A bokortanyák jelenlegi helyzetét feltáró legújabb, sok kutatómunkára alapozott, százharminc oldalas könyvnek (Bácskainé Pristyák Erika: Életképes bokortanyák – A nyíregyházi bokortanyák differenciálódása az elmúlt évtizedekben, Nyíregyházi Főiskola, 2014), illetve Márkus Mihály A bokortanyák népe című, kétszázkilencven oldalas monográfiájának (az 1943-ban kiadott könyv reprintjét 2009-ben jelentette meg a Kelet Press – a szerk.) ismerete hasznos segítség lehet mindazoknak, akik betekintést szeretnének nyerni a nyírségi bokortanyák múltbeli és jelenlegi életébe.

A bokortanyák telepesei tót ajkú, evangélikus vallású családok voltak.

Az evangélikusok aránya 1754–1848 között elérte a lakosság 80%-át (1754-ben 2500 fő élt ezen a területen, 1833-ban 17-18 ezer lakos). Erről a „virágzó” evangélikus múltról tesz bizonyságot az evangélikus nagytemplom, mely valóban kövekből épült hitvallás elődeink hitéről és istenhez való ragaszkodásáról. Mára Nyíregyházán az evangélikusság aránya mindössze 7% a Központi Statisztikai Hivatal 2011-es adatai szerint. nyíregyházához 36 bokor tartozik, nyírtelekhez 7, Nagycserkeszhez 15.

A bokortanyák vallási összetétele is felhígult, de nem mindenhol, és elmondható, hogy a bokortanyák hozzávetőlegesen 60-70%-ban ma is evangélikusok által lakott terület.

Ezekben a kisebb-nagyobb bokrokban, amelyek között vannak fejlettek, fejlődők, stagnálók és sorvadók, több evangélikus lelkész is rendszeresen szolgál, és végez missziói munkát. Köztük Adámi László Vargabokorban, Dobó Dániel Cigánybokorban és Markóbokorban, Laborczi Géza és Kovács Erzsébet Benkő-, Vajda- és Salamonbokorban, Sztankó Gyöngyi rozsrétszőlőn (Rozsrétbokorban), Zsarnai Krisztián Mandabokorban, Bálintbokorban és Felsősimán.

Vannak tehát szolgálati helyek a tanyavilágban, ahol az a tapasztalat, hogy fogy és elöregszik a gyülekezeti közösség. De nem általánosítható ez a tendencia, mert vannak olyan bokrok is, ahol a növekedés és az élet jelei mutatkoznak meg. Vannak fiatalok, van pezsgés, bibliaórák, ifjúsági alkalmak hétről hétre, családi napok, táborok, és sorolhatnám még.

Idén kezdjük meg férjemmel a tizedik szolgálati évünket a reánk bízott területen, és sok pozitív tapasztalatunk van. A közel háromszázas lélekszámú Mandabokorban a lakosság 90%-ban evangélikus. Miután a gyülekezet kinőtte a rossz állapotban lévő művelődési házat, amely évtizedeken keresztül adott helyet a közösségnek, most örömmel élik meg sokan a hitüket a 2013-ban felépített és felszentelt, a mai kor igényeit kiszolgáló új imaházban, ahol alkalomról alkalomra megtöltjük lelki otthonunkat. A város peremterületén fekvő bokortanyák közel helyezkednek el egymáshoz, így egy-egy istentiszteleti helyre a szórványbokortanyákból is jönnek hívek.

Mi lesz veled, tanyavilág? A bokortanyák életét jól ismerő és kutató Bácskainé Pristyák Erikának az a véleménye, hogy életképesek a bokortanyák. Biztos, hogy nem mind az ötvennyolc, de többségük igen! A város viszonylag közel van, a legtöbb tanya megőrizte részben vagy egészé- ben gazdasági szerepét, többen építkeznek bokortanyákban, és többgyermekes, fiatal családok is vannak, nem csak egyedül élő idősek. Az egyház küldetése, hogy az evangéliummal, amely mindenkor életet és újulást munkál közöttünk és bennünk, hűséggel szolgáljunk hazánk ezen egyedülállósága révén különleges értéket képviselő területén élő fiatalok és idősek felé egyaránt.

A szerző evangélikus lelkész.

A cikk az Evangélikus Élet magazin 81. évfolyam, 3. számában jelent meg, 2016. január 24-én. 

Az Evangélikus Élet magazin kapható az evangélikus templomok iratterjesztésében, megrendelhető a Luther Kiadónál, a kiado@lutheran.hu címen, vagy digitális formában megvásárolható és letölthető a Digitalstand oldaláról.