Színkavalkád. Ha egy szóval jellemezni lehetne azt, amit a Csillagponton átéltem a KÖSZI Koktélbárban, illetve a Középiskolás Ponton.
Színkavalkád volt a koktélok között, mivel feladatunk volt, hogy minél színesebb és ízletesebb koktélokat készítsünk. Erre már nagyon régóta készülődtünk budapesti felkészülő alkalmakkal, illetve Tatán a Csillagpont előtti néhány napon. Az előkészületek során nemcsak koktélt készíteni tanultunk meg, hanem neveket is adtunk nekik, és hangulatokhoz próbáltuk igazítani őket, mint például a magány elleni Társas turbó koktél, vagy a szerelmi bánatra szánt Szerelmi vigasz koktél, illetve a bulihangulatra ajánlott Ragyogás koktél.
A koktélok mellé alátéteket is adtunk, amiken az adott hangulathoz idézetet, bibliai igét, filmet vagy ötletet, jó tanácsot társítottunk. Remélhetőleg nemcsak azért voltunk igazán népszerűek, mert a nagy melegben mindenki kiszáradt, hanem azért a sokszínűségért, amelyet nyújtani szándékoztunk. Gyakran megesett, hogy még ki sem kipakoltunk teljesen, és már rögtön koktélokért álltak sorba a fiatalok aziránt érdeklődve, hogy nyitva vagyunk-e.
A Középiskolás Pontot minden nap a KÖSZI Koktélbárral, illetve a KÖSZI Laza Zónával – egy általunk rendezett személyiségfejlesztő, csapatépítő programmal – nyitottuk. Szerdán vicces vetélkedőn, a HAversenyen mérethettek meg különböző baráti társaságok, csütörtökön a Rapid haver nevű programunkra rengeteg barátkozni, ismerkedni vágyó fiatal jött el, pénteken pedig kiderült a Nemek harca vetélkedőn, hogy a lányok, vagy fiúk jeleskednek-e jobban a másik nem ismeretében és a tipikusan fiús-lányos feladatok megoldásában. A végeredmény maradjon titok.
A színkavalkád nemcsak a koktélok, de az emberek között is megjelent. Mi, KÖSZI-sek is igazán sokfélék vagyunk, más-más környezetből jövünk és leginkább a hitünk tart össze minket, illetve azok az alkalmak, amiket együtt szervezünk: a Megálló istentisztelet, a táboraink és gyerekprogramjaink. Akik azonban résztvevőként vagy fellépőként megfordultak a KÖSZI Koktélbárban, a Középiskolás Ponton, sőt akár az egész Csillagponton, nagyon különböző környezetből érkeztek. Felléptek hip-hop-os kosaras fiúk, név szerint a Gymnastics, délutánonként a Középiskolás Ponton tartották a Márk drámát és a Harmadik napon című monodrámát is, illetve pénteken egy Afrikából érkezett férfi, feleségével tartott dob workshopot, ahol afrikai dobolás mellett táncot és éneket is tanított. Emellett megtanulhattak a hozzánk betérők egészséges natúr bőrápoló „kencéket” készíteni, amit aztán magukkal is vihettek.
Színkavalkád jellemezte gyakorlatilag a Csillagpont valamennyi programját: különböző sátrakban a délután folyamán különleges alkalmakon lehetett részt venni. Sajnos nem is volt annyi időm, hogy mindet felfedezzem. Azonban a Középiskolás Pont, és azon belül is a KÖSZI Koktélbár lett az a hely, ahova mindannyian visszajártunk. Nemcsak mert ott voltak a cuccaink, hanem mert tudtuk, hogy azok, akiket ismerünk, ott lesznek, és ha egy kis személyes beszélgetésre vágyok, csak vissza kell térnem oda.
A Középiskolás Pont lett a mi kis várunk, annak ellenére, hogy gyakran volt benn nagyon meleg, de mégis olyan Pont volt mindannyiunk számára, ahol megnyugodhattunk, ahova visszatérhettünk – vagyis számunkra a Csillagpont alfája és ómegája.