Két pápa disputája. Az Anthony McCarten új-zélandi író forgatókönyvéből készült, A két pápa című angol–olasz–argentin–amerikai filmet tavaly év végétől vetítették a mozikban, illetve megtekinthető a Netflix médiaszolgáltató csatornán. Az izgalmas vitákat kiváltó, ám nagyrészt fiktív történet magyar színpadi változatát Vecsei H. Miklós rendezte, és a budapesti Rózsavölgyi Szalon Arts & Caféban mutatták be szeptemberben.

A pápának pápaként kell meghalnia is. Nem lehet lemondania a szentatyaságról, kivéve, ha súlyos vagy gyógyíthatatlan betegségben szenved. Ezt a hétszáz éves hagyományt törte meg 2013. február 11-én XVI. Benedek pápa, amikor lemondott. A konklávé pár nap múlva az argentin Jorge Bergogliót választotta pápává, aki Assisi Szent Ferenc nyomán Ferencként lett a katolikus egyház feje.

McCarten előbb regénnyé, majd színdarabbá írta – film csak később lett belőle – a két pápa történetét, akik szinte semmiben sem hasonlítanak, és semmiben sem értenek egyet. A konzervatív Benedek Mozartot játszik, a progresszív Bergoglio Beatlest dúdol, és ez csak a legbájosabb különbség kettejük között. Benedek – pápasága előtt Joseph Ratzinger bíboros – a dogmák védelmezője, érsek korában „Isten rottweilerének” is nevezték. Bergoglio bíboros karizmatikus, életvidám, mégis puritán argentin. A darab a lelkiismeret-krízis drámája. Mindkét embert kísérti a bűn érzete: Benedeket azért, mert az elmúlt években a katolikus egyházban napvilágra került szexuális visszaélések tárgyalásakor „túlvédelmezte” a papjait, Bergogliót azért, mert nem tudta megvédeni követőit a hetvenes-nyolcvanas években az argentin katonai juntától. A darab a két pápa elképzelt teológiai és az egyház jövőjét firtató vitáit mutatja be. Mindamellett saját hitünkkel és egyházunkkal kapcsolatban is gondolkodásra késztet, és nagy erénye, hogy mer olykor jólesően humoros is lenni.

A kamara-előadás szereplői Lukács Sándor, Jordán Tamás, Molnár Piroska és Trokán Anna. Mindegyikük figurája kulcsfontosságú, és a színészek élnek is a szerepük adta lehetőségekkel, legyen az épp a humor eszköze vagy egy drámai döntés hiteles közvetítése. Az autentikus, mégis modern jelmezeket Vecsei Kinga Réta tervezte. A vetített háttér pedig izgalmas közeget teremt, de nem idegenít el. Vecsei H. Miklós rendezése ötletgazdag, jó színészvezetésű, eltalált arányérzékű munka.

A kassai polgárok dilemmája. Márai Sándor egyik legismertebb műve, A kassai polgárok a 14. századba röpíti vissza a nézőt. Ám a Nemzeti Színház legújabb bemutatója – Szabó K. István rendezése – nem csupán utazás a múltba: máig aktuális kérdésekkel szembesülünk hűségről, igazságról, törvényről, hitről és szenvedélyről.

János mester, a kőfaragó-szobrász sorsa köré fonódik a történet, melyben a múzsa szerepét betöltő Genovéva (a kőfaragó árván maradt unokahúga) szerepe meghatározó. A tizenöt esztendős lány nem csak e férfi szívét rabolta el: angyali ábrázata és fiatal kora ellenére a benne feléledő nő és a nőiességével kedvére játszadozó ember vonásai már igencsak ördögi arcot mutatnak. Ám úgy tűnik, nélküle meghal az alkotószellem, és a kőből nem évszázadokon át fennmaradó, a templom kapuja fölé kerülő szobor lesz, hanem csupán dísztárgy. A történet azonban nem csak alkotásról, szenvedélyről, a kőfaragó belső harcáról szól: mindeközben megtámadják várost. A király által eladott Kassát a nádor embertelen hadaitól kell megvédeni, szembe kell szállni a megszállókkal. János mester hosszas vívódás után mégis a városvédők élére áll. Faragóvésőjétől hal meg a nádor is.

Lesz-e béke a zsarnok halálával és más veszteségek után? Visszatérhet-e az alkotói ihlet, a belső nyugalom, ha bűnösségünk tudata nyomaszt? Kik azok a mindenkori támadók, akik sorsunkat ily módon megpecsételhetik? A kérdések nem csupán a 14. századi Kassát érintik.

János mester szerepében Rátóti Zoltán játszik átütő erővel. Felesége, az erős jellemű, mégis törékeny Ágnes asszony Tóth Auguszta megrázóan szép játékában kel életre.

Hol a határ? A Határátlépések friss, ropogós kortárs színdarab, melyet Dömötör András rendező, Deés Enikő dramaturg, Benedek Albert, a rendező munkatársa és az előadás szereplői – Járó Zsuzsa, Mészáros Máté, Ötvös András, Péter Kata, Schruff Milán – írtak az Orlai Produkció számára.

Az előadás, amely személyes élményekből építkezik, határátlépéseket felvonultató jelenetek láncolata, legyen szó a barátságot és a párkapcsolatot elválasztó vonalról, a szülő-gyerek viták határairól és megannyi izgalmas társaskapcsolati vagy épp egyéni határhelyzetről. A sárga-fekete látványvilágú, a határjelzők színeit visszahozó darab pár székkel és egy-két kellékkel dolgozik. A színészektől szinte eszköz nélküli játékot látunk, így maximálisan az alakításokon, az élethelyzeteken van a hangsúly.

Mindennek van határa; állandóan feszegetjük a határainkat; a határ a csillagos ég; tartsuk tiszteletben egymás határait – szólások, melyekben a határokat emlegetjük. De ha a közéletünkre gondolunk, van határzár, határvédelem… Sokszor kerül elő ez a bizonyos vonal, mely sok mindent meghatároz, olykor megvéd, de van, amikor gátol.

Az alig százperces előadás pergő ritmusú, a közönséget is bevonó, elénk hatalmas tükröt tartó történet. (Az előadásokat a Katona József Színház nagyszínpadán tartják meg; a Hatszín Teátrum a koronavírus-járvány második hulláma miatt átmenetileg bezárt.)

Kikacsintások. Ruzante (Angelo Beolco) A csapodár madárka című műve Peer Krisztián átiratában látható a Radnóti Színház legújabb előadásában. A Csapodárok ugyan középkori komédia, ám most komoly ráncfelvarrás után került a színpadra. És bár a korabeli népi környezet trágárságát igen humorosan, frappánsan próbálják meg elkerülni, mégis tizennégy éven felülieknek ajánlott komédiáról beszélünk, mivel a témája a nők és a férfiak viszonya, a nők és a közállapotok helyzete.

Hiába telt el a keletkezése óta csaknem ötszáz év, Ruzante komédiája nagyon is fontos kérdéseket taglal. A fiatal feleség és a körülötte legyeskedő három férfi, a férj, a koma és a katona története az emberi esendőségről és aljasságról ad mindenkor ismerős képet. Peer Krisztián átiratában a korabeli figurák, ügyeskedéseik és viszonyaik kortárs életfilozófiákként és kapcsolati dinamikákként jelennek meg. Szőcs Artur ebből rendezett egy újragondolt, az embert gyarlóságában is humorral megmutató, magunkkal is játékos szembenézésre késztető, mégis kicsit sötét tónusú komédiát.

A színpadon Bálint András monológjai olyan kitűnő életvezetési stand-upok, hogy önmagukban is megállnák a helyüket. Pál András, Rusznák András, Baki Dániel karakterei a férfiak és általában az emberek seregnyi, ám nem túl nemes arcát hozzák remek játékkal. Sodró Eliza a történet fókuszában lévő nőként csavarja ujja köré a férfiakat és a nézőket is, egy-egy pillantása, humora, hangja zsigeri tehetségről árulkodik. Rozs Tamás zenéje pedig a hab a túlburjánzó humorú előadás tortáján.

A cikk az Evangélikus Élet magazin 85. évfolyam, 39–40. számában jelent meg 2020. október 11-én.

Az Evangélikus Élet magazin kapható az evangélikus templomok iratterjesztésében, megrendelhető a Luther Kiadónál a kiado@lutheran.hu címen, vagy digitális formában megvásárolható és letölthető a kiadó oldalán.