Részleteket erről Nagy Szabolcs szervező árul el a Credo Rádió műsorában.

„Annyi mindent hordozunk”

A rendkívüli evangélikus ifjúsági „találkozóról” Nagy Szabolcs teológushallgatót és Molnár Lilla lelkészt kérdezte az Evangélikus Élet magazin is. Az alábbiakban ezt a beszélgetést olvashatják.

– Hogyan született meg az online Szélrózsa ötlete? 

Nagy Szabolcs: A járványhelyzet minket is arra kényszerített, hogy rendezzük sorainkat, és végiggondoljuk lehetőségeinket. A kormányzati rendelkezések, illetve az egyházvezetéssel folytatott egyeztetések mind abba az irányba mutattak, hogy a gyulai Szélrózsa országos evangélikus ifjúsági találkozó 2020-ban a megszokott formában nem történhet meg, így döntenünk kellett, hogy elcsúsztatjuk-e egy évvel, 2021. július 7–11. közötti időpontra. Amennyire gyorsan tudtuk meghozni, annyira nehéz volt elfogadni a döntést, hisz mindannyiunkban élt még az orosházi előtalálkozó öröme. Épp ezért fontos volt számunkra, hogy ne maradjunk ebben az évben sem Szélrózsa nélkül. Amíg azon gondolkodtunk, hogy ezt hogyan lehet megvalósítani, éppen megjelent a Tamás-mise legújabb karanténvideója, ami sok inspirációt adott nekünk.

Molnár Lilla: Úgy éreztük, hogy „kiböjtöltük” az elmúlt két évben a Szélrózsát, és tudjuk, hogy nagyon szeretik és várják országszerte találkozót, ezért egyértelmű volt számunkra, hogy valamit ki kell találnunk a személyes találkozó helyett.

– Mire számíthatunk?

N. Sz.: A találkozó eredeti időpontjában, július 15–19. között minden este sajátos bejelentkezéssel várunk mindenkit a Facebook-oldalunkon és YouTube-csatornánkon. Online és kisebb formában szeretnénk lekövetni azt a gondolati vázat, ami a találkozó gerincét adja. Mindennap áhítatot tartunk, a találkozót istentisztelet nyitja és zárja, illetve a „napokat” meditatív-imádságos percekkel zárjuk. Lesznek fórumbeszélgetések, keresztény és nagyzenekari koncertek. 

M. L.: Átgondoltuk, hogy mik azok az alkalmak, programok, amiktől jó szokott lenni a Szélrózsa, és hogy ebből mit tudunk virtuálisan megjeleníteni. Tudjuk, hogy a személyes találkozást és részvételt nem lehet pótolni, azonban a hangulat, az élmények felidézhetők, és jó, friss tartalommal tovább mélyíthetők.

– Új mottót és tematikát hirdettek. Mit kell erről tudnunk? Miért ezt választották?

M. L.: Egymás közt, a szervező csapatban – akkor még presbitérium, most már stáb – megharcoltuk a „Nem a félelem lelkét kaptuk” mottót és a 2Tim 1,7-re épített tematikát. Elég előrehaladott állapotban volt a programok, alkalmak szervezettsége is erre a tematikára. Nem akartuk megcsonkítani azzal, hogy digitálisra formáljuk, ezért úgy döntöttünk, hogy ezt a Gyulára szánt „csomagot” egy az egyben átvisszük a következő évre, és nagyon reméljük, hogy akkor majd meg is tudjuk valósítani a gyulai Göndöcs-kertben. Egyértelmű volt, hogy ez az új helyzet új mottót és új tematikát kíván. Azt éreztem, hogy mindenképpen reflektálnunk kell ezen a nyáron mindarra, amit tavasszal átéltünk egyházi, országos és világszinten. Fontosnak tartottam megfogalmazni azt, hogy az ember az élete során mennyi mindennel küzd, mennyi terhet cipel szinte minden életszakaszban. A járványidőszak bizonyos szempontból még jobban kirajzolta ezt, ráerősített erre a dologra. A keresztény ember azonban nem állhat meg annál, hogy nehéz az élet, visszük a csomagunk, ez van, vagy hogy ezen próbálunk ilyen-olyan módszerekkel enyhíteni, hogy el tudjuk viselni. Amikor az Istenre figyelő ember megfogalmazza a problémáit, kihívásait, küzdelmeit, akkor ezeket Istennek mondja el, elé teszi le a terheit. Tudjuk, hogy Jézus Krisztus elhordozta a bűneinket, az emberi létezés töredékességét, és kegyelemből élünk. Azonban az élet realitása, hogy a terheink megvannak. Azok, amik a saját hibáink, döntéseink következményei, vagy azok a terhek, amelyeket törődésből, felelősségvállalásból veszünk magunkra: mások terhei, fontos ügyek terhei. És Jézus ezeknek a terheknek a hordásában is velünk van, ő tart meg bennünket… 

– Mindezek után hogy hangzik a mottó? 

M. L.: „Annyi mindent hordozunk” – ezt az ismert ifjúsági énekből kölcsönöztük. Az igei alapvetés pedig Ézsaiás próféta könyvéből van, az Isten szenvedő szolgájáról szóló egyik énekből (53,4): „…a mi betegségeinket viselte, a mi fájdalmainkat hordozta.” A megjelenítésben mi, a hátizsákos emberek Jézus vállán ülünk. Visszük a csomagjainkat, ő pedig megtart minket.

– Milyen témákat terveznek ezzel kapcsolatban?

M. L.: Szeretnénk körbejárni, hogy mik is ezek a terhek, azt, hogy tulajdonképpen mit rejtenek a különböző formájú, színű, nehézségű csomagok; milyen terheket hordozunk, és hogy hol van Isten a küzdelmeinkben. Jób története nyomán szükségét érezzük újra és újra megfogalmazni, hogy mi a bűn, és hogy a járvány miért nem (?) Isten büntetése. Foglalkoztat minket az, hogy a veszélyhelyzet elmúlásával vissza akarunk-e térni a korábbi „normálishoz”, egyáltalán mi a normális, és hogyan szeretnénk továbblépni. Ebből következik még számos kérdés, leginkább a fenntarthatósággal kapcsolatban. A karantén ideje alatt megfigyelhettük, átértékelhettük, hogy mire és miből mennyire van igazán szükségünk. Feltesszük a kérdést, hogy mi az elegendő, mi a szükséges az ember számára, és mi nem az. Az ív vége pedig az, hogy tulajdonképpen mit kíván Isten az embertől, az egyház mennyire hitelesen közvetít ebben. Mit jelent törvény szerint élni, Isten előtt alázatosnak lenni, mit jelent szeretni.

– Hogyan szerveződik egy online ifjúsági találkozó? Mik a szempontjai egy ilyen műfajú alkalomnak? 

N. Sz.: Viszonylag új terepen mozgunk mi is, sosem csináltunk még ilyet, folyamatosan alkalmazkodunk ehhez a különleges helyzethez, de nagyon élvezzük. A legizgalmasabb kérdés a szervezés során számunkra az, hogyan lehet ez valóban találkozás – hisz a Szélrózsának is az az egyik nagy vonzereje, hogy itt valódi találkozások jöhetnek létre egymással és köztünk és Isten között is. Szerencsére Magyarországon elmúlt a járványhelyzet, enyhültek a korlátozások, így lehetőség van már a kisebb személyes találkozásokra is, ezért bátorítjuk a gyülekezeti közösségeket, hogy szervezzenek ifjúsági alkalmat a Szélrózsa eredeti időpontjában, nézzék meg bejelentkezéseinket, és a témához kapcsolódva foglalkozzanak az őket megmozgató kérdésekkel, közösen énekeljenek, imádkozzanak velünk. Mi próbáljuk ezt azzal segíteni, hogy az Evangélikus Hittudományi Egyetem hallgatóival együttműködve segédanyagot készítettünk, amivel ötletet adunk az ifjúsági csoportoknak. 

– Tartalmilag hogyan körvonalazódik a virtuális találkozó?

N. Sz.: A helyzet különleges, szinte naponta változik, állandó készenlétben kell lenni, de annyit elárulhatunk, hogy izgalmas nagyzenekari koncertekkel várunk mindenkit. Fellép Petruska András, a Klasszik Lasszó és a Lóci Játszik zenekar. Újra találkozhatunk a már ismert evangélikus könnyűzenei zenekarokkal, mint a Közel, a Lift, a M.Is.K.A. vagy a VoG. Továbbá remek gondolatébresztő beszélgetések várnak ránk: egyik nap például Fabiny Tamás elnök-püspök beszélget Röhrig Géza költő-színésszel. 

– Sokan készültek lelkesen a gyulai Szélrózsára. Hogyan és hol „találkozhatnak” egymással az online szélrózsázók?

N. Sz.: A gyulai Szélrózsa eredeti időpontjában – július 15–19. között – minden este hét órakor várunk szeretettel mindenkit a Facebook-oldal(külső hivatkozás)unkon és YouTube-csatorná(külső hivatkozás)nkon. Érdemes a Facebook-oldalunkat követni a részletes programért, beharangozókért, egyéb információkért.

M. L.: Reménységünk továbbá, hogy fiatalok és idősebbek egyaránt, ha lehetőségük van, közösen is nézik majd ezeket a bejelentkezéseket, együtt hallgatják a zenéket, és beszélgetnek majd a témákról. Reméljük, hogy az online térben azok is csatlakoznak majd ehhez a virtuális közösséghez, akik már kinőttek abból, hogy hátukra vegyék a sátrukat. Biztatjuk a lelkészeket is, hogy amennyire csak lehetséges a nyári időben, amikor mindenki szanaszét van, hívják össze az ifiket, nézzék együtt, és rezonáljanak a látottakra, hallottakra, dolgozzák fel maguk közt is a témákat. Hisszük, hogy fontos dolgokról lesz szó, amik mindenkit érintenek egyénileg és közösségileg is. Szuper lenne, ha „szélrózsás csapatok” közös öröme és inspirációja, imaalkalma lehetne az idei virtuális Szélrózsa.