Veres József Surdon, Nemespátróban és Liszóban teljesít szolgálatot, így mindhárom településen élő híveinek sorsát a szívén viseli. A jelenlegi kis templom 1867-ben épült. Az új tanítólakás és az iskola 1882- ben készült el. Aztán a hetven év viharától megtépázott templomot 1936-ban újították fel, ezt követően 1982-ben történt renoválás. A lelkész elmondta: az utolsó beruházás 2008-ban történt, akkor megerősítették a tornyot, villanyhálózatot építettek és a tető új borítást kapott.
„A legnagyobb problémát a vizesedés okozza – folytatta Veres József lelkész. – A salétromos fal üzenete sürgető: azonnal meg kell találni a vizesedés okát, és tenni kell ellene. Ahogy a talajvíz bejutott a falba, elindult felfelé a szerkezetbe. Szinte mindenütt eláztatta a vakolatot, majd pára formájában távozott onnan. Ennek következtében megjelent a gombásodás és a penész, rendkívül fontos lenne ezek megszüntetése, valamint a külső és belső festés is. Szintén jó lenne megmenteni a szinte a templommal egyidős, kivételesen ritka orgonát. A hangszer ugyancsak felújításra vár, hiszen a párás, dohos levegő nem használ a szerkezetének, épphogy csak működik.”
Az evangélikus lelkész három éve szolgál Liszóban is, s mivel egyből szembesült a templom gondjaival, pályázott a Bethlen Gábor Alapkezelőhöz, ám eddig elutasították. Általában a pénzhiányt vagy a túljelentkezést jelölték meg indoknak. Veres Józsefet viszont keményfából faragták, nem adja fel, az újabb, őszi kiírásra is jelentkezik. Szerinte cselekedni kell: a közösség életében értékes templomot kötelességük megmenteni. Az egyháznak belső pályázati rendszere nincs, ha sikerül állami támogatáshoz jutni, akkor általában egy bizonyos összeggel a jó ügy mellé állnak.
Persze a hívektől nem kérhetnek ekkora áldozatot, de amennyiben végre befogadják a tervüket, akkor az önkormányzattal együtt biztosított lesz az összefogás.
„Két évvel ezelőtt egy vállalkozó felmérte a munkákat, akkor közel 18 millió forintos árajánlatot adott – tette hozzá. – Ez mára valószínűleg 22 millió forint feletti összeget emésztene fel, s minél tovább várunk, annál több pénzbe kerülhet. Mivel a liszóiak nem rendelkeznek más hellyel, ezért havonta kétszer találkozunk a templomban. A hittanórákat, a vonatkozó járványügyi szabályok szigorú betartása mellett a gyerekeknek lehetőség szerint az otthonaikban tartom.”