Többek célja lehetett találkozni régi és új barátokkal, ismerősökkel, épülni, erősödni egymás tapasztalatai által, a másik hitén, bibliai látásán keresztül; vagyis úgy állni együtt egyenlőkként egymás és Isten előtt, hogy azt keressük, hogy keresztényekként mit tehetünk a cigányok felemelkedéséért. Természetesen a legfőbb cél a közös imádkozás volt cigányokkal, cigányokért, egyházunk cigánymissziójáért.
A kiinduló pontot nyilvánvalóan az imanap témája adta. Tavaly kezdődött az a sorozat, amely az imádság különböző formáit veszi végig és viszi a résztvevőket az imádság tengermélységű és szélességű „út”-ján. A hálaadás után idén a kérés, a kérő ima volt a fókuszban - különleges hangsúllyal Jézusnak a kérő imádsághoz való viszonyára.
Az igehirdetések témái (és elmondói) a következők voltak: Jézus imádkozni tanít - Bakay Péter, cigánymissziói referens a Jézustól tanult imádságból, a Miatyánkból azt emelte ki, hogy a hét kérés közül egyetlenegy, a mindennapi kenyérre vonatkozó egyezik csupán azokkal az erőfeszítésekkel, amelyekkel a cigányság életminőségét megváltoztatni akarjuk, miközben a megoldást a többi kérés ugyanolyan hangsúlyúvá tétele jelentené.
Jézus kérései – példát és irányt ad címen Jézus főpapi imádsága alapján Grendorf Péter lelkész beszélt. Az ima hármas felosztására irányította a figyelmet, miszerint Jézus először önmagáért, majd a tanítványokért, végül a jövőért imádkozott. Jézus nem az emberek vágyainak beteljesítéséért jött, hanem az Atya akaratának beteljesítéséért – mondta.
Lóczy Tibor lelkészi munkatárs személyes hangú, bizonyságtétel-szerű igehirdetésében Jézus kérőimára biztató szavairól beszélt.
A Kérő ima és misszió címet hordozta Kulcsár Márton lelkész igehirdetése, aki Isten egyik legnagyobb ajánlatának nevezte a missziót, ami mindig nehéz volt és az is lesz; ami emberi erővel lehetetlen küldetést jelent, de Jézus velünk jön és kipótolja hiányosságainkat. Az indulás a legnehezebb, amit azonban első lépésként megkönnyít a kérő imádság. A mezők már érettek az aratásra – fejezte be igehirdetését. Mily különleges hangzása van ennek egy cigányokért megtartott imanapon!
Délelőtt bibliakörök adtak lehetőséget kérdésekre, vélemények, eddigi tapasztalatok, jövőben megteendő lépések megosztására. Az imanap végén kettes-hármas csoportokban vetették papírra a résztvevők imakéréseiket. Ezekből hadd álljon itt egy csoport, mindannyiunknak fölajánlva a lehetőséget átmeneti, vagy állandó imatémákul: „Minél többen meghallhassák az evangéliumot, és az Úr tegyen ebben a szolgálatban alkalmassá!” „Egységért a cigányság körében, közösségért!” „Cigányok számára legyenek vezetők, tanítók, lelkipásztorok, segítők!” „Imádkozzunk azokért, akik hátat fordítottak a cigánymissziónak; szolgálókért, elhívásért, megerősítésért, kitartásért; egymás iránti megértésért, megbocsátásért cigány és cigány, cigány és nem cigány között!”
És voltak gyakorlati javaslatok is – amik megvalósulásához feltétlenül kell a kérő imádság: „Leleményesség: a bénát elvitték Jézushoz. Hogyan lehet a cigányságot Jézushoz vinni?” „A szeretet ott mutatkozik meg az egyházban, amikor a missziói parancsnak eleget teszünk, s minden népnek hirdetjük az evangéliumot – személyválogatás nélkül. Isten parancsolatainak tanítása, megtartása. Krisztuskövetés.”
Az imanapot Györfi Mihály lelkész útra bocsátó szavai zárták, megadva mindenkinek a nemes feladatot, miszerint ne csak kérjünk, hanem könyörögjünk is.
Milyen nagyszerű lenne, ha ez a nap nemcsak a résztvevőket inspirálná a cigányokért, egyházunk cigánymissziójáért könyörgő imára, hanem – ezen a beszámolón keresztül – még sokakat!
Add meg Uram, hogy így legyen! Ámen.