Az egyházi oktatás jelenéről és jövőjéről rendezett tanácskozáson Korzenszky Richárd, a Tihanyi Bencés Apátság perjele azt mondta: az egyházi iskola sajátos értékrendje semmi mással nem helyettesíthető.

A perjel szerint az iskolának arra kell tanítania a gyermekeket, hogy boldog emberként éljenek, ez pedig akkor lehetséges, ha nem lesznek „bálványimádók", „nem istenítik a birtoklást". Ezt törődéssel, példamutatással lehet elérni - tette hozzá.

Kálmán Attila, a Dunántúli Református Egyházkerület nyugalmazott főgondnoka arra hívta fel a figyelmet, hogy a mai kor nem készíti fel a gyermekeket a kudarc elviselésére. Szintén a példamutatás szerepét hangsúlyozta az oktatásban. Fontosnak nevezte, hogy az iskolai nevelés megmutassa: a munka egyben öröm is lehet, és hiteles emberek hiteles gondolatokat, a gyermekek számára hitelesen adjanak át.

Szemerei János, a Nyugati Egyházkerület evangélikus püspöke kifejtette: az egyházi iskolák 1948-as államosítását megelőző időszakot ma már nem lehet visszaállítani az intézményekben, hiszen azóta jelentősen megváltoztak a körülmények. Ezért „új rendet kell építeni", amely az 1989-es rendszerváltással vette kezdetét, amikor újra létrejöhettek az egyházi iskolák. A püspök az egyházi iskolák lényegének nevezte az ott dolgozó tanárok lelkiségét és hozzáállásukat a diákokhoz.

Kővári Péter, a Duna Televízió nyugalmazott főszerkesztője, az est moderátora a magyar iskolatörténet ezeréves múltjáról beszélt, kiemelve, hogy több mint egy évezrede a kereszténység határozza meg a magyarság és - mint mondta - egyben az oktatás hazai történelmét.