Moszkvától Betlehemig ünnepel az ortodox világ
Palesztin és jordániai, de orosz és etióp zarándokok is találkoztak tegnap és ma Betlehemben, Krisztus születésének városában a szokatlan hideg ellenére is. Moszkvában, a világ legnagyobb ortodox egyházának „fővárosában” pedig a 348 templomban 230 ezer hívő vett részt az esti ünnepi liturgián, amely több órán át magasztalta a megszületett Megváltót. A születés templomában, amely a jeruzsálemi ortodox pátriárkátus tulajdona, a főpapi liturgián szír, kopt, etióp püspökök vettek részt.
Naptárkülönbségek
A katolikus-protestáns, valamint az ortodox karácsony ideje közötti eltérés azzal függ össze, hogy csaknem valamennyi ortodox egyház a Juliánusz-féle naptárhoz tartja magát, amely szerint a „mi” december 24-énk január 6-ra esik. A 13 napos különbséggel a következő ortodox egyházak ünneplik Krisztus születését: a szentföldi ortodox egyházak, az orosz, a szerb, a lengyel, a grúz, a cseh és a szlovák, valamint az ugyancsak népes egyiptomi kopt ortodox egyház. De a Juliánusz-féle naptárt tartják a szír, az örmény és az etióp ortodox keresztyének is. Vannak viszont ortodox egyházak, amelyek ugyanakkor ünneplik a testet öltés csodáját, karácsonyt, mint a nyugati keresztyének. Ezek: a konstantinápolyi ökumenikus pátriárkátus, a román, a bolgár, a ciprusi, a görög, az albán és a finn ortodoxok.
Az eltérő dátumok hátterében a XIII. Gregor pápa által 1582-ben bevezetett ún. gregorián kalendárium áll, amellyel a pápa a Juliánusz-naptár pontatlanságait kívánta kiküszöbölni. A Juliánusz-naptár Julius Caesar római uralkodóra megy vissza. Ő Kr. előtt 47-ben vezette be „naptárát”. Mivel a Juliánusz-féle naptárban az éveket mintegy 365,25 nappal „mérik”, azaz az ilyen év 11 perccel tart tovább, mint a mi „napévünk”, ennek következtében a tavaszi csillagászati évszak 130 évente egy nappal eltolódott. Ez 1582-ig már több mint 10 napot tett ki. Voltak és vannak viszont olyan keresztyén felekezetek és országok, amelyek a naptárreformot nem fogadták el. Oroszországban a vörös forradalom következtében vezették be az új „időszámítást” 1918-ban. Az Orosz Ortodox Egyház viszont nem élt ezzel, ami szelíd, de határozott politikai tiltakozásának is jele volt.
Tegnap és ma vezető politikusok is „vetették a keresztet” Moszkvában és másutt
Idén az orosz ortodoxok főtemplomában, a moszkvai Megváltó Krisztus-templomban a 23 órakor kezdődött ünnepi liturgián közel 6 000 hívő jelent meg. Magas rangú politikusok jelenlétében Kyrill pátriárka celebrálta a háromórás misét. Karácsonyi üzenetében az egyházfő több türelmet és egymás iránt több szeretetet kért az oroszoktól. A pátriárka beszédében emlékeztetett a 2013-ban következő jeles évfordulóra, Oroszország 1025-ben bekövetkezett megkeresztelésére. Ennek az volt az előzménye, hogy a kijevi nagyfejedelem, Vlagyimir 988-ban felvette a keresztyénséget, és keresztyén hitre térítette birodalma lakóit.
„Országunkban nem szabad lenni árváknak”
A tegnapi szentestét Putyin elnök a szocsi közelében fekvő Trojice-Georgijevszkij női kolostorban tartott ünnepi liturgián töltötte, Medvegyev elnök családjával viszont a fővárosi központi liturgián ünnepelt. A központi istentiszteletet Moszkvából az orosz állami tévé két csatornán is közvetítette. Sajtójelentések szerint nemcsak Oroszországban, hanem más országokban is nagy számmal vettek részt az ortodox hívők a kétnapos ünnep templomi rendezvényein.
Az orosz egyházfő az árvák örökbefogadására szólította fel az oroszokat szenteste előtti tévébeszédében. Így fogalmazott: Oroszországban nagyon sok gyermek szülő nélkül nő fel, még ha azok életben is vannak. "Országunkban nem szabad lenni árváknak" – hangsúlyozta Kiryll. Az orosz ortodox egyház 90 árvaházat tart fenn, és tanfolyamokat szervez az örökbefogadó szülőknek. Az egyházi szolgálatban lévők között is több örökbefogadó van.