– Hogyan került kapcsolatba a Pénz7-tel?

– Végzettségemet tekintve közgazdász-tanár vagyok, korábban már több pénzügyi tananyag fejlesztésében részt vettem. A Pénziránytű Alapítvány, a program egyik magyarországi szervezője keresett meg, hogy felkérjen tartalomfejlesztésre. Három tanóra kidolgozásáról volt szó, amely a családi költségvetést állítja fókuszba. Az általános iskolák alsó és felső tagozata, illetve a középiskolások számára készült ez a három tanóra, a tervezet megalkotására létrehoztunk egy munkacsoportot.

– Kikből állt össze ez a munkacsoport?

– Az általános iskolák alsó tagozatos tanórájának kidolgozásában Fodor Alice-zal, a Pilisborosjenői Német Nemzetiségi ÁltalánosIskola és Alapfokú Művészeti Iskola tanítónőjével, a felső tagozatosnál pedig Sasné Megyes Erzsébettel, a zuglói Dr. Mező Ferenc Általános Iskola matematika–fizika szakos tanárnőjével működtem együtt. Nem gondoltam volna, hogy a három órát két hónapig csiszolgatjuk, de több szakmai egyeztetésre voltszükség, banki szakértőket is bevontunk, illetve az EPSZTI munkatársai issegítettek a tananyag összeállításában. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma szintén támogatta a programot, így az Oktatáskutató és -fejlesztő Intézet munkatársai is közreműködtek. A legnagyobb tanulságot viszont a próbatanításból tudtuk leszűrni, mert végül a gyerekeken múlik, hogy mennyire működik, amit kitaláltunk.

– Milyen módszereket használtak az órák kidolgozásánál?

– Tudni kell, hogy negyvenöt perc nagyon kevés egy ilyen átfogó témához. Elsősorban érzékeltetni akartuk a gyerekekkel, hogy a csalá- di költségvetéssel kapcsolatban fontos éssúlyos döntéseket kell meghozni. A költségvetés egyensúlyára, a tartalékképzés jelentőségére próbáltunk összpontosítani. Az alsó tagozatosoknál képek segítségével hat csoportba rendszereztük a család havi kiadásait. A felső tagozaton döntési játékokat és miniköltségvetést készítettünk, amely a gazdálkodásba nyújt bepillantást egy kisebb eseménynek – például a baráti társaság megvendégelésének – a kiadásain keresztül. A középiskolákban a diákok egy család havi kiadásait háztartási naplószerűen vezették, a felmerülő tipikus,szokásos kiadásokatrendszerezték statisztikailag. Váratlan kiadásokkal fel is borítottuk a költségvetést, erre kellett aztán megoldást kitalálniuk. A hosszú távú tervezés fontosságára próbáltunk rámutatni, például hogy milyen következményei vannak egy hitelfelvételnek.

– Milyen következményei lehetnek egy átgondolatlanul felvett hitelnek? Egyáltalán: mit érdemes, kell tisztázni, mielőtt hitelt veszünk fel?

– A hitel felvétele ugyan lehetővé tesz egy vásárlást most, a jelenben, de hosszabb ideig meghatározza a jövőben keletkező jövedelmünk elköltését. Leköti a pénzünket. Számolni kell azzal is, hogy esetleg – például betegség, munkanélküliség miatt – kiesik bevétel, tehát vizsgálni kell, hogy a jövőben lesz-e megfelelő forrásunk a visszafizetéshez.

– Említette, hogy a tartalékképzés jelentőségére is felhívták a figyelmet. Ehhez milyen ötleteket, tanácsokat adtak?

– A tartalék a jövő bizonytalanságai ellen véd. Meg lehet fogni a pénzt a kiadási oldalon, vásárlásaink során sok csacskaságra költünk fölöslegesen, de legalább ilyen izgalmas a bevételek növelésén gondolkodni. A gyerekek is tudták, hogy többletmunkával, tulajdon hasznosításával plusz jövedelemhez juthat a család.

– Milyen tapasztalatokat szereztek a próbatanításon, mennyire voltak fogékonyak a gyerekek a pénzügyek iránt?

– Alsó és felső tagozaton fantasztikusan reagáltak a gyerekek,rögtön vették a lapot, okos dolgokat mondtak. A „szokásos” tanórákra nem jellemző tudásanyag „tört elő” a diákokból. Olyan gyerekek is hozzá tudtak szólni, akik egyéb tantárgyakból nem kiválóak, viszont van gyakorlati érzékük, vagy a család bevezette őket a gazdálkodásba. A kamaszokkal több probléma volt a csoportos feladatokban, egymás piszkálását jobban élvezték.

– A kiscsoportos feladatok voltak tehát előtérben.

– Igen, döntési helyzetbe hoztuk a tanulókat. A felső tagozaton például állításokat fogalmaztunk meg, és két csoportot alakítottunk ki a diákokból: akik egyetértettek, illetve akik nem. Meg is vitatták a döntésüket. „Csípős” állítások is szerepeltek: „Akkor is elvárom, hogy a legmodernebb mobiltelefont vegyék meg nekem, ha ehhez a család hitelt vesz fel.” Ezen a ponton lehetőség van arra, hogy azokat, akik erre „igennel” válaszolnak, a csoport győzze meg az ellenkezőjéről, hogy ne legyenek irreális elvárásaik a szülőkkel szemben sem.

– Ezek kényes témák.

– Valóban, döbbenetes jövedelmi különbségek vannak az osztályokon belül és a térségek között is.Nagyon nehéz erről úgy beszélgetni, hogy eközben ne nyúljunk az érintett gyerekek családjának zsebébe. Ez túlmutat a negyvenöt perces órán, ezek már súlyos társadalmi problémák.

– A társadalmi egyenlőtlenségeket tényleg nem lehet egyhetes programmal megszüntetni. Milyen célokat tűzött ki a Pénz7?

– Két vetülete van a program küldetésének. Az egyik, hogy nekünk – felnőttként, tanárként és szülőként – nagy felelősségünk van abban, hogy ne csak fogyasztóvá neveljük a gyerekeket, a jövő generációját. A fogyasztáshoz meg is kell termelni a jövedelmet, meg kell teremteni a pénzügyi feltételeket. A másik pedig, hogy a gyerekek mint leendő felnőttek kezdjenek el tudatosan gazdálkodni a rendelkezésükre álló kerettel. A tanóra végén a gyerekeknek meg kellett fogalmazniuk a tanulságokat, és a válaszok – „Gazdálkodj okosan!”,„Ne költs könnyelmű- en!” és hasonlók – alapján mondhatjuk, kristálytisztán megértették a téma fontosságát. Benyomásom szerint célba ért az üzenetünk.

A Pénz7-en részt vevő evangélikus oktatási intézmények: Aszódi Evangélikus Petőfi Gimnázium és Kollégium; Szeberényi Gusztáv Adolf Evangélikus Gimnázium, Művészeti Szakközépiskola, Általános Iskola, Óvoda, Alapfokú Művészeti Iskola és Kollégium, Békéscsaba; Bonyhádi Petőfi Sándor Evangélikus Gimnázium és Kollégium; Péterfy Sándor Evangélikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda, Győr; Mezőberényi Petőfi Sándor Evangélikus Gimnázium és Kollégium; Gyurátz Ferenc Evangélikus Általános Iskola, Pápa; Kossuth Lajos Evangélikus Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola, Soltvadkert; Hunyadi János Evangélikus Óvoda és Általános Iskola, Sopron; Benka Gyula Evangélikus Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola és Óvoda, Szarvas.