Igaz, azokban az időkben csak egyfajta látásmód létezett: megjelenhetett, amit az egyházvezetés képvisel, ami szolgálatára van a szocialista államhatalomnak, de eltérő vélemények, kritikák, az akkor még erősen gyakorlatban lévő diakóniai teológia helyett, más teológiai gondolkodás megjelenése, a lutheri teológia következetes képviseletei nem voltak lehetségesek. 

A folyóirat ötletadói és elindítói már akkor elégedettek lettek volna az újsággal, ha néhány évig megjelenhetnek a számai. Hiszen őket akkoriban ellenzékieknek nevezték, bármennyire is visszatetsző a politikai kifejezés használata az egyházi köznyelvben. Írásaikat az Evangélikus Élet cenzúrázta, s így érthető, hogy folyóiratukban a szabad és nyílt hangot képviselték: lehetőséget adtak máshol meg nem jelenhető írások közlésére, hangsúlyt tettek arra az örökségre, melyet Ordass Lajos püspök képviselt hitéleti, püspöki, keresztényi helytállásával, fontosnak tartották az igazságtalanságokat elszenvedett keresztény testvérek ügyének bemutatását. Mindezt természetesen a lutheri teológia alapján állva, hitvallásos helytállással, amely egyúttal azt is jelentette, hogy nem egyszer foglalkozott az újság a diakóniai teológia tévtanításaival.

A Keresztyén Igazságban jelentek meg először olyan dokumentumok, melyek nélkül ma már nem érthető annak a kornak az egyháztörténete. Ilyen írások pl. a Testvéri Szó, Dóka Zoltán Summa summaruma, a Kiáltó Szó, rehabilitációs iratok. De rendszeresen megjelentek Ordass akkor még kiadatlan Útravaló című áhítatos könyvéből egy-egy napra szóló áhítatok. Megjelentek értékes teológiai tanulmányok pl. Karner Károlytól, fordításban Werner Elert erlangeni professzortól, a nagy lutheránus rendszeres teológustól, Scholz Lászlótól és még sok más szerzőtől. Ezek az írások nem évülnek el, ma visszakeresve ugyanolyan lelkesedés és izgalom vesz erőt az olvasón, mint egykor.

Az újság címének eredetéről így ír az 1−2. összevont szám szerkesztői beköszöntője: „Úgy véljük, hogy az igazságot kutató és kimondani akaró céljainkkal összhangban áll, ha egy olyan folyóirat szellemi-lelki örökségét vállaljuk a magunkénak, amely egykor az »igazságos kritikát«, »az igazságért való elszánt küzdelmet«, »a teológiai kutatás elősegítését«, »az egyház elfeledett értékeinek a feltárását«, »az egyházi élet megújulását« tűzte zászlajára, s a mi törekvéseinkhez hasonlóan, a krízissel való tudatos szembenézés igényéből született. Ez a folyóirat Karner Károly teológiai professzor (1897−1984) által szerkesztett, és 1934 és 1945 között rendszeresen megjelenő Keresztyén Igazság volt, a két világháború közötti magyar evangélikus értelmiség lapja, amelynek végig belső munkatársa volt Ordass Lajos is.” Ebből az idézetből érthető az is, hogy a mi számaink miért hordozzák az „új folyam” elnevezést.

Érdemes feleleveníteni az első szerkesztőbizottság tagjait: Dóka Zoltán, Ittzés Gábor, Botta István, id. Magassy Sándor. A felelős kiadó id. Kendeh György volt, szerkesztői pedig ifj. Fabiny Tibor és Ittzés János.

Újságunk az eltelt 30 év alatt nyomdai megjelenésében, borítójában, színében többször változott, a kitűzött célokhoz azonban a mai napig hűséges maradt. Bár azoknak a dokumentumoknak a száma elfogyott, amelyek először itt jelenhettek meg, s Ordass Lajos írásai is sorban napvilágot láttak könyvek formájában, azért a lutheri teológia képviseletében ma is látjuk fontos tennivalónkat, történelmi dokumentumokat és tanulmányokat is megjelentetünk – akár a közelmúlt történetéből, akár a reformáció vagy egyháztörténetünk más időszakáról – és őrizzük az ordass-i hagyatékot, Ordass Lajos szellemiségét, lelkiségét, hitvallásos kiállását az igazság mellett. A decemberben megjelenő számunkban éppen két imádságot közlünk, melyet egykor Ordass mondott el egy karácsonyesti és egy újévi istentiszteleten. 

Ahogyan egykor a lap elindítói, úgy mi, mai szerkesztőség is figyelünk a körülöttünk levő egyházi és világi eseményekre, hatásokra, a korszellem okozta téves felfogásokra, tanításokra, s ma is igyekszünk Luther teológiájának alkalmazására a jelen egy-egy kérdésével kapcsolatban. Legutóbb például a Miatyánk egyik kérésének római katolikus változtatására reagált újságunk. Odafigyelünk minden olyan kezdeményezésre egyházunkban, mely a gyülekezetek építését, a lelki növekedést, a hit erősödését célozza. Igemagyarázatokon keresztül visszük közelebb az olvasókhoz a Szentírás egy-egy szakaszát, témáját. Bemutatunk olyan könyveket, kiadványokat, melyek lapunk számára fontosak, melyeket nagyra értékelünk. Újságunk bármely írásához szívesen fogadjuk a hozzászólást, melyet a hozzászóló egyetértésével és a cikk írójának reflexiójával együtt közlünk. 

Egykor az Ordass Lajos Baráti Kör volt újságunk kiadója és megjelentetője. Időközben a baráti kör beszüntette működését, tevékenységét mint jogutód a 2010-ben létrehozott Ordass Lajos Alapítvány viszi tovább. Régebbi számaink az alapítvány honlapján – ordass.hu − visszakereshetőek és olvashatóak. Az Ordass Lajos Alapítvány azonban, csakúgy, mint Ordass püspök maga, és folyóiratunk elindítói is, egyházunkért, a gyülekezetekért, hitvallásunkért, és a hitben testvéreink javáért tevékenykedik. Reméljük, hogy a most már országos elnökségi támogatással is bíró Keresztyén Igazság olvasói is ezt tapasztalják, és szívesen veszik kezükbe a negyedévente megjelenő számot. Legközelebb karácsony előtt jelenik meg újságunk, mely megvásárolható lesz a Luther Kiadó könyvesboltjában, a Huszár Gál könyvesboltban, megrendelhető a kiadó címén: Ordass Lajos Alapítvány, 1171 Budapest, Lenkeház u. 7.

Kedves Olvasó!

Ha még nem ismeri, kérjük, lapozzon bele újságunkba!

A szerző a lap megbízott szerkesztője.