A konferencia célja

Európa több szempontból is válaszúthoz érkezett: a kontinens sorsát meghatározó alapvető döntések meghozatalára van szükség. Európa keresztény identitásának jövője nagyban függ attól, hogy képesek vagyunk-e megtalálni a megfelelő válaszokat az előttünk álló kihívásokra. Mindehhez a szellemi kapaszkodót több mint ezer éves keresztény gyökereink nyújthatják. Különösen nagy felelősséget ró mindez a keresztény kötődésű médiára és általában azon újságírókra, akik az egyházi tanítások szellemében végzik mindennapi munkájukat. Egy, a keresztény média szereplőit és a keresztény kultúra aktuális kihívásaival foglalkozó gondolkodókat összehozó vitafórum létrehozása nagyban hozzájárulhat a releváns kérdések megvitatásához.

Ebből a megfontolásból a Külgazdasági és Külügyminisztérium egy nemzetközi konferenciát szervez. A három napos nyílt esemény 2019. szeptember 4. és 6. között kerül megrendezésre Budapesten, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen. A konferencia olyan tágabb témakörök köré rendeződik, mint a keresztény újságírás, kereszténység a XXI. században, keresztényüldözés a világban, valamint kereszténység és a család. A résztvevők minden egyes tematikus blokkon belül több panelbeszélgetés keretében tudják majd kifejteni gondolataikat a nagyobb témakörök egyes részkérdéseiről. Egyházi vezetőket, közéleti személyiségeket, egyetemi tanárokat, politikusokat, újságírókat kértünk fel előadónak a világ minden tájáról, annak érdekében, hogy a vélemények lehető legszélesebb skálája jelenjen meg az eseményen. Minden előadás és panelbeszélgetés lehetőséget kínál a közönség számára, hogy interaktív formában kérdéseket intézhessenek a felszólalók felé.

Semjén Zsolt a migrációról is beszélt előadásában

Semjén Zsolt a Budapest Forum for Christian Communicators konferencia nyitónapján, szerdán Budapesten hangsúlyozta: inkorrekt volt az eljárás a kibocsátó országokkal szemben is, hiszen, ha mindenki eljön, ki fogja újjáépíteni ezeket az államokat. Amikor meghívták ezeket az embereket, akkor nem kérdeztek meg bennünket, most, hogy itt vannak, szeretnék szétosztani a migránsokat. Ennek keretében azokat, akiknek szakmája van kiválogatnák, a többieket pedig Magyarországra, Lengyelországra, Csehországra, Romániára „lőcsölnék” – jegyezte meg a miniszterelnök-helyettes.

Törvénytelen amit tettek azért is – fűzte hozzá –, mert arra biztattak mindenkit, hogy be lehet jönni, Magyarország ugyanakkor betartotta a schengeni és dublini szerződést. Antidemokratikus is eljárás, hiszen a saját népüket nem kérdezték meg ebben az ügyben. Magyarországon ezzel szemben népszavazás volt, és a magyarok kimondták: nem akarnak bevándorló országgá válni. 

A politikus hangsúlyozta: el kell választani egymástól a gazdasági migrációt és azokat a menekülteket, akiknek élete politikai, vallási meggyőződésük miatt veszélyben van. Magyarország minden valódi menekültnek segít, minden nemzetközi kötelezettségének eleget tesz – jelentette ki. Semjén Zsolt a felelősségvállalást koncentrikus körként ábrázolta, a legbelső a családokhoz kötődik, a második a nemzethez, míg a legszélesebb az emberiséghez. Ezek összekeverése súlyos felforgatása a világ rendjének - értékelt. A mi válaszunk, hogy az a normális, ha olyan családtámogatási rendszer van, ami támogatja, hogy magyar gyerekek szülessenek, akik magyar kultúrában nőnek fel – mondta.

A keresztényeket is segíteni kell

Rámutatott: napjainkban két típusú keresztényüldözéssel kell szembenézni, az egyik, ami Nyugat-Európában tapasztalható, és ami a keresztény értékek relativizálását és kiszorítását, sok esetben történelemhamisítást is jelent. A másik, a keleti keresztények üldözése, akik elszenvedik a nyomort és szenvedést az adott térségben, és emellett keresztény kisebbségként léteznek az iszlám tengerben – fogalmazott. 

Kitért arra, hogy egyedülálló módon létrehozták az üldözött keresztények segítését szolgáló államtitkárságot, és mintegy 50 ezer embernek nyújtottak segítséget állami eszközökkel. Ez messze meghaladja Magyarország anyagi erejét, és sokkal nagyobb erőfeszítés, mint amit egyes gazdagabb nyugati országok biztosítottak - hangzott el. 

