Fogyatékosok és idősek otthonaiból, hajléktalanok közül, gyülekezetekből és iskolákból kerültek ki azok, a mintegy ezer főből álló felvonulók, akik diakóniai parádéval hívták fel a Kirchentagon a figyelmet arra, hogy a szeretetszolgálat mennyire sokszínű és mennyire szükség van erre a munkára az életben és a társadalomban. Gyalog vagy teherautóval, bicikliken vagy kerekesszéken, a pályaudvartól a Leonhardts templomnál lévő diakóniai negyedig tartott a felvonulás útja, át Stuttgart belvárosán. Megérkezve aztán a Leonhardtskirchéhez, sokszínű ünneplésre került sor, amelynek egyházunk diakóniai szolgálata is részese volt.

A szarvasi Ótemplomi Szeretetszolgálat munkatársai közül tízen érkeztek Stuttgartba, hogy a szombati napon 500 adag babgulyást és 100 adag lecsót készítsenek. Az előkészületekben azonban nem csak szarvasiak, hanem a Kirchentagon résztvevő evangélikusok nagy része szerepet vállalt.

A lebonyolítás azonban a sok biztonsági- és környezetvédelmi előírás miatt nem volt egyszerű. Egy sötétebb felhő megjelenését követően ugyanis bezáratták a sátrat és jelezték, hogy vihar lesz és emiatt nem lehet főzni. A hozzávalók viszont megpucolva várták akkor már sorsukat, Pásztori Mátyás is elkezdte a főzés első lépéseit, tehát kicsit kétségbe esett mindenki.

De fél óra múlva elvonult az „évszázad vihara”, ami tulajdonképpen három csepp esőt jelentett, így folytatni lehetett a főzést.
Az osztás során azonban ismét gondok jelentkeztek. Némi szervezési malőr következtében lapostányérokat kapott az ételosztó brigád, de a magyarok találékonysága nem ismert határt: a lapostányéros, melléfolyós, kilötyögtetős próbálkozások után kávés poharakban osztották ki a házias levest.

Az osztás közben a mezőberényi fiatalok Lázárné Skorka Katalin lelkésznő és Huszák Zsolt, azaz Maci vezetésével egyházi énekekkel mutatták meg, hogy milyen az igazi evangélikus hangulat.

Mivel nagyon sok adag étel készült és a programok jó része akkor már véget ért, így hirdetőtáblával is reklámozták az ételosztást. Még a környéken élő magyarok is éltek a lehetőséggel.

A magyar Diakónia kinti programjai között meg kell említenünk az előző napok fórumbeszélgetéseit is, hogy a csütörtöki napon a Leonhardskirchében a Párbeszédben a színház címmel pódiumbeszélgetésre került sor. A Nairobi Remény Színháza színdarabjába építve diakóniai témákról – elsősorban a menekültkérdésről – volt szó. 

A résztvevők között Gregersen Labossa György, egyházunk Diakóniai Bizottságának vezetője is szót kapott. A szombathelyi lelkész beszélt arról, hogy a magyarországi diakóniai munkát milyen érzékenyen érinti az, ha a magyar szeretetszolgálatoknál dolgozók, a külföldi jobb fizetések miatt, munkakörüket elhagyják. Emiatt ugyanis az itthoni rászorulók ellátása kerülhet veszélybe.

Szintén diakóniai témát érintett a péntek délelőtt a diakóniai negyedben zajlott beszélgetés, amelyben Jo Fürthwirth faggatta Fabiny Tamás püspököt a hazai evangélikusság életéről.
Aznap azonban a diakóniai munkáért felelős püspöknek még egy feladata volt: Kelet-európaiak a középpont keresésében címmel egy workshopon vett részt. Itt feltették a kérdést, vajon a kelet-európaiak, akik munka, illetve tanulmányi okokból nyugat-európai országokba mennek, mennyire érezhetik magukat otthon egy adott országban. Hol lehet egy ember hazája? Ahol született? Ahol él? Ahol befogadták?
Lelki és családi kötődések, terhek és feszültség jár ennek meghatározásával. De az egyházak is kényszerpályára kerülnek ebben: a gyülekezeti tagok külföldi munkavállalásával az egyházközösséggel való kapcsolat is megszakadhat és így embereket veszíthetünk el gyülekezeteinkből. Nem utolsósorban pedig a hitük is háttérbe szorulhat, ami sokkal fontosabb kérdés.

Fabiny Tamás mellett a szlovákiai evangélikus egyház püspöke, Milos Klatik, a romániai evangélikus egyház püspöke, Reinhart Guib, a német diakónia szociálpolitikai elöljárója, Maria Loheide és a moderátor, az Erdély helyett jelenleg Németországban élő Stefan Cosoroaba keresték a válaszokat a feltett kérdésekre.

A Lehetőségek Piaca nélkül elképzelhetetlen lenne a Kirchentag. A Cannstatter Wasen területén felállított kilenc sátorban várták a különböző evangélikus hátterű vagy ökumenikus kötődésű szervezetek a látogatókat. A vallás, a politika, a környezetvédelem, a család, az ifjúság, a misszió témáit feldolgozó standokon sok zene is felcsendült. 

A Magyarországi Evangélikus Egyház standjánnál is jártunk, ahol a Magyarországi Evangélikus Diakónia, az Evangélikus Hittudományi Egyetem és az Ökumenikus és Külügyi Osztály munkatársai tartottak ügyeletet és válaszoltak az érdeklődők kérdéseire. Csabai kolbászt, savanyú káposztát, borokat is meg lehetett kóstolni itt. Kézműves termékeket is kínáltak megvételre.