A piliscsabai Béthel Missziói Otthonban tartott konzultáción komoly kérdéseket és kétségeket felevető, ugyanakkor bíztató példákkal és ötletekkel kiegészült beszámolót tartott dr. Garádi Péter. A Missziós tapasztalatok Felvidéken és itthon című gondolatébresztő előadásában a lelkész 14 pontban gyűjtötte össze a missziói lelkész kihívásait, fontos feladatait, melyek akár segéd-tananyagként is szolgálhatnának.

A tizennégy pontban fontos szerepet kapott egyebek mellett, az imában, az alkalmak tartásában és a telefonos, e-mailes, személyes, kapcsolattartásban való hűségre és rendszerességre való figyelmeztetés. Tapasztalatokat hallhattunk arról, mikor kell és mikor nem kell figyelembe venni a körülményeket. A kulturális háttér, a nemzetiségi gyökerek, a lelki előzmények nem megkerülhető tényezők, míg a csekély létszámú érdeklődő, vagy az akadályok egy-egy esetben azért vannak, hogy „felfelé, Istenre figyelve lépjük át őket” – fejtette ki.

Laikusok, családi háttér, idő

Garádi Péter kiemelte beszámolójában a laikusok, azaz a nem teológus végzettségű segítők szerepét. Mint fogalmazott: a gyülekezet építése nélkülük nem megy! Ezért is fontos a munkatársképzés! Megfogalmazása szerint: bűn kihagyni a laikusokat a közös munkából!

A nyitottság, elfogadás, rugalmasság hármasegysége is nagy hangsúlyt kapott, ugyanúgy, ahogy az utógondozás fontossága is! „Rá kell szánni az időt az újbóli közös találkozásokra, a levelezésekre, a négyszemközti beszélgetésekre; az egyszeri missziói alkalmak nem feltétlen elegek!” – fejtette ki a lelkész.

Ugyanakkor szóba került az is, hogy a missziói munka nem menjen a családi élet rovására. „ A családi háttér erőforrás, és a munka, a családi háttér nélkül csak meghasonlás lesz!”

Múlt, jelen, jövő – ahogyan én látom címmel Győri János Sámuel második előadóként hangsúlyozta, hogy: „Nincs modern misszió, hanem újabb és újabb missziói terepek vannak. ” Az utóbbi időben felkapta a média a misszió szót, főleg katonai területeken végzett munkát értenek alatta, és ez baj! – mondta a pesterzsébeti lelkész, aki egy gyümölcs hasonlattal élve fejtette ki, hogy a missziói munka is hasonló a valódi, és a nem laborokban összeállított gyümölcshöz, amely örökít. Az élő növény, olyan, mint az élő egyház, kommunikál, tájékoztat – tette hozzá.

„A cigánymisszió határozott tükröt tart elénk”

Bakay Péter lelkész, cigánymisszió vezető úgy fogalmazott: 26 évvel a rendszerváltás után beszélünk erről az egyházi munkaterületről úgy, ahogy kellene. Talán a „jézusi missziódefiníció” hiánya is okot adhatott a sok eltérő vélekedésre és vitára. Hiszen különböző utat jár be mindenki, de Jézus egyszerűen beszélt, és nem lehet más a misszió lényege, alapja, mint maga a Krisztus.
„A misszió embermentés, ha azt tartjuk alapnak, hogy minket Jézus megmentett a halálával, akkor ezt tudnunk kell!” – fejtette ki Bakay Péter.

A missziói vezető még az evangélikus iskolákra is kitért, melyet egyszerre elit- és szeretetre képzés helyszínének tekint, akár egy újabb misszió terepeként. Bakay Péter a cigánymisszióról röviden úgy fogalmazott: „Igazi és nehéz terep, azonban a legnagyobb kincs is egyben, mert határozott tükröt tart nekünk. Fontos a kirekesztettek, a szegények, elesettek begyűjtése!”

„Nehéz most ebben a légkörben szolgálni”

A szerdai alkalmon D. Szebik Imre nyugalmazott püspök felhívta arra a figyelmet, hogy a missziói lelkészeknek érdemes lenne a teológiával párbeszédet folytatniuk, hogy legyenek misszióról szóló, arra felkészítő teológiai órák.

Szebik Imre ugyanakkor figyelmeztetett, hogy ma a lelkészeknek szellemileg nehezebb légkörben kell végezniük a szolgálatot, mint mondjuk a kommunizmus idején. Három nehézség is adódhat: egyrészt eluralkodott a „nincs szükség Istenre!” – gondolkodásmód a társadalomban;.másrészt hedonista felfogás uralkodik, wellness társadalom kezd kialakulni, amelyben a legtöbben csak az örömöket keresik; harmadrészt pedig a gyökértelenséggel, a család nélkül felnövő generációkkal is nehéz megtalálni a hangot. „Ebben a légkörben nehéz szolgálni!” – hangsúlyozta a püspök, és már az egyház léte is önmagában misszió, tette hozzá, majd végül Luther szavaival fejezte be gondolatait és egyúttal szinte zárszóként a szerdai beszélgetést is: „Nem az atyáink tartották meg az egyházat, sem az utódaink nem fogják, hanem csakis az, aki azt mondta: veletek vagyok a világ végezetéig!”

Ezen gondolatok fényében zajlott a 17-i, csütörtöki alkalmon Endreffy Géza áhítata után a munkaágak éves megbeszélése. Női-, férfi-, cigány-, alkoholbeteg-mentő-, börtön-, vak-, siket-, zsidó-, felvidéki misszió –  B. Pintér Márta, Koháry Ferenc, Bakay Péter, Péter Attila, Erdélyi Csaba, Hack János, Ponicsán Erzsébet, Endreffy Géza, Dr. Garádi Péter előadásával. Ezzel párhuzamosan Egyházunk és a misszió címmel tartott beszámolót Szemerei János, Lupták György, Németh Zoltán, Szeverényi János, Deák László, Bozorády András, Verasztó János.