Az Átmeneti Ellátok Országos Érdekvédelmi Szövetsége, az Emberi Erőforrások Minisztériuma és a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet által rendezett országos konferenciának a gyermekvédelem volt a fókuszában.

„Majd 500 évvel ezelőtt, 1517-ben Luther Márton kiszögezte tételeit Wittenberg várának kapujára és azok kalapácsütések átformálták világunk arculatát. Akkor méltóságot nyert a szabad gondolat, a személyes felelősség és a bizonyosság, hogy, minden kegyelemből van. Az is, aki szolgál és az is, akit szolgálunk. Ezen a konferencián szeretnék egy szöget beütni azon a várkapun, amely kitárul a ránk bízott családok, gyerekek, nők és férfiak előtt” – fogalmazott a konferencia megnyitásánál Roszík Ágnes, az Átmeneti Ellátok Országos Érdekvédelmi Szövetségének elnöke, a Magyarországi Evangélikus Egyház fenntartásában működő Tessedik Sámuel Családok Átmeneti Otthonának szakmai vezetője. Az intézményvezető előadásában hangsúlyozta: „a gyermekjóléti alapellátásokban dolgozó szakembernek három dolgot kell, szem előtt tartania és folyamatosan fejlesztenie. Először saját szakmai tudását, kompetenciáit, és személyiségét. Ez egyszerre jelenti a fizikai, mentális és pszichés állapotának gondozását, karbantartását is. Másodszor, hogy minden egyes családnál és gyermeknél tudnia kell, hogy mi az, amiben segíteni tud és segítenie szabad. Végezetül tudnia kell értékelni és jól felhasználni azt az időt, amelyet a rábízott családdal tölthet.” Az Átmeneti Ellátok Országos Érdekvédelmi Szövetségének tevékenységével kapcsolatban Roszík Ágnes kiemelte, hogy az öt éve tartó érdekvédelmi munka nemcsak konferenciák, szakmai fórumok megvalósítására terjed ki, hanem a jogalkotókkal is igyekszik párbeszédet folytatni, melynek hatásai érezhetőek. A szociális ágazat e területének munkatársairól az elnök hangsúlyozta: „Akik ma ebben a hivatásban dolgozunk, elkötelezettek vagyunk a segítség nyújtásban, abban, hogy minden tőlünk telhető szellemi és lelki erőnkkel odaálljunk a bajba jutott családok mellé.”

Czibere Károly, az Emberi Erőforrások Minisztériuma Szociális ügyekért és Társadalmi felzárkóztatásért felelős államtitkárság államtitkára A jelzőrendszer megerősítésének fontossága a gyermekvédelemben címmel tartott előadást. Az államtitkár hangsúlyozta: „a szakma megbecsülésén túl elsődleges célunk a munkatársak és a szolgáltatás fejlesztése, hatékonyabb módszertan kialakítása.”
Czibere Károly kitért arra, hogy örömteli, ha olyan kollégium alakul, mely egyes területek érdekeit a gyakorlat oldaláról hívatott érvényesíteni. „Ezekre az együttműködésekre a kormányzat nyitott, szükségünk van a visszajelzésekre, a szakmai diskurzusokra, hogy a gyakorlat, a jogszabályok és a hatékony munka összeérjenek. Ennek jó példája a januárra tervezett jogszabályváltozás, melyben a szakmai, gyakorlati oldal jelzései érezhetőek” – fogalmazott az államtitkár. A jelzőrendszer vonatkozásában Czibere Károly kiemelte, hogy „határozott célunk, hogy ne lehessen a jövőben olyan, hogy egy szakember nem él a jelzéssel, hiszen ez a munkának nem kiegészítő, hanem alapvető eleme. Meggyőződésem, hogy a jelzés elmulasztása legalább olyan bántalmazás, mint más típusú bántalmazás!”
Az államtitkár elmondta, hogy a kormány részéről az elsődleges hangsúly a gyermekvédelmen van, az intézkedések ezt hívatottak szolgálni. „Ennek professzionális megvalósításához elengedhetetlen a szakmaközi együttműködés kultúrájának kialakítása, hiszen ez ad lehetőséget arra, hogy valóban hatékony szolgálat valósulhasson meg” – fogalmazott az államtitkár. A Családok Átmeneti Otthonainak működésével kapcsolatban Czibere Károly hangsúlyozta, hogy azt biztos intézménytípusnak tekinti a kormányzat, melynek két fókuszát a védelem biztosításában és a re-szocializációban határozta meg.

Minőségirányítás az evangélikus diakóniai intézményekben címmel tartott előadást Buda Annamária, a Magyarországi Evangélikus Egyház Diakóniai Osztályának vezetője. Az előadó a Magyarországi Evangélikus Egyház minőségirányítását mutatta be, mely arra hivatott, hogy a jogszabályoknak, a minőségi munkavégzésnek és szolgálatnyújtásnak az egyes intézmények átláthatóan és rendszerszerűen megfeleljenek.
„Legfőbb célkitűzéseink között szerepel, hogy rend, odafigyelés és átlátható szabályok segítsék munkánkat. Ennek megfelelően a minőségirányítási rendszerünk az átláthatóbb működést, a könnyebb irányítást, a felelősségi körök pontos meghatározását ugyanúgy szolgálja, mint a szolgálatok közötti jó gyakorlatok átadásának lehetőségét” – fogalmazott Buda Annamária.

A konferencián került sor „Az átmeneti ellátás gyakorlati kérdései” című kötet bemutatására. Bogó Emília, a Műhely vezetője a kötetbemutatón kiemelte, hogy „a most megjelent kézikönyv a Műhely tíz éves tapasztalatára épül, egy olyan, hiánypótló kötet, melyet a szakma emberei a szakmának írtak.” Mint fogalmazott, ez a kötet nem ad mindenre választ, viszont segít az eligazodásban, valamint arra is rámutat, hogy egyes kérdésekben mások mire jutottak. Bogó Emília a kötetben szereplő kérdőívekkel kapcsolatban kiemelte, hogy „a kézikönyv arra is rávilágít, hogy vannak területek, melyekre nem tudjuk a jó választ, viszont az eddig megfogalmazott eredmények és kimutatások ebben is segíthetik a dialógust.”

Papp Kriszta, a II. kerületi gyermekjóléti szolgálat intézményvezetője a jelzőrendszeri együttműködések fontosságára hívta fel a figyelmet. Ugyancsak a szakmaközi párbeszéd hangsúlyozására irányult Mihály Blanka a Bárka Gyermekek Átmeneti Otthona vezetőjének beszámolója is, aki kiemelte, hogy a családon belül a gyermek helyzetét, az ő jól-létét kell prioritásként kezelni. „Az intézményről intézményre vándorló családok az ellátottak 23%-át jelentik. Ez egy fontos probléma, hiszen felmerül a kérdés, hogy hogyan tudnánk valóban segíteni nekik. Ahhoz, hogy ez a szám megváltozzon folyamatos együttműködésre, intézményközi kommunikációra van szükség” – fogalmazott Mihály Blanka.

Megküzdések a családok átmeneti otthona napi munkájában címmel tartott gondolatébresztő előadást az Ökumenikus Segélyszervezet Szociális és Fejlesztési igazgatója. Rácsok Balázs a szakmán belüli változás igénye mellé a szakma embereinek változását helyezte. Az igazgató hangsúlyozta, hogy folyamatosan felül kell vizsgálnunk saját szakmai tevékenységünket. Ennek fényében tudjuk kialakítani azt, hogy megfelelő szociális diagnózist állítsunk fel egy-egy családról, hiszen így tudunk a későbbiekben tudatos fejlesztési tervet készíteni és végrehajtani.” Rácsok Balázs hangsúlyozta, hogy a szociális szakemberek talán legnehezebb feladata a kontroll és támogatás egyensúlyának megtalálása. „A professzionális ellátáshoz a szakemberek nyitottságára van szükség, hiszen így tudjuk a pozitív irányú változást önmagunknál elkezdeni” – hangsúlyozta az Ökumenikus Segélyszervezet munkatársa.

A szakmai konferenciát fórumbeszélgetés zárta.