A Noé című filmről már többféle kritika is megjelent. Egyben közösek voltak amiket én olvastam: egy nagy költségvetésű film, ami se nem biblikus alapú, se nem korszerű. Természetesen utóbbinál nem a legmodernebb technikák alkalmazására gondoltak a kritikusok, sokkal inkább az értelmezésre.

Aki ismeri Noé történetét – itt a bibliai szövegre gondolok és nem a filmben megfogalmazottra – könnyen rájöhet, hogy valami nagy gond van az interpretációval. Darren Aronofsky, a film rendezője korábban úgy fogalmazott a filmről, hogy „a közönség Noé történetének minden nagy pillanatát átélheti. Találkozhat a Bárkával, az állatokkal, a nephilimekkel, az első szivárvánnyal, a galambbal. De remélhetőleg mindezt új fénytörésben sikerül láttatni. Ahelyett, hogy megismételtük volna, ami már korábban látható volt, alaposan megnéztük, mit ír Mózes első könyve, aztán vászonra álmodtuk, hogy szerintünk hogyan történtek ezek a csodák.”

És bár tény, hogy találkozhatunk hatalmas bárkával és számtalan állattal, de a Mózes első könyvéből való alapos inspiráció mégsem köszön ránk. Sokkal inkább megismerhetjük az Aronofsky általi emberi gonoszság elképzelését, vagy a kevésbé professzionális 3D hatások alkalmazásának kísérletét, a nephilimek égbe menetelének groteszk elgondolását, vagy a rendező képzeletében megszülető Noé elvakult szuperhősi erejét, mint a valódi történet lényegét. A filmben ugyanis előbb érzi úgy a néző, hogy az állatok ártatlanságáról vagy már-már egy vegetáriánus életforma meghirdetéséről van szó, vagy egy jól kitalált feminista kiáltványról, mint a Mózes első könyvében szereplő történetről.

Bizakodva mentem be a moziba, hiszen azt gondoltam, hogy az özönvíz, a bűn uralkodása a földön, egy hatalmas bárka építése, az özönvíz, majd egy új kezdet önmagában izgalmas lehet egy rendezőnek. A filmet nézve rá kellett jönnöm, hogy Darren Aronofsky számára ez sokkal inkább vázlat, mint kiindulási pont. Nem csoda, hogy már a budapesti, premier előtti sajtóvetítésről is többen a film közepe környékén távoztak a sorok közül. Be kell vallani, hogy ők jártak jobban, hiszen a több mint két órás film a későbbiekben sem hozott fordulatot.