A koronavírus-járvány első és második hulláma között nyitva tartó múzeumot két alkalommal is felkereste egy idősebb, már nyugdíjas úr. Második látogatása után munkatársaimmal üzent nekem: egy festményt szeretne intézményünknek ajándékozni. Hála Istennek, többször is előfordult már hasonló: valakit megérintett az állandó kiállítás üzenete, tartalma, és féltve őrzött családi örökségéből egyházának szeretett volna adományozni valamit. Ő azonban arra hivatkozott: minden alkalommal olyan kedvesen, akkora szeretettel fogadták a múzeumba belépve, hogy ezért határozta el, gazdag gyűjteményének egyik féltve őrzött kincsét ajándékozza nekünk – egy régi festményt.

Mint megtudtuk, az adományozó Türingiából származó evangélikus ősei – a Ledererek – először Nagyváradon telepedtek le, kovácsmesterként működtek magas művészi színvonalon. Később a több lehetőséget nyújtó Budapestre költöztek, és faszobrászattal, képkeretezéssel foglalkoztak. Adományozónk apjának, id. Lederer Lajosnak az utolsó jelentős munkája az Astoria Szálló belső berendezésének elkészítése volt. Az első világháború utáni gazdasági válság miatt azonban a család a Nógrád megyei Balassagyarmatra került. A kép adományozója, ifj. Lederer Lajos az 1942–1943-as tanévben ott, az evangélikus iskolában kezdte meg tanulmányait, és máig szeretettel emlékezik tanítónőjére, Jeszenszky Margitra, Bérczes Lajos iskolaigazgatóra és Szabó József püspökre.

Ifj. Lederer Lajos a járási építési vállalatnál, majd az Országos Műemléki Felügyelőségen dolgozott. Fiatalkora óta szenvedélyesen gyűjtötte a műtárgyakat, és sokat tanult munkahelyének akkori vezetőitől, Gerő Lászlótól, Dercsényi Dezsőtől, Voit Páltól, Borsos Bélától és másoktól. Dolgozott a várpalotai vár rekonstrukcióján, a budai vár és az esztergomi bazilika háborúban megsérült épületeinek részleges rendbehozatalán. Munkája révén sokat utazhatott, széles körben gyarapíthatta ismereteit világszerte. Barátjával, az azóta elhunyt Pollák Imrével jelentős kollekciót hoztak létre, amely mára Magyarország egyik nyilvántartott nagy magángyűjteménye. Az Evangélikus Országos Múzeumban járva megszemlélte az állandó kiállítást, és adományával szeretett volna hozzájárulni a gyűjtemény gazdagításához.

A nagy méretű, fekvő téglalap alakú festmény Németalföldön készült valamikor a 17. század közepén. Az egyelőre ismeretlen festő által készített kép protestáns családot ábrázol korabeli öltözetben, semleges háttér előtt. Az apa a mellette álló asztalon lévő nyitott Biblián tartja jobb kezét, baljával pedig a széken ülő, ölében kislányát tartó felesége felé mutat. A kép jobb alsó sarkában a nagyobbacska leánytestvér áll, kalappal a kezében. A jobb felső sarokban őket biztató, lendületesen előremutató angyal látható. A festmény minden szereplője „kinéz” a képből a szemlélő felé. Az egyértelműen programképként készült alkotás a Biblia útmutatása alapján vezetett családot helyezi a középpontba, annak népszerűsítését szolgálja.

A szerző az Evangélikus Országos Múzeum vezetője.

A cikk az Evangélikus Élet magazin 86. évfolyam, 3–4. számában jelent meg 2021. január 24-én.

Az Evangélikus Élet magazin kapható az evangélikus templomok iratterjesztésében, megrendelhető a Luther Kiadónál a kiado@lutheran.hu címen, vagy digitális formában megvásárolható és letölthető a kiadó oldalán.