A strasbourgi székhelyű Európa Tanács égisze alatt működő igazságszolgáltatási testület internetes honlapján hozta nyilvánosságra, hogy jogerőre emelkedett az első fokú ítélet. 

Az EJEB-hez az Emberi Jogok Európai Egyezményének megsértésére hivatkozva lehet fordulni akkor, ha a panaszos a saját hazájában már az összes jogorvoslati lehetőséget kimerítette.

Magyarországról kilenc kisegyház fordult a bírósághoz azzal a panasszal, hogy sérült a gyülekezési és egyesülési szabadságuk, miután az új egyházjogi törvény megfosztotta őket egyházi státusuktól. 

Az áprilisi első fokú ítélet azt is kimondta, hogy az egyházaknak kártérítés jár, de ennek mértékéről a kormánynak és a panaszosoknak kell megegyezniük az ítélet véglegessé válása után. Most ez az ítélet emelkedett jogerőre, a fellebbezés elutasítása nyomán.

A magyar Alkotmánybíróság tavalyi határozatában már megsemmisítette az egyházügyi törvényt. 

A strasbourgi bírák azt mondták ki az első fokú ítéletben, hogy a gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadsága tekintetében sérült a magyar államot beperlő vallási közösségek gyülekezési és egyesülési szabadsága azáltal, hogy az új egyházjogi törvény megfosztotta őket egyházi státusuktól. Magyarországnak az ilyen törvényi szabályozás helyett lett volna más lehetősége is a „bizniszegyházak” kiszűrésére - szögezték le.

A most jogerőre emelkedett ítélet nem határozott a kisegyházaknak járó kártérítés mértékéről. Azt mondta ki, hogy öt panaszos esetében a jogsértés kimondása megfelelő elégtételt jelent. A további követeléseket illetően a feleknek most hat hónapjuk van arra, hogy ezekben megegyezzenek. Ha ez nem sikerül, akkor a bíróságnak kell megállapítania a kártérítési összeget.

https://hudoc.echr.coe.int/sites/eng-press/pages/search.aspx?i=003-4863175-5940349#{"itemid":["003-4863175-5940349"]}

Emmi: a strasbourgi bíróság nem vette figyelembe a jogszabályváltozást

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) egyházi ügyekért felelős államtitkársága szerint a strasbourgi bíróság keddi, a magyar egyházügyi törvény ügyében hozott döntésében nem vette figyelembe a jogszabályváltozások tartalmát.

Az egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkárság szerint az Emberi Jogok Európai Bíróságának (EJEB) döntése beleillik egyes nemzetközi érdekcsoportok Magyarországgal szembeni támadássorozatába - írták az MTI-hez csütörtökön eljuttatott közleményben.

Az EJEB kedden elutasította a magyar kormány fellebbezését a magyar egyházügyi törvényt elmarasztaló április 8-i ítélete ellen. Korábban Magyarországról kilenc kisegyház fordult a bírósághoz azzal a panasszal, hogy sérült a gyülekezési és egyesülési szabadságuk, miután az új egyházjogi törvény megfosztotta őket egyházi státusuktól.

Az áprilisi elsőfokú ítélet azt is kimondta, hogy az egyházaknak kártérítés jár, de ennek mértékéről a kormánynak és a panaszosoknak kell megegyezniük az ítélet véglegessé válása után. Most kedden ez az ítélet emelkedett jogerőre, a fellebbezés elutasítása nyomán.

A bírák azt mondták ki az elsőfokú ítéletben, hogy a gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadsága tekintetében sérült a magyar államot beperlő vallási közösségek gyülekezési és egyesülési szabadsága azáltal, hogy az új egyházjogi törvény „bizniszegyházak" kiszűrésére - szögezték le.
    A tárca a csütörtöki közleményében egyebek mellett annak az álláspontjának adott hangot, hogy „figyelemmel a strasbourgi bírósághoz benyújtott kártérítési kérelmekre, azok jellegéből és mértékéből is megállapítható, hogy az érintetteket itt elsődlegesen üzleti célú haszonszerzés motiválja".

Közölték, nehezményezik, hogy a bíróság úgy marasztalta el Magyarországot, hogy érdemben nem vette figyelembe az egyházi törvény módosítását, amelyet időközben az Alkotmánybíróság sem kifogásolt.

Utaltak arra, hogy Magyarországon a vallási tevékenységet végző szervezetek használhatják az egyház elnevezést, jogosultak a személyi jövedelemadó 1 százalékának fogadására, jogosultak az általuk folytatott közfeladat ellátó tevékenység után költségvetési támogatásra, külön működési támogatást biztosít számukra a költségvetési törvény, hitoktatást végezhetnek, hitéleti célú képzést folytathatnak az általuk fenntartott felsőoktatási intézményekben, a vallásos szertartások, rendezvények és körmenetek során gyülekezési jogukat korlátozás nélkül gyakorolhatják.