Ugyanakkor azt senki nem gondolhatja, hogy a világ összes szegény emberét Magyarországnak vagy Európának kellene befogadnia – szögezte le.

Semjén Zsolt azt mondta, a migráció, bár van amikor a kisebbik rossz, de mindenképpen rossz, hiszen azt jelenti, hogy valaki nem élheti ott az életét ahová született. A migrációért, a jelenséget kiváltó állapotokért elsősorban az adott ország rossz kormányzatát tette felelőssé. Egyúttal kitért a volt gyarmattartó országokra is, és azt mondta, a rossz lelkiismeretüket ne tolják ránk, „mi nem gyarmatosítottunk senkit, nem raboltunk ki senkit”.

Azoknak is van felelőssége a történtekben, akik meghívták ezeket az embereket Európába – jegyezte meg.  Feltette a kérdést: nem lett volna tisztességesebb, ha azt mondják, nem engedik be a migránsokat, ne tegyék kockára az életüket? 

Novák: nő a házasságkötési és a gyermekvállalási kedv

A kormány családpolitikája nyomán 9 év alatt 42 százalékkal nőtt a házasságkötések száma és 21 százalékkal emelkedett a gyermekvállalási kedv - jelentette ki Novák Katalin a Keresztény Újságírók Nemzetközi Konferenciáján szerdán Budapesten.

A terhességmegszakítások száma még mindig magas, ám soha nem volt olyan alacsony mértékű mint jelenleg – közölte a család- és ifjúságügyért felelős államtitkár.

Ezek az eredmények azért is kiemelkedőek, mert 2002 és 2010 között, vagyis a nyolc éven át tartó „családellenes baloldali kormányzat alatt” 23 százalékkal csökkent a házasságkötések száma - tette hozzá a politikus.

Novák Katalin szerint a magyar kormány szerencsés helyzetben van, mert a választók felhatalmazása alapján immár 9 éve következetesen és kiszámítható módon alakíthatja a családpolitikáját. Márpedig a családalapítás során az egyik legfontosabb tényező a tervezhető jövő, hiszen a gyermekvállalás egész életre kiható döntés – fűzte hozzá.

Ebben a helyzetben a kormány alapelve – folytatta –, hogy a családokat segítő intézkedésekből soha nem vesznek el, hanem évről-évre hozzátesznek.

Ennek köszönhetően mára a magyar költségvetés a GDP közel 5 százalékát fordítja családtámogatásra, ami közel a duplája az OECD-tagállamok átlagának. A családokra fordított költségvetési összegek évről-évre nőnek, 2010-hez képest jövőre már két és félszer több forrást biztosít a kormány a családok számára – hangsúlyozta.

Példaként említette, hogy az otthonteremtési program keretében már akár 10 millió forint vissza nem térítendő támogatást is kaphatnak a családok, továbbá a Babaváró Támogatással további 10 millió forint kamatmentes, szabad felhasználású kölcsönhöz is juthatnak a fiatal házaspárok. Ez utóbbit, 3 gyermek megszületése esetén szintén nem kell visszafizetni – mondta.

Novák Katalin a továbbiakban úgy vélekedett, hogy miközben a világra a túlnépesedés a jellemző, Európa megadta magát, hiszen egyetlen országban sem éri el a termékenységi mutató a népesség szinten tartásához szükséges mértéket.

Ugyan a kontinens lakossága nő, ám ez csupán a tömeges bevándorlás eredménye – figyelmeztetett. Ebben a helyzetben döntött úgy a magyar kormány, hogy a családok megerősítésével válaszola demográfiai kihívásokra, és az Alaptörvényben is érvényre juttatja, hogy a család a nemzet legfontosabb erőforrása.

Az államtitkár szerint veszélyes a nyugati liberális média és gondolkodás azon üzenete, amely azt hiteti el a nőkkel, hogy versenyezniük kell a férfiakkal. Ugyanis a nőknek nem érdemes lemondaniuk a nőiségükből fakadó privilégiumokról, például arról, hogy gyermekeket szülhetnek.

Ebben a helyzetben a magyar kormány abban is támogatja a nőket, hogy a gyermekvállalás mellett ne mondjanak le a karrier építéséről sem. Ám, azt a döntésüket is támogatja, ha családanyaként szeretnének teljes életet élni – mondta Novák Katalin.