Szinte hihetetlen, hogy 10 év eltelt, amióta egy nyári tábori délutánon Kelényi Zsolt, a KÖSZI későbbi elnökének fejéből kipattant az egyesületünk ötlete. Az ötlet, amely mögé oly sok barát és tehetséges ember beállt, és amelynek rengeteg élményt köszönhetünk… 2010. november 20-án a Fasori Evangélikus Gimnáziumban tartott Ifjúsági Nap volt az Egyesület első rendezvénye, melyet töretlen lelkesedéssel folytatunk máig.  

10 év alatt sok minden változott, sokan ebben a 10 évben nőttünk fel, és kezdtük meg az első komoly állásunkat, többen pedig már családalapításra adták a fejüket. Sok új lelkes taggal bővültünk, többen is táborozóból nőtték ki magukat vezetőnek, és sikerült számos új önkéntest hívni magunk közé.

Egy dolog azonban nem változott: a KÖSZI összetart, rengeteg élményt ajánl kicsiknek és nagyoknak, és továbbra is az egyik legbefogadóbb közösség, amit ismerek.

Nehéz kiemelni a szerteágazó tevékenységünkből a legjobbakat, de lássunk egy kis összefoglalót az elmúlt 10 évből, ami talán meggyőzi a kedves olvasót arról, hogy miért érdemes csatlakozni a KÖSZI közösségéhez vagy támogatni azt.

Az egyesületünk fő profilja a különböző tematikus táborok szervezése minden évszakban gyerekeknek és fiataloknak. 2010-ben még csupán évi három tábort tartott – akkor még evangélikus egyházi szervezésben – a KÖSZI későbbi csapata. Azonban a nyári Napvető, az őszi Tábortalálkozó és a tavaszi Életfonal életvezetési táborhoz 2010-ben már csatlakozott a Téli berek tábor, 2012-ben elkezdtünk nyáron két turnusban táboroztatni, 2018-ban pedig elindult a Napvető mesetábor is a legkisebbeknek.

Azóta is igyekszünk folyamatosan megújulni: a Nyomkereső detektívtábor először az őszi hosszú hétvége alatt szórakoztatta a fiatal nyomozókat, majd a nagy sikerre való tekintettel a hosszabb nyári tábor vette át ezt a feladatot, és őszre egy vadonatúj forma jött létre, a Titkos küldetés expedíciós tábor. A téli hosszú hétvége eközben a 18 éven felüli fiatal felnőttek táborává „nőtte ki magát”, ezzel is igyekezve összetartani a lelkes fiatalokat.

Sokan nem értik ezt a fajta önkéntes munkát, többször megkapom én is ezeket a kérdéseket: Miért éri meg? Tényleg olyan jól sikerülnek? Kapsz érte pénzt? A táborok egyik legfelfokozottabb időszaka az előkészítés utolsó pár napja, amikor már mindenki fáradt, de izgul, hogy vajon az elképzelt koncepció átjön-e a gyerekeknek. Amikor a munkahelyi meetingen is a délutáni program tökéletesítésén töri a fejét az ember, vagy a bevásárlás során legszívesebben minden játékot felvásárolna még, hogy jobbá tegye az élményt. A tábori kellékek utolsó pillanatos legózása a kocsiba, vagy a nyitó imádság a gyerekek érkezése előtt.

Maga a tábori élmény nehezen átadható, ott kell lenni, hogy átélhessük! Ott kell lenni a fantasztikus áhitatokon, amikor a kis közösségben mindenki Istenre figyel, és sokkal közelebb kerül az emberhez az Ige mondanivalója, mint bárhol máshol. Ott kell lenni és látni a gyerekek arcán, ahogy ébredés után még morcosak a reggeli torna miatt, de utána kipirulva, frissen csacsogják végig a reggelit. Amikor megosztanak velünk, a vezetőkkel egy-egy titkot, és az őszinte tanácsunkat kérik. Ott kell lenni és játszani, igazán játszani együtt a gyerekekkel, felszabadulva, az otthoni gondokat levetkőzve.

Ezek után remélem a fenti kérdéseket nem szükséges megválaszolni....

A táborok mellett egyre nagyobb igény volt az erős lelki tartalomra épülő programokra, így született meg már 2011-ben a Megálló istentisztelet gondolata, ami öt évig a Deák téri Evangélikus Gyülekezettel együttműködve valósulhatott meg. A vasárnap délutáni ifjúsági istentiszteletekre a tábori hangulatot megidéző lelki feltöltődés volt a jellemző, 2018 óta pedig minden táborunkat Megálló istentisztelettel zárjuk, hogy biztosítsuk a táborok mondanivalójának az átadását. 

A KÖSZI munkásságára többen is felfigyeltek, így számos iskolai csendesnapot, gyülekezeti alkalmat támogattak sikerrel az önkénteseink. Ezeken a rendezvényeinken az újabb, legfiatalabb tagjaink is tudnak bizonyítani a tapasztaltabb önkéntesek szárnyai alatt. A KÖSZI vezetői közül többen lehetőséget kaptak arra is, hogy két éven át Lelkész akcióban címmel az Evangélikus Hittudományi Egyetemen adják át tapasztalataikat. 