Közölték azt is, hogy a „bevett egyházakat" a közfeladatot ellátó tevékenységük után az állami intézményekkel azonos mértékű költségvetési támogatás illeti meg, hit- és erkölcstan oktatást tarthatnak az állami köznevelési intézményekben, egyházi személyeik jövedelemadó és társadalombiztosítási kedvezményekre jogosultak.

Ezzel Magyarország nemcsak európai szinten biztosítja a vallási közösségek számára a lelkiismereti és vallásszabadság széleskörű gyakorlását, hanem Európában is egyedülálló mértékben támogatja őket - írták.

A magyar kormány megvizsgálja a jogerős ítéletet, s ennek megfelelően dönt majd a további lépésekről, amelyekről az érdekelteket és a közvéleményt is tájékoztatja - közölték.

A Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség üdvözli a strasbourgi bíróság döntését

A Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség (MET) üdvözli a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságának (EJEB) döntését - közölte a szervezet elnöke pénteken az MTI-vel. Iványi Gábor egyúttal kiemelte: ha a magyar kormány nem valósítja meg a döntésben foglaltakat, az érintett egyházak ismét a strasbourgi bírósághoz fordulnak.

A lelkész közleményében azt írta: örömmel fogadták bíróság jogerőre emelkedett döntését, mellyel kötelezik a magyar kormányt a jogaiktól megfosztott egyházak státuszának helyreállítására, és az elmúlt évek során elszenvedett hátrányaik megszüntetése érdekében kártérítést ír elő.

Korábban Magyarországról kilenc kisegyház fordult a bírósághoz azzal a panasszal, hogy sérült a gyülekezési és egyesülési szabadságuk, miután az újegyházjogi törvény megfosztotta őket egyházi státusuktól. Az áprilisi elsőfokú ítélet azt is kimondta, hogy az egyházaknak kártérítés jár, de ennek mértékéről a kormánynak és a panaszosoknak kell megegyezniük az ítélet véglegessé válása után. Most kedden ez az ítélet emelkedett jogerőre, a kormány fellebbezésének elutasítása nyomán. 

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) egyházi ügyekért felelős államtitkársága csütörtöki közleményében azt írta: az EJEB döntése beleillik egyes nemzetközi érdekcsoportok Magyarországgal szembeni támadássorozatába. Hozzátették: „figyelemmel a strasbourgi bírósághoz benyújtott kártérítési kérelmekre, azok jellegéből és mértékéből is megállapítható, hogy az érintetteket itt elsődlegesen üzleti célú haszonszerzés motiválja". A magyar kormány megvizsgálja a jogerős ítéletet, s ennek megfelelően dönt majd a további lépésekről, amelyekről az érdekelteket és a közvéleményt is tájékoztatja - közölték.

Iványi Gábor, a MET elnöke pénteken az MTI-hez eljuttatott közleményében úgy reagált: a testvérközösség nem ismeri a többi érintett egyház(vélhetőleg szintén megalapozott) konkrét anyagi követeléseit, de a maguk nevében a leghatározottabban visszautasítják az Emmi közleményének sértő kijelentését. Sajnálatosnak nevezte, hogy az Emmi megismétli a „sokszorosan hamisnak bizonyult, sértő vádaskodást", hogy az új egyházi törvény megalkotásának célja: "az adófizető magyar emberek megkárosítását célzó tevékenység" („bizniszegyházak") megakadályozása. 

A lelkész közleményében leszögezte: a MET kizárólag az egyházi státusz elvesztéséből származó, igazolható és bizonyítható kárának megtérítésére tart igényt. 

Iványi Gábor kiemelte: bízik benne, hogy az Egyházi, Nemzetiségi és Civil kapcsolatokért Felelős Államtitkárság nem a teljes kormány (talán nem is a minisztérium), hanem csupán a saját nevében tette ezt az „ellentmondásos nyilatkozatot". A MET a minisztérium felelős helyreigazítását várja, továbbá hogy - mint fogalmazott - „erkölcsi elégtételt is szolgáltat a megbántott közösségeknek", köztük MET-nek is. MET úgy tudja, hogy a strasbourgi bíróság jogerős döntéséből eredő tárgyalási kötelezettség az Igazságügyi Minisztériumot terheli, mellyel meggyőződésük szerint „korrekt és eredményes megállapodásra" fognak jutni - tette hozzá a lelkész.