A Petőfi Irodalmi Múzeum dísztermében és élő internetes közvetítés segítségével a világhálón is követni lehetett Jutta Hausmann evangélikus lelkész, az Evangélikus Hittudományi Egyetem Ószövetség Tanszék tanszékvezető professzorának és Krasznahorkai László Kossuth- és Prima Primissima-díjas írónak nyilvános beszélgetését. Az Asztali Beszélgetések Kulturális Alapítvány szervezésében létrejövő dialógus az identitás kérdésére fókuszált. A honnan jövünk, hogyan határozzuk meg magunkat, avagy mi a saját identitásunk definiálásából már kiderült: kulturális- és szellemi meghatározottságunk erőteljesen befolyásolja világnézetünket. Bár megismerhetünk más kultúrákat, élhetünk különböző országokban, mégis, lesz egy rész a lelkünkben, amit – sok esetben talán saját magunk előtt is – nem-, vagy csak kivételes alkalmakkor tárunk fel.

Ezt követően az építő különbözőségeket feltáró beszélgetés a világ morális változatlanságára reflektált. Arra, hogy bár a technika, a tudomány változik, mintegy körkörös forgásban az ember természete bár néha jobbnak vagy rosszabbnak tűnik, a történelem bizonyítja: az emberi hozzáállás nem változik. Így az, hogy az egyes ember mit tesz, épít vagy rombol – bár a saját élete és környezete számára mindez meghatározó – az egész világra tevékenysége, jobbítási vagy rombolási szándéka nem, vagy csak egy kis időre terjed ki. Így válik a szűk kör a nagy, teljes kör részévé és fordítva. Mindebből az egyház sem kivétel. Krasznahorkai László szerint Jézus sokkal radikálisabb emberekhez való hozzáállást, bűntől való elhatárolódást fogalmazott meg mint azt követői eddig képviseltek. Jutta Hausmann szerint mindehhez hozzátartozik az, hogy az ember – bár lehet, hogy Krisztusban hívő – mégis bűnös, így feladata nem más, mint lehetőségeihez mérten a legjobban a jó felé fordulás. A teológus és író megegyeztek abban, hogy bár az egyes embernek van feladata, célja, azonban azt, hogy a világnak mi a célja olyannyira nem lehet meghatározni, mint azt, hogy milyen lesz az új teremtés földje.

Jutta Hausmann és Krasznahorkai László dialógusa bár a címben szereplő kérdés egy szűkebb szeletére reflektált, mégis, jól kifejezi azt az Európán belül felfedezhető szellemi sokszínűséget, melyet magunkon hordunk. Egyúttal öröm volt megtapasztalni, hogy az esetenként eltérő véleményekre lehet párbeszéden alapuló módon reflektálni. És hogy mi változik mindettől? A beszélgetőtársak elmondása szerint: semmi...