Az Úr az én pásztorom, nem szűkölködöm.
Nem más. Ő. Csakis ő. Senki más. Ha ő nem, akkor senki. Az Úr. Tamással együtt valljuk Jézusról: én Uram és én Istenem. Ő az én pásztorom. Az Úr az én pásztorom. Jézus az Úr. Küriosz. Nem elnyomó. Nem politikai vezető. Nem morálfilozófus. Nem bálvány. Nem valláspótlék. Nem egy a sok közül. Ő: Úr. Az Úr. Az én pásztorom.
Velem vándorol utamon Jézus. Énekeljük. Valljuk. Hisszük. Nem szűkölködünk. Mert általa, vele és benne minden megvan, ami igazán kell. Ez a teljesség. Minden más csak ezután jön. Keressétek először(!) az Isten országát, és minden más adatik, minden más csak ezután jön. Ő mondja ezt. Ő. Nem más. Az én pásztorom. Az én Jézusom. Az én Uram. Az én Istenem. Az(!) Úr. Az Úr az én pásztorom, nem szűkölködöm.
Füves legelőkön terelget, csendes vizekhez vezet engem.