A liturgiában Kiss Miklós győr-mosoni esperes, Jánosa Attila győri lelkész és Csorba János győri igazgató lelkész működött közre.

Ha van álmunk, van célunk, az erőforrássá válik – mondta 1Móz 28,10-22 alapján tartott prédikációjában a püspök. Majd hozzátette: „Az az álmunk, hogy Isten műhelye lesz ez a terület, hogy Isten felhasználja munkájában a megszépült épületeket.”

Az istentisztelet végén Jakus Gyula gondnok beszámolt a legutóbbi felújításokról. Elmondta, hogy többek között sikerült megvalósítani a templomtető cseréjét és az udvar térkövezését. A gyülekezeti terem új nyílászárókat és külső szigetelést kapott, illetve megoldották a bejárat akadálymentesítését is. A munkát pályázati forrásból és saját adományokból finanszírozta a gyülekezet.

Ezután a jelenlévők kivonultak a szabadba, ahol Szemerei János püspök áldást mondott a megújult létesítményekre. A hálaadó alkalmat szeretetvendégség követte az udvaron felállított sátor alatt.

Délután pedig ismét a templomban gyűltek össze a hívek, ahol Szeverényi János tartott előadást A favágástól a halottak feltámasztásáig címmel. Az országos missziói lelkész arról beszélt, hogy egyházunk akkor marad meg, ha Isten megtartja. „Azok a gyülekezetek maradnak meg, amelyek megújulnak, megtisztulnak az ige és a Szentlélek által” – fogalmazott. Majd gyakorlati szempontokat is adott az emberi kapcsolatok építésével, a munkatársak képzésével és a közösség felelősségével kapcsolatban.