Az idei imahét témáját és anyagát a lettországi keresztény egyházak képviselői állították össze. Alapvetésül Péter apostol első levelének egy mondatát választották: „arra hívattunk, hogy az Úr nagy tetteit hirdessük”. (1Pt 2,9) Az evangélikus lelkész röviden beszámolt a lettországi életről, az ott élő emberek helyzetéről, párhuzamot vonva a mi életünkkel. Kifejtette: az a hivatásunk, hogy itt és most egymásnak és a külvilágnak is hirdessük, hogy a Szentlélek Úristen itt cselekszik, rajtunk, bennünk és közöttünk. Hangsúlyozta: hiszi, hogy ezt az elkövetkező órában mindannyian megtapasztalhatjuk, és kérte az Úristent, szentelje meg ezt az órát jelenlétében.
Pálfi Zsuzsanna református lelkész igehirdetésének alapját Az apostolok cselekedeteiről írott könyv második részének 37–42 versei adták. Az igehirdető hangsúlyozta, hogy milyen nagy hatással kell lennie az igének az emberekre, a hívőkre. Az igének szíven kell találnia az embert, hisz ez több, mint emberi szó. Nem számít az, hogy melyik felekezet embere áll a szószéken. Nem számít az, hogy szimpatikus-e a lelkész vagy plébános. Az ige a fontos, hogy szíven találjon. Pálfi Zsuzsanna szívhez szóló gondolatokkal fejtette ki az igét, kihangsúlyozva az Isten országához való tartozás fontosságát, azt, hogy napról napra lényeges ott lenni az Isten házában. Fontos egymás mellett és egymásért dolgozni és élni. Kijelentette: az ige megértése kitartóvá, acélozottá tesz mindannyiunkat. A szónok kiemelte az isteni szeretet fontosságát, hisz Ő valóban szeret minket. Az ige hallgatásának következménye a közösség, a hitben való közösségtalálás a különböző rendű és rangú emberek között, a közösségtalálás az Úrban.
Ilyen és hasonló gondolatokat hallva valóban teljes lelki feltöltődéssel telt el az imaóra, bizonyítva azt, hogy ha mi is úgy szeretünk, mint ahogy az Úr szeret bennünket, akkor egy boldogabb, egy szebb és szeretetben, megértésben gazdag közösségben élhetünk. Ezen órában még erősebben érezhettük, hogy bennünk, közöttünk van a Szentlélek Úristen. Köszönjük mindhárom felekezet vezetőjének, hogy az imaórával lelkiekben gazdagodhattunk.