Életre szóló élményt jelentett 1984 nyarán stewardként (piros szalagos segítőként) részt venni a Lutheránus Világszövetség (LVSZ) budapesti nagygyűlésén, illetve teológushallgatóként az azt megelőző evangélikus ifjúsági (!) világtalálkozón. A felkiáltójelet valószínűleg már csak azok értik, akik maguk is átélték a rendszerváltozás előtti egyházellenességet. Egyházi ifjúsági találkozót, konferenciát ugyanis igencsak nehéz és baljós vállalkozás volt szervezni az ateizmus évtizedeiben.

Országos evangélikus ifjúsági konferenciák tartására a világi felsőbbség engedélyével először csak a hetvenes évek legvégén nyílt lehetőség. Ezek az egyhetes gyenesdiási összejövetelek mély nyomokat hagytak a résztvevőkben. S csodák csodájára néhány évvel később ennek világméretű változatát élhettük át a Budapesti Műszaki Egyetem előadóiban és a mai Papp László Budapest Sportaréna elődjében, a Budapest Sportcsarnokban.

Az 1984-re szóló orwelli jövendöléssel homlokegyenest ellentétben, a forró budapesti nyár kellős közepén igazán lelkesítően és inspirálóan hangzott a két világtalálkozó mottója: „Krisztusban – a jövő most van”, illetve „Krisztusban – reménység a világnak”. A világ jövőjét illetően a konferenciák hatására megtelt szívünk a különböző népek és nemzetek iránti kölcsönös keresztyén bizalommal és optimizmussal. A nagygyűlés után egykettőre egyértelművé vált az is, hogy a budapesti kongresszusnak sikerült újabb rést ütnie az évtizedekkel korábban Kelet és Nyugat között emelt és lebonthatatlannak tűnő vasfüggönyön.

Ki gondolta volna akkor, hogy harmincöt évvel később, 2019 tavaszán Wittenbergben ehhez hasonlót élnek majd át a világ öt kontinensének tizenkilenc országából delegáltak az LVSZ nemzetközi Luther-szemináriumán? A kéthetes találkozón lehetőség nyílt arra is, hogy ki-ki tizenöt percben bemutassa saját országát, egyházát és gyülekezetét. Felejthetetlen marad számomra az egyházunkat bemutató prezentációban az 1984-es budapesti nagygyűlésre történt utalásom. Kivetítve Josiah Mutabuzi Kibira tanzániai püspöknek, az LVSZ 1977–1984 közötti elnökének és Káldy Zoltán püspöknek – aki LVSZ-elnökként Kibirát követte – a jól ismert közös fotóját, a tanzániai témavezetőnk, dr. Hoyce Jacob Lyimo-Mbowe sírva fakadt a meghatódottságtól. Magam sem gondoltam volna, hogy a szeminárium során újra a budapesti világgyűlést megelőző evangélikus világifjúsági találkozó hangulatát élhetjük át az igencsak színes lelkészgárdával. S ahogy annak idején, most is igazi testvéri barátságok születtek.

Végül engedtessék meg, hogy néhány féltve őrzött, az ifjúsági találkozóhoz és a nagygyűléshez kapcsolódó tárgy fényképével adózzak az akkori szervező-rendező stábnak eme páratlan, felejthetetlen és megismételhetetlen esemény harmincötödik évfordulója alkalmából. Az „ereklyék” talán egyik legféltettebb darabja a nagygyűlés logójával díszített zászló, amely a többivel egyetemben két héten át ékesítette a világgyűlés sportcsarnokbeli díszletét.

A cikk az Evangélikus Élet magazin 84. évfolyam, 33–34. számában jelent meg 2019. augusztus 25-én.

Az Evangélikus Élet magazin kapható az evangélikus templomok iratterjesztésében, megrendelhető a Luther Kiadónál a kiado@lutheran.hu címen, vagy digitális formában megvásárolható és letölthető a kiadó oldalán.