„Jelen esetben a bíróság a kormányt szólította fel cselekvésre, így – a bíróság döntésében meghatározott határidő elteltéig – az alapvető jogok biztosának fellépése nem időszerű" - tartalmazza a hivatal közleménye.

Felidézik, hogy többen - köztük Mesterházy Attila MSZP-s országgyűlési frakcióvezető - kezdeményezték, hogy az ombudsman forduljon az Alkotmánybírósághoz az egyházügyi törvény 2013. évi módosítása miatt.

A beadványozók elsődlegesen azt kifogásolták, hogy az egyházi státusról politikai alapú döntés születik, amellyel szemben érdemi jogorvoslatra nincs lehetőség. Azt is kifogásolják, hogy nem minden vallási közösség számára ajánlhatják fel az állampolgárok adójuk 1 százalékát.

Székely László alapjogi biztos válaszában emlékeztetett arra, hogy a beadványhoz kapcsolódó egyes kérdésekben hivatali elődje már kezdeményezte az Alkotmánybíróság eljárását, és a testület több rendelkezést visszaható hatállyal meg is semmisített.

Ugyanakkor 2014 áprilisában a strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bírósága egy konkrét ügyet tárgyalva megállapította, hogy az egyházügyi törvény alkalmazása sérti a panaszosoknak az Emberi Jogok Európai Egyezményében foglalt jogait. Egyben a bíróság felhívta a magyar kormányt, hogy tárgyaljon a vizsgált ügy felpereseivel, és hat hónapon belül tájékoztassa a bíróságot az elért eredményekről.

Ezzel kapcsolatban felhívta a figyelmet arra, hogy az ombudsman akkor fordul az Alkotmánybírósághoz, ha az alapjogsértő helyzet orvoslása más úton nem látszik elérhetőnek. Ebben az esetben viszont a strasbourgi testület ítélete nyomán a kormány hatásköre a döntés. 

Mindemellett az ombudsman felelősségének érzi, hogy figyelemmel kísérje a vallásszabadság érvényesülését és szükség esetén megtegye a kellő intézkedéseket - közölte az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala.