyed évszázada létezik. Ekkor még nem létezett a börtönlelkészi szolgálat mai formájában. Létrejöttének eredeti célja az volt, hogy összefogja azokat a lelkészeket, missziósokat, akik valamilyen lelkészi jellegű tevékenységet végeznek a börtönökben. Az utóbbi időszakban ez egy kicsit átalakult, ma elsősorban azokat tömöríti, akik a bv alkalmazásában végeznek lelkészi szolgálatot – hiszen csak ők a börtönlelkészek. Elsődleges célunk a közös gondolkodás, képzések szervezése, érdekképviselet. A börtönlelkészség ökumenikus szolgálat, de minden felekezet a maga szempontjai szerint szervezi a programjait a börtönökben. Szervezetünk egyik célkitűzése, hogy összefogja azokat a közös szervezésű programokat, amelyekben mindannyian érdekeltek vagyunk. Így a szervezet a felekezetek közötti együttműködésnek is fontos eszköze.

– Ha egy fogvatartott hívő emberként hagyja el a bv-t, nem biztos, hogy talál majd olyan gyülekezetet, amelyik segítően és befogadóan várja őt. Mit tanácsolnál a gyülekezeteknek, hogyan fogadják a szabadult testvéreinket?

– Ha megkérdezi tőlem egy fogvatartott, hogy a szabadulása után melyik gyülekezetben talál lelki otthont magának, akkor nem tudok a kérdésére válaszolni. Szomorú ezt kimondani, de sajnos az a valóság, hogy legtöbbször olyan nagy gyülekezetet tudok ajánlani, ahol az emberek nem ismerik egymást. Ez rólunk, keresztény emberekről állít ki szegénységi bizonyítványt. Könnyű pálcát törni mások fölött, de nincs sem okunk, sem jogunk arra, hogy bárki fölött ítéletet mondjunk. Keresztényként látnunk kell, hogy Isten szemében nincsen kis bűn és nagy bűn, hanem csak az van, hogy tudjuk-e szeretni Istent és felebarátunkat, mint saját magunkat.

– Hogy lettél börtönlelkész?

– A Magyar Testvéri Börtöntársaság szervezésében Roszík Gáborral teológushallgatók mehettek különböző börtönökbe – jellemzően Vácra és a Budapesti Fegyház és Börtönbe – missziós szolgálatra. Több mint két évtizede így jutottam be először egy börtönbe. Akkor azt gondoltam, hogy ez nem nekem való világ. Aztán jött egy lehetőség, hogy nyugdíjba vonulása előtt Bízik László mellett kezdjem el ezt a szolgálatot. Már az első héten megerősödtem abban, hogy nekem itt van a helyem. Ez öt és fél éve történt, és ma sem gondolom másként.

Néhány érdekesség a börtönlelkészi szolgálatról és a börtönmisszióról

Ma 11 kiemelt területi, 8 területi, 12 helyi szerv és 12 gazdasági társaság formájában működő büntetés-végrehajtási intézet működik Magyarországon. A fogvatartottak átlagos létszáma 18 000 fő.

A börtönlelkészi szolgálat az állam kezdeményezésére 2000-ben alakult meg mai formájában. A börtönlelkészek a büntetés-végrehajtási intézetek munkatársai. A börtönlelkészi szolgálatot jelenleg 35 börtönlelkész látja el. Közülük 17 római katolikus, 11 református, 4 evangélikus, 2 görögkatolikus és 1 izraelita.

A Magyarországi Evangélikus Egyház börtönlelkészi szolgálatát a Fővárosi Büntetés-végrehajtási Intézetben Erdélyi Csaba és Vári Krisztina Ágnes főállásban, a Győr-Moson-Sopron Megyei Büntetés-végrehajtási Intézetben Jánosa Attila részmunkaidőben és a Heves Megyei Büntetés-végrehajtási Intézetben Aklan Béla Sándor részmunkaidőben látják el.

A Börtönlelkészek Magyarországi Szervezetének rendes tagja minden, a büntetés-végrehajtás alkalmazásában börtönlelkészként dolgozó lelkész. Pártoló tagok lehetnek a büntetés-végrehajtási intézetekben lelkészi feladatokat ellátó önkéntesek. A szervezet évente két alkalommal tart közgyűlést, de tagjai kisebb csoportokban (pl. felekezeti továbbképzések, lelkigyakorlatok alkalmával) évente 10-15 alkalommal találkoznak egymással.

A börtönlelkészi szolgálat mellett civil szervezetek is végeznek börtönmissziót. Közülük az egyik legkiterjedtebb missziói munkát végző szervezet a Roszík Gábor evangélikus lelkész kezdeményezésére 1992-ben alapított Magyar Testvéri Börtöntársaság (MTBT). Az MTBT 1993-tól a ma 125 országban tagszervezettel rendelkező Nemzetközi Testvéri Börtöntársaság (Prison Fellowship International) tagja. Az MTBT-nek közel 300 önkéntes munkatársa van – laikusok, lelkészek, papok, apácák –, akik az ország különböző börtöneiben végzik munkájukat.

Az Angyalfa Alapítvány fogvatartottak gyermekeit segítő civil szervezet. Elnöke Magyari Márton. Az alapítvány a fogvatartott szülők gyermekeinek táborokat szervez, valamint karácsonyi ajándékozást tart.