– 2005-ben alapították a Dirty Slippers együttest, mely formációval három nagysikerű nagylemezt is bemutattak. Hogyan kezdték a pályát?

– Tizenöt éve gimnáziumi zenekarként kezdtünk el együtt zenélni. Az első négy év inkább házibulikon, szülinapi partikon való zenéléssel telt. A nagy váltás 2009-ben történt, amikor meghívást kaptunk az Amerikai Egyesült Államokba, ahol Madonna, Oasis és Mike Oldfield producerével, George Shillingel dolgoztunk együtt első, Közel hozzád című nagylemezünkön. Ott már szerepeltek olyan dalok, amelyek a háláról és szeretetről szólnak. Az Istennel való kapcsolatomat próbáltam úgy beleírni a dalokba, hogy az emberek számára iránymutató példa legyen. Ez a lemezünk nemzetközileg is elismert lett, mi pedig a szorgalmas munka mellett nagyon szerencsések vagyunk azóta is. Tudjuk, hogy kevés vidéki zenekar tud ma különböző fesztiválok nagyszínpadaira eljutni, országosan turnézni. Másrészt látjuk, hogy zenekarunk felfelé mutató ívben fejlődik: először slágerlistás dalaink, majd slágerlistás lemezeink lettek, valamint mindhárom albumunk fel tudott kerülni az albumeladási toplistákra.

– A zenekarnak eddig három nagylemeze jelent meg, emellett pedig nemrég mutatták be első szólólemezét.

– 2017 végén kezdtem el első szólólemezemen dolgozni, amelyről az első dal 2018-ban jelent meg Angliában. Ezt több ottani és magyarországi rádió is bemutatta. Fantasztikus élmény, hogy van igény a zenénkre! Zenekarommal hálásak vagyunk, mert az álmainkat élhetjük, de legfőképpen azért, hogy a Jóisten minden segítséget megad nekünk a fejlődéshez.

– George Shilling a Dirty Slippers zenekar hanganyagán, míg Tim Palmer, a U2, Bon Jovi és David Bowie producere pedig a szólólemeze megvalósulásán dolgozott. Mindkét producer olyan szakmai név, akik nem csak üzleti alapon, hanem a professzionalizmus mellett elköteleződve dolgoznak. A világzenében egyre jobban dominál a tartalom nélküli esztétizálás, ezzel szemben önöknél felfedezhető, hogy mindegyik daluknak van tartalmi mondanivalója. Hogyan fogadják a világzenei életben mindezt?

– A kezdetektől belső igényünk volt, hogy ne csak zenéljünk, hanem számunkra lényeges tartalmat is közvetítsünk. Magyarországon ma a fiatalok előtt sok esetben nincsen megadva olyan követendő irány, amelyből táplálkozni tudnának. Az internet világában ömlik a negatív, depressziós, klikkvadász hír és gondolkodás. Zenészként az összes dalommal ezek ellen küzdök és igyekszem másféle szövegeket írni és azokat zeneileg professzionálisan előadni, pozitív példát és motivációt adva a közönségnek. Nyitva című új szólódalom is ilyen, de Calidoraval közös dalunk, a Mindennél többet ér is jó példa erre. Utóbbi arról szól, hogy sokkal fantasztikusabb dolog a természetben a szerelmeddel sátrazni és hajnalban a napfelkeltére ébredni, mint egész évben azért spórolni, hogy egy luxusútra tudjál elutazni és ott ne történjen veled semmi pár fotó elkészítésén kívül. Zenekarunkkal arra törekszünk, hogy úgy adjunk magunkból értéktöbbletet, hogy az ne legyen klisévé, egyúttal olyan előadás legyen, amivel tudnak az emberek azonosulni. Ez borzasztó nehéz feladat, mi is küzdünk ezzel. Ezért nem ritka, hogy egyes dalaim hét-nyolc év után készülnek csak el…

– Vallásos meggyőződésből született legújabb, Nyitva című dala. Mit szeretne ezzel a közönségének üzenni?

– Jelenleg ezt tartom életem eddigi legfontosabb dalának. Tavaly januárban azt éreztem, hogy a hangszerelés monumentális stadion-rock jellege megköveteli, hogy ehhez egy olyan amerikai rockproducert keressünk meg, aki ezt a legjobb köntösben tudja kivitelezni. A dalszövegben van önkritika és társadalomkritika is. Úgy látom, hogy 2020-ra eljutottunk oda, hogy az emberek a vágyaikat könnyen feladják, nem tesznek meg azokért mindent. Magamon is látom, hogy mi mindent terveztem, hogy elérek majd harminc éves koromra és hogy ezekből számos tervemet nem valósítottam meg. Fiatalon sok kérdésünk van, sok mindent halogatunk. Ezekre próbál reflektálni a Nyitva. A dal legfőbb gondolata ugyanakkor ez: „A misszióm is megvan. Végre az égre nézek.” Azt tapasztalom, hogy ma nem néznek az emberek az égre, hanem mindenki bámul lefelé búskomoran. Én hiszek az isteni gondviselésben. A Nyitva című dalnak az a küldetése, hogy aki meghallgatja, át tudja gondolni az életét és mérlegelni kezdje, hogy miként tudná még jobbá tenni azt. Örülnék, ha a közönség rájönne, hogy nem jó, ha feleslegesen telnek el az éveink, hanem fel kell ismernünk a magunk küldetését, misszióját.

– Gyulai származásúként Jakab Béla volt a konfirmáló lelkésze a helyi evangélikus gyülekezetben. Mit jelent az ön számára az evangélikussághoz tartozni?

– Az evangélikus egyházhoz való tartozás számomra egy olyan megnyugtató közeget jelent, amely akkor, amikor úgy érzem, hogy az egész világ gonosz, akkor is biztonságot ad és tudom, hogy van hova menekülnöm. Szakdolgozati témámnak is pont ezért választottam a reformáció utáni magyar irodalmat, azon belül is Medgyesi Pál revidiusával foglalkoztam.
Családunkban a hit kérdései soha nem számítottak tabunak. Gyulán fantasztikus volt, hogy egy utcára lakhattam a templomtól. Amikor lelki megerősítésre volt szükségem, akkor mindig mehettem beszélgetni a lelkészemhez. Számomra természetes volt, hogy amikor egyetemre mentem, akkor is előtte a lelkészemhez mentem el, megosztani aggodalmamat, hogy vajon mi történik majd, ha család nélkül leszek egy nagyvárosban, Szegeden. Családom ma is kiváló kapcsolatot ápol a gyülekezettel. Béla fia, Ádám, a legjobb barátom, akivel jelenleg együtt is dolgozunk. Béla utódja, Pápai Attila és felesége is kiváló emberek, örömteli, hogy ilyen lelkészeink vannak.
Szomorúan látom, hogy ma sokkal nagyobb szükség lenne arra, hogy az emberek vallási nevelést is kapjanak, mint bármikor az elmúlt ötszáz évben. A közösségi média és az internetből fakadó „szabadság” úgy tapasztalom, hogy súlyos nehézségekhez vezet, az emberek fejlődését negatívan befolyásolja. Sokan már alig beszélgetnek egymással, néha szörnyű, hogy milyen viselkedés tapasztalható. Ezt helyrehozni csak egy olyan vallásos, konzervatív értékrenddel lehetne, amire jelenleg sajnos a világ nem elég folyékony.

– Ebben a nevelésnek és az értékképviseletnek nagy szerepe lenne…

– Most nő fel egy olyan generáció, melynek már születésüktől fogva természetes, hogy van internet, TV, hogy minden a rendelkezésükre áll. Bízom bennük, hogy ők lesznek azok, akik egy picit helyrerakják a mai kuszaságot és nem folytatódik ez a közönyös, negatív, rosszindulatú világszemlélet, hanem visszatalálunk a helyes, etikus és keresztény útra.

– Világzenei körökben mozog, ugyanakkor ismeri a keresztény könnyűzenét is. Miként tekintenek ma az emberek a vallásos könnyűzenére?

– Teljes rálátásom nincsen, ezért saját tapasztalatomat tudom csak elmondani. Amikor vallásos műsorokban adok interjút, akkor vannak olyanok, akik ezen meglepődnek. Valamiért ma a társadalmunk nagy része távolságtartással viszonyul a valláshoz, hithez. Ugyanakkor örömmel látom, hogy egyre több zenész kezdett el az utóbbi időben hitéről, vallásáról is beszélni. Igaz, hogy erre sokan legyintenek, de jó, ha tudjuk, hogy ezek a zenészek nem hiába, hanem meggyőződésből adnak hálát Istennek! Ők is és én is tudom, hogy a Jóisten segít hozzá a sikereinkhez és Ő adja a nehézségeket azért, hogy tanuljunk és fejlődjünk.

– Milyen tervei vannak a koncerteken túl az idei évre?

– Meggyőződésem, hogy a fejlődés szakmailag és lelkileg is továbbra is a legfontosabb dolog. Az idei nyári turnén több helyszínen is bemutatom majd a szólólemezemet. Hamarosan elkezdjük a Dirty Slippers negyedik nagylemezének is az előkészületeit. Ebben vissza fogunk térni az első két lemezünk gondolatvilágához. Ez az albumunk párkapcsolati problémákról, barátságról, családról fog szólni. Magánemberként az a tervem, hogy 2020-ban szeretnék jobb emberré válni és olyan Istennek tetsző életet élni, ami az elmúlt években nem mindig sikerült. Jobban szeretnék családomra, barátaimra figyelni, figyelmesebb lenni.