KÖZ-ÉP-PONT: Az életszerűség a titka mindennek

KÖZ-ÉP-PONT: Az életszerűség a titka mindennek

Share this content.

Forrás: evangelikus.net, Köz-ép-pont Találkozó sajtóirodája, szöveg: Ambrus Melinda
Gyimesközéplok – Borospataka – Kallós Zoltán Kossuth-díjas erdélyi magyar néprajzkutató, népzenegyűjtő a II. Köz-ép-pont Erdélyi Lutheránus Ifjúsági Találkozón tartott előadást, amelyben a néphagyományok megtartó erejéről beszélt. Az előadás után készült interjúban mindenki Zoli bácsija többek közt kifejtette véleményét a fiatalok népköltészethez való hozzáállásáról, a népművészet aktualitásáról, és arról is beszélt, hogy meddig leszünk magyarok.

- Azok a fiatalok, akik most lelkesedéssel hallgatták ezt az előadást, élnek ebből az örökségből és éltetik, továbbviszik ezt?

- Sajnos van egy olyan réteg Magyarországon, amelyik lenézi ezt a kultúrát, és azt gondolja, hogy a magyar népdal primitív kacat, pedig ez nem igaz! A magyar népdal az érzelmek tárházát teljesen kimeríti. A magyar néptáncmozgalomban viszont azt látni, hogy egyre jobban terebélyesedik, a kiöregedett egykori fiatalok hozzák a gyerekeiket, unokáikat, úgyhogy van remény. Tulajdonképpen ez a néptáncmozgalom fogja össze a világ magyarságát, és más nemzetiségűeket is, mert a zene és a tánc univerzális nyelvek. Máskülönben a magyar népi kultúrában nincsenek sem történelmi, sem földrajzi határok. Ami megvan Moldvában, megvan Dunántúlon is, kisebb-nagyobb eltéréssel az Alföldön és Erdélyben is.

- A fiatalok hogyan találhatják aktuálisnak a több évszázados szövegeket?

- A magyar népdal személytelenül mindenkihez szól. Mindenről van szó benne, mindenki kiválaszthatja, ami számára éppen aktuális: szerelem, csalódás, bánat, stb. Az a természetesség és életszerűség, ami jellemző a népzenére, az teszi ezt a műfajt időtállóvá. Nagyon sok népdalt kell ismerni ahhoz, hogy az ember tudja mérlegelni, hogy érdemes-e felgyűjteni vagy sem egy dalt, mert vannak romlott dallamok is. Egyszer hallotta, megtanulta, nem írásból, hanem hallásból, szelektálni kell. Én soha nem a mennyiségre, hanem a minőségre törekedtem.

- Idős adatközlők voltak a vetített videókban. A fiatalok közt is akadnak olyanok, akik olyan tudás birtokában vannak, amit érdemes begyűjteni?

- A Balladák könyvében a legfiatalabb adatközlő egy kilenc éves buzai kislány volt, aki ma már nagymama, azt hiszem, ez mindent elmond a kérdésre.

- A szakrális vonások, a hit megnyilatkozása mennyire jellemzik a népdalokat?

- Ezeket a dalokat mindenki a saját ízlésre szerint csiszolta, formálta, hisz szájról szájra terjedtek, ennek függvényében található bennük több-kevesebb szakrális vonás. Igaz történetek is megelevenednek bennük. Jó lett volna, ha lett volna időnk levetíteni egy széki balladát, amely egy szerelmi vetélkedésben elkövetett gyilkosság igaz történetét meséli el. A keservesek általában mindig egy adott személyhez kötődnek. Ráolvasás a moldvai és a gyimesi csángóknál címmel jelent meg egy tanulmányom, abban ezt a kérdést járom körül, valamint sok apokrif imát is gyűjtöttem ezen a vidéken. A Mezőségen pedig sok olyan egyházi ének maradt meg, ami még a katolikus korból származik.

- Egy gyimesközéploki asszony is énekelt a ma levetített felvételek egyikén. Gazdag gyűjtési terület ez?

- A Gyimes völgye nagyon gazdag, ami a népi kultúrát illeti. Volt egy nagyon érdekes öregasszony Bükkhavaspatakán, nem tudott írni, olvasni, és az 1900-as évek elején gyalog mentek el Galacig munkára a boérokhoz. Ő nagyon érdekes dolgokat mesélt, az ide telepedett családokról is voltak információi, például a Tikók, a Dankók és a Bilibókok Bogdánfalváról telepedtek ide, a Fikók Szeketúrából, a Mihókok és az Istókok Szabófalváról. Én utánanéztem, és a mai napig mind a három helyen léteznek ezek a nevek.

- Tervezi egy új könyv kiadását vagy egy régebbi átdolgozását?

- Nem tervezem. A legutóbb megjelentben 550 ballada és balladás hangulatú dal található, amihez 348 eredeti helyszíni felvétel van mellékelve DVD-n. Tavaly megjelent 20 különböző CD, amely falvanként rögzíti az ott gyűjtött anyagot. Most pedig készül három CD Székről.

- Miért tartja fontosnak, hogy fiataloknak beszéljen?

- Ez az egyetlen módja annak, hogy a néphagyományainkat tovább éltessük. Ezért vannak a válaszúti táboraink is. Idén már megvolt a szórványtábor, az ifjúsági tábor, a családos tábor, és most nemsokára lesz a nemzetközi tábor, amelyre több mint háromszázan jelentkeztek eddig, úgyhogy lesznek vagy 400-500-an. Nagy az érdeklődés, még Izraelből, Tajvanból, Japánból, Ausztráliából és Brazíliából is jönnek, nem csak magyarok, hanem olyan magyar származásúak is, akik nem beszélik a nyelvet. Nem véletlenül mondtam, hogy a táncházmozgalom fogja össze a világ magyarságát. Van egy anyanyelvünk, ami a magyar, de lennie kell zenei anyanyelvnek is, amihez szorosan hozzátartozik a magyar mozgáskultúra. Addig leszünk magyarok, amíg magyarul énekelünk és táncolunk.

Az evangelikus.hu cikkeihez a Magyarországi Evangélikus Egyház Facebook profiljában szólhat hozzá, itt mondhatja el véleményét, oszthatja meg másokkal gondolatait: www.facebook.com/evangelikus
A hozzászólásokat moderáljuk, ha gyűlöletkeltő, törvényt, illetve személyiségi jogokat sért. Kérjük, mielőtt elküldi véleményét, a fentieket vegye figyelembe!