2015 óta a KÖSZI alkoholmentes Koktélbárjával színesíti a két legnagyobb protestáns nyári ifjúsági találkozót, az evangélikus Szélrózsát és a református Csillagpontot. A hűsítő italok mellett számos lelki erősítést szolgáló programmal szolgál a KÖSZI sátor a fesztiválokon, esténként pedig zenés-táncos lehetőségeket is kínál, rengeteg fiatalt vonzva.

Az önkéntesek összetartására a KÖSZI egyik legelső belsős programja a KÖSZI Karácsony volt már 2010-ben, ami azóta is minden évben megrendezésre kerül és sokunknak már szinte „rokonlátogatásnak” érződő hangulattal telik. 

2015-ben ünnepeltük meg először ünnepélyesen a KÖSZI szülinapját, szinte észre sem véve, hogy elrepült az első 5 év. Azóta viszont minden évben összegyűlünk átbeszélni az eltelt év legjobb élményeit.

Sokszínű programjainknál csak az önkénteseink sokoldalúbbak, akik nélkül a felsorakoztatott rendezvények nem jöhetnének létre. Amitől igazán remek hely a KÖSZI az az, hogy különböző érdeklődésű és szakmájú fiatalok gyülekezete: van köztünk tanár, pszichológus, teológus, de több mérnök, közgazdász is, és még sorolhatnám. Mindenki beleteszi a munkába a saját tehetségét, lelkesedését a közös célért. Mi sem jobb példa erre, mint hogy a kialakult járványhelyzetben nem hagytuk veszni hagyni a táborainkat, tavasszal megszerveztük az első Online KaranTábort, és ősszel sem hagytuk online program nélkül az érdeklődőket. Sajnos a koronavírus miatt ezt a szép kerek születésnapot és nagy valószínűséggel a KÖSZI Karácsonyt is az online térben fogjuk megünnepelni, de nem hagyjuk magunkat eltántorítani, és már most gőzerővel tervezzük a 2021-es évre a programjainkat.

Azt, hogy a KÖSZI közössége elérte a 10. kiskamasz életévét, azt leginkább az erős elnökség tagjainak köszönhetjük: Kelényi Zsolt közgazdásznak, Szlaukó-Bobál Orsolya lelkésznőnek, Frenyó István mérnöknek, dr. Horváthné Pellionisz Petra pszichológusnak és Karánsebesy Réka közgazdásznak, valamint Kővári-Horváth-Márta szerevezetfejlesztő trénernek, aki 9 évig volt elnökségi tagunk. Hatalmas köszönet nekik, hogy összefogják az Egyesületet. Lelki munkánkat számos lelkész és hitoktató segítette az eltelt 10 év alatt, így rendkívül hálásak vagyunk többek között Benkóczy Péternek, Bonnyai Zsuzsannának, Kadlecsik Zoltánnak, Kendeh K. Péternek, Kun-Török Anettnek, Keveházi D. Sámuelnek, Kovács Áronnak, Kovács Viktornak, Lénárt Viktornak, Rihay Szabolcsnak, Seben Glóriának, Szabó Andrásnak, Szántó Enikőnek és Szlaukó-Bobál Orsolyának is. Azt pedig, hogy még mindig a gyönyörű piliscsabai Béthel Evangélikus Otthonban táboroztathatunk, nagyon köszönjük Varga Gábornak és Kézdy Péternek.

Kiemelt köszönettel tartozunk ezen kívül mindazon volt és jelenlegi egyházi, illetve intézményvezetőnek, meghatározó területen dolgozó szakértőnek, akik a KÖSZI első 10 évében akár nyilvánosan, akár a háttérben segítették munkánkat, egyengették utunkat, így többek között Bolla Zsuzsannának, Cselovszky Ferencnek, Csepregi Andrásnak, Fabiny Tamásnak, Fischl Vilmosnak, Gáncs Péternek, Horváth Marcellnek, Kendeh K. Péternek, Krámer Györgynek, Nagy Lászlónak, Prőhle Gergelynek, Radosné Lengyel Annának, Roszík Ágnesnek, Schneller Domonkosnak, Smidéliusz Gábornak, Szabóné Mátrai Mariannának és T. Pintér Károlynak. Szeretnénk továbbá kiemelni Balog Esztert, aki nélkül szintén nem jöhetett volna létre a KÖSZI: még 2002-ben Eszter hívta el Piliscsabára az általa vezetett országos evangélikus gyerektábor csapatába többek között azokat az önkénteseket is, akik később a KÖSZI alapítói lettek.

Külön hálát adunk az összes önkéntesünkért, akik a civil munkájuk illetve tanulmányaik mellett sokszor időt és fáradtságot nem kímélve dolgoznak egy-egy program létrejöttén, valamint partnereinkért, akik nagylelkűen támogatnak minket, és persze nem utolsó sorban köszönet a bizalomért, amivel a gyerekek és szüleik megajándékoznak minket! A KÖSZI már 10 éve Tőletek jó! 

A KÖSZI szellemiségét pedig számomra leginkább a Tengereken át című ifjúsági dicsőítő ének spontán, KÖSZI-sek által megírt folytatása fejezi ki, ami ebben a nehéz járvány időszakban is erőt adhat:

„Elrepülsz végre, vár a
széles égbolt már.
A tenger felett ezer sas vár tereád.
||: Szárnyát csapkodva száll,
szellő hátán megáll,
A sas, mint Jézus,
bárhová mész, veled száll! :||”