Hafenscher Károly, az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) miniszteri biztosa, a kézikönyv megjelentetését támogató Reformáció Emlékbizottság vezetője kiemelte: az 500 éve, Luther 95 vitatételével elindult megújulási folyamat nem az egyetlen, de mindenképpen a legjelentősebb Európa szellemtörténetében és a kereszténység kétezer éves történetében.
Ez a megújulási igény végigkísérte az elmúlt ötszáz évet, amire megfelelően kell emlékezni és a következő ötszáz évet ennek figyelembe vételével tervezni – tette hozzá. Megjegyezte: a megújulás visszatérést jelent az alapokhoz, vagyis ahhoz, hogy a szentírás a mérték, egyedül Krisztusra kell figyelni, kegyelemből élünk, ebből fakad a teljesítmény, és a hit által valósul meg minden.
Hafenscher Károly a debreceni Református Kollégiumban tartott tájékoztatón fontosnak nevezte, hogy ami mögöttünk van, abból erőt merítsünk. A 21. században szükség van a megújulásra, a régi értékek mellé odatenni a magunkéit, és mai kontextusban újraértékelni az alapértékeket – fejtegette.
Bölcskei Gusztáv, a Debreceni Református Hittudományi Egyetem (DRHE) rektora, a Magyarországi Református Egyház (MRE) doktori kollégiumának elnöke kiemelte: Európának, csakúgy mint