Az ökumenikus istentiszteletre érkezők először Vágvölgyi B. András Bőrük volt a bűnük című rövidfilmjét tekinthették meg, amelyben tanúvallomások és rendőrségi iratok alapján nyerhettek betekintést a közelmúltban Magyarországon, cigányokkal szemben ideológiai alapon elkövetett kegyetlen gyilkosságok hátterébe. A megrendítő képkockákat követve a jelenlévők – akik között az áldozatok hozzátartozói közül is jelen voltak – gyertyagyújtással emlékeztek az ártatlanul meggyilkoltakra. Ez a nap ugyanis nemcsak az 1944. augusztus 2-án éjszaka, az auschwitz-birkenaui haláltáborban meggyilkolt roma testvéreinkről szóló megemlékezés, hanem figyelmeztetés is: az, ami 1944-ben, vagy 2009. augusztus 2-ról 3-ra virradóra az álmában agyonlőtt Balogh Máriával és súlyosan megsebesített tizenhárom éves lányával, továbbá a többi kegyetlen brutalitással meggyilkolt magyar cigány emberrel történt, nem ismétlődhet meg. Ez közös ügyünk, melyért nemcsak keresztényként, hanem emberként kell kiállnunk.

A Székely János, az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye segédpüspöke, az MKPK cigánypasztorációért felelős tagja, Fabiny Tamás evangélikus püspök és Balog Zoltán református lelkész szolgálatával tartott ökumenikus imaórán a jelenlévők átélhették azt a magyar-magyar közötti testvéri közösséget, mely az egymás erősítéséről, a megbocsátásról, az Istenre hagyatkozásról szól.

Fabiny Tamás imádságában „Most pedig Krisztus Jézusban ti, akik egykor „távol” voltatok, „közel” kerültetek a Krisztus vére által” (Ef 2, 13) alapján az egymással szolidáris, az elesettet felkaroló hozzáállásra szólította a jelenlévőket.

Balog Zoltán arra figyelmeztetett, hogy olyan országban kell élnünk, ahol ideológiai alapú bántalmazás nem történhet meg.

Székely János beszédében Ferenc pápa kijelentését idézte: „Egy társadalom nagyságának mértékét az adja meg, hogy hogyan bánik azokkal, akik szükséget szenvednek, akiknek nincs másuk, csak a szegénységük!” Székely János hozzátette: „felebaráttá a szeretet tettei avatnak, emberré a szeretet tettei tesznek.”

Szőke Péter, a Sant’Egidio Közösség magyarországi vezetője kifejtette: „Ma, amikor megemlékezünk az 1944-ben, vagy 2008-ban és 2009-ben meggyilkolt roma testvéreinkről, a jézusi parancs értelmében le kell mondanunk indulatainkról. Szembe kell nézni és szállni a gonosszal, viszont ehhez nem fel-, hanem le kell fegyverkeznünk magunkat. Ennek értelmében az imádság nem menekülés a valóság elől, hanem szembenézés az igazsággal.”