A hittantábor témája a család volt, így minden nap a család egy-egy szereplője került a figyelmünk középpontjába. Iván Ivett tanárnő segítségével született egy családi képregény, melynek forgatókönyvét a való életből merítették a gyerekek, naponta újabb színt és fordulatot adva a történetnek. Az elvarázsolt család állomáson minden családtag egy állat formájában jelent meg, így előfordult, hogy apukák pl. táltos paripává, anyukák cuki mókusokká változtak. Szerda a „gyereknap” volt, jutalmul a szentgotthárdi fürdő szolgáltatásait élvezhették a táborozók. Csütörtök a tesónap: azok is élvezhették a testvér nyújtotta ajándékot és figyelmességet, akiknek nincs vérszerinti testvérük a „titkos tesó” játéknak köszönhetően. Péntek volt a nagyi nap. A falukerülő túra során – egy család kivételével – nagyikat látogattak a gyerekek, ahol a teljesített feladat után jutalmat és további célpontok helyszínét kapták. Köszönjük a befogadó nagyik segítőkészségét és Kutrovácz Évi és Anna finom lekvárjait és szörpjeit! Önkénteseink segítségével nem maradt el a játék és móka sem: Márk és Attila sportversenyt szerveztek, Dóri mókás játékokat hozott, Kitti, Evelin és Dani a különböző állomásokon és kreatív foglalkozásokban segítettek.

A tábor további lehetőséget adott a gyerekeknek az önkifejezésre: Szakonyi Beával egy táncos koreográfiát tanultak a gyerekek Pintér Béla Az én Istenem című darabjára, a színész palánták pedig Pancsinelló történetét gyakorolták be. Mindkét előadás a vasárnapi családi istentisztelet színfoltja volt.

A gyülekezeti közösség az Isten nagy családjába való tartozás kifejezése, ahol egy az Atyánk, s mi mindannyian az ő gyermekei, így egymásnak testvérei lehetünk. Ezért is lehetett a gyülekezeti nap örömünnep számunkra.

Szeverényi János missziói lelkész lélekemelő igehirdetése az életújulásról, az esélyről szólt. Munkájából fakadóan sokat volt börtönben lévő rabok, volt maffiafőnökök, mélyszegénységben élők, hajléktalanok között. Itt még inkább szembetűnő a változás, amit Isten igéje, az imádság és Szentlélek munkája véghez visz az emberek szívében. „Ne féljetek, ti sok verébnél értékesebbek vagytok!” – hangzott az igei biztatás. Az az erő, ami az életújulásunkhoz, megtérésünkhöz szükséges abból a tapasztalatból táplálkozhat, hogy Isten számára mindannyian fontosak és értékesek vagyunk!

Farkasné Gombár Ildikóval „anyák és lányaik” padlóképet készítettek, miközben gondolatban végig járták egy mese segítségével az otthon melegének biztonságot adó légkörét, az úton levés kalandos izgalmait, a hazatalálás örömeit. Közös alkotásokban örökítették meg a mese és valóság találkozásának képeit.

Nóri kreatív tere a hajfonásról szólt, sok kislány örömére. Vörös Peti és Edina rögtönzött fotószalonjában csodálatos átalakuláson mehettek át a bátrak és bohóckodni vágyók. Horváth Jánosnak köszönjük a felajánlását: vattacukor, minden mennyiségben. Földes Gábor és Tamás felügyeletével a céllövészet izgalmait is kipróbálhatták, nem csak „apák és fiaik”.

A délutáni fórumbeszélgetésen Balczó Mátyás író, újságíró, Gaál Boglárka családterapeuta, Szeverényi János lelkész beszélgetett többek között arról, hogy Isten büntetése-e, ha baj ér bennünket vagy szenvedünk; hogy mennyire vagyunk emberi felelősségünk tudatában, van-e még belátási képességünk, mi szükség ahhoz, hogy felismerjük és elismerjük hibáinkat, szeretetlenségünket.

Végül legyen az utolsó szó a hála és köszönet szava mindazoknak a segítőknek, akik nélkül nem jöhetett volna létre egyik rendezvényünk sem. Legyen minden segítőért és minden ajándékért hála és dicsőség Istennek! Soli Deo Gloria.

A hittantáborról készült kisfilmünk és további fotók megtekinthetők gyülekezetünk Facebook oldalán, valamint megújult nadasdievangelikus.hu gyülekezeti honlapunkon.