Az előadások egyikén felszólalt a Szegedi Tudományegyetem analízisprofesszora, dr. Szalay István címzetes egyetemi tanár, aki Hegykőn született, és Sopronban végezte tanulmányait. Elfogadta a meghívást dr. Pödör Zoltán egyetemi docens, a Soproni Egyetem tanára, az Informatikai és Gazdasági Intézet igazgatója. A hallgatóság megismerhette dr. Zsuppán Sándor tudományos munkásságát is, akinek kutatási eredményeit nemzetközi kutatói körökben is elismerés övezi, civilben pedig a vendéglátó líceum tanára, aki nem csupán németül tanít matematikát, de az Öveges Program keretében is nagy érdemeket szerzett a fizika népszerűsítésében.

Miután Babics Csaba matematika-informatika tantárgygondozó a szervező Evangélikus Pedagógiai Intézet (EPSZTI), Szabó Bakos Gábor igazgatóhelyettes pedig a helyszínt biztosító líceum részéről üdvözölte a hallgatóságot, Simon Attila iskolalelkész rövid áhítatával adott lelki útmutatást. Ezt követően a líceum matematika-munkaközösségének vezetője, Kő-Czákler Judit mutatta be az intézmény matematikaoktatását és az elért tantárgyi eredményeket.

Közben százötven líceumi matematika fakultációs és modulos diák csatlakozott a szakmai naphoz, akik a délelőtt folyamán megismerhették a Soproni Egyetem Informatikai és Gazdasági Intézetének oktatását Pödör Zoltán segítségével. Őt követték Szalay István és Zsuppán Sándor, jótanácsokkal ellátva a diákságot, hogy mit és hogyan tanuljanak matematikából, és legfőképpen: miért?

A szomszédos Perkovátz-Házban elfogyasztott ebéd előtt Pödör Zoltán egyetemi docens előadása hangzott még el Matematika az informatikában – informatika a matematikában címmel, amelyben az egybegyűltek képet kaphattak arról, hogy mennyire összefonódik a matematika és az IT, áthatva a mindennapjainkat.

Délután Zsuppán Sándor tartott előadást Kutatótanári tevékenységem a líceumban címmel. Nagyon szemléletesen és érdekesen mutatta be a fizika egy szegmensének matematikai hátterét a még a mai napig bizonyításra váró Navier–Stokes-egyenlet kapcsán (melyet azonban ettől fügetlenül a mindennapi életben számtalan helyen alkalmaznak a repüléstől a folyadékok áramlásáig).

A napot Szalay István előadása zárta, amelyben 100 matematikafeladat kettős látásmódban címmel idén megjelent könyve feladataiból válogatott.

Végezetül következzen az előadóktól néhány gondolat az előadásukhoz fogalmazott ajánlókból:

Dr. Pödör Zoltán: Az informatika támogatja a matematikát, vagy a matematika támogatja az informatikát? Bemutatásra kerül néhány olyan jellegzetes informatikai terület, melynek alapjai erős matematikai kötődéssel bírnak, azonban tényleges megvalósításuk elképzelhetetlen számítógépek nélkül. Hogyan állítható a számítási kapacitás a matematika szolgálatába?

Dr. Zsuppán Sándor: Az előadásban a középiskolai tanári munkám mellett folytatott tevékenységemet mutatom be a 2017-es minősítési eljárásban elfogadott kutatótanári pályázatom témái szerint. Elsősorban az önálló matematikai kutatásaimról lesz szó, de rövid betekintést adok a pályázatban vállalt fizika tantárgyi innovációs feladataimba is.

Prof. dr. Szalay István: A 100 matematikafeladat kettős látásmódban (Szegedi Egyetemi Kiadó – Juhász Gyula Felsőoktatási Kiadó, Szeged, 2018., ISBN 978-615-5455-83-4) könyv a tanárok, tanítók munkáját azzal kívánja segíteni, hogy az iskolások számára kitűzhető feladatok olyan megoldását mutatja be, amelynek matematikai eszközeit a diákok életkori sajátosságai, illetve ismerethiánya miatt még nem tudnak használni, esetleg ismerni sem fognak. Egy ilyen „felsőbb” megoldás birtokában már könnyebb a pedagógusnak megtalálni azt a megoldást, melyet a diák is megért. Az iskolai matematika-tananyag elkerülhetetlen csökkenésével párhuzamban növekszik annak a kettős látásmódnak a szerepe, ahogy a tanárnak a feladatokat megoldania érdemes. Példaképpen lássuk – kis módosítással – azt a feladatot, amely a 7. és 8. osztályba járó diákoknak szóló Varga Tamás országos matematikaversenyen került kitűzésre:
A bíróságon András, Béla és Csaba ugyanazokra a kérdésekre válaszoltak, s mindegyikre igennel vagy nemmel. Azokra a kérdésekre, amelyekre Béla és Csaba igennel válaszolt, András is igent mondott; amelyekre András igent mondott, azokra Béla is, és amelyekre Béla igent mondott, azokra igent mondott András és Csaba közül legalább az egyik is.
Igaz-e, hogy András és Béla minden kérdésre ugyanazt válaszolta?
(A „kis módosítás” a feladat kérdésére vonatkozik, amely helyett az eredeti kitűzésben „Bizonyítsuk be, hogy András és Béla minden kérdésre ugyanazt válaszolta!” szerepelt.)
A diákoktól várt megoldás megtalálható a Cserepek a magyarországi matematika tehetséggondozó műhelyekből kiadvány (Bolyai János Matematikai Társulat, Budapest, 2010.) 49. oldalán. A „kettős látásmódból” származó „tanári megoldás” majd az előadáson kerül elő.