Trócsányi László a Miskolci Egyetemen tartott, A jogászképzés múltja, jelene és jövője című előadásában kiemelte: a jogi karok szabadságát meg kell hagyni, a minőségi képzési feltételek biztosítása és a szakmai sarokpontok meghatározása mellett. Ugyanakkor a korszerű jogászképzésnek reagálnia kell a változásokra, elsősorban a praktikum szem előtt tartásával –tette hozzá.

Szólt arról is, hogy Magyarországon nyolc jogi karon 6100 hallgató tanul, közülük minden második a fővárosban, ezért fontosnak nevezte a vidéki képzőhelyek kiemelt támogatását. 

Egy korábbi felmérést említve a miniszter közölte: bár elvileg a jogi pályát túlképzés jellemzi, a végzettek mintegy 85 százaléka a szakmájában dolgozik és az elhelyezkedés nem jelent komoly gondot számukra.     

Kitért arra is, hogy bár a jog konzervatív tudomány, a tradíciók ápolása mellett itt is nélkülözhetetlen az innováció. A szakma következő nagy kihívása a mesterséges intelligencia lesz – fogalmazott, megjegyezve: sem a számítógép, sem a mesterséges intelligencia nem veheti át belátható időn belül a jogászok munkáját, ám az együttműködésnek egyre szorosabbá kell válnia a jogászok és az informatikusok között.

Emellett a globalizáció és integráció jelenségére is válaszokat kell találnia a nemzetközi és a hazai jogásztársadalomnak egyaránt – mondta Trócsányi László. 

A lehetséges válaszok talán legjobbja az identitások újbóli felfedezése – hangsúlyozta, jelezve: azt is meg kell tanítani az új jogászgenerációknak, hogy hol érdemes meghúzni a határt a nemzeti és uniós hatáskörök között. 

A cikk a továbbiakban itt folytatódik.