„A továbbtanulás a koronavírustól függetlenül is nehéz döntés, hiszen rengeteg bizonytalan tényezője van. Választanunk kell egy intézményt, egy szakot, és nem tudjuk, hova és melyik szakra vesznek fel, vagy hogy ki tudjuk-e fizetni a költségtérítéses képzést, ha arról van szó. Ez mind szorongással és stresszel járhat, ezt a bizonytalanságot pedig felerősíti a járványhelyzet – mesél tapasztalatairól Kovács Gábor. –
Nehezebben döntünk stresszhelyzetben, és a járvány is fokozza ezt a bizonytalanságot. Ez még jobban befolyásolja a diákok döntéseit.”
A szakembert arról kérdeztük, hogyan látja a fiatalok jelenlegi továbbtanulási szándékait: vajon egyre magabiztosabbak-e a jövőjüket illetően, vagy inkább a teljes tanácstalanság a jellemző? „Készítettem egy továbbtanulási kérdőívet a diákoknak, amiből sok kérdésemre választ kaptam” – válaszolt Kovács Gábor, a budapesti Sztehlo Gábor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium iskolapszichológusa. Ezzel a módszerrel is igyekszik kideríteni, kit mennyire és milyen szinten befolyásoltak a tavalyi év eseményei. „A felmérés szerint a diákok negyven százalékának továbbtanulási terveit változtatta meg a digitális oktatás túlsúlya, például voltak, akik az érettségitárgyon változtattak, vagy az emelt szinten, és voltak, akik módosították a korábban választott egyetemet, főiskolát vagy azon belül a szakot. Az érettségire való felkészülésben is sokan bizonytalanná váltak. A bezártság, a barátok hiánya és a motiváció elvesztése sokakat kihívás elé állított.”
De vajon honnan kérhet segítséget egy bizonytalan végzős? „Ezt a döntést nem érdemes egyedül meghozni, minél több információ szükséges a családtól, a barátoktól, a médiából. Persze ez rossz útra is vihet akár, főleg akkor, ha a gyereket olyan irányban befolyásolják, ami neki nem jó. Egy kutatás szerint ötvennégy százalékuk számára a szüleik véleménye a legfontosabb, ott is különösen az édesanyáé számít.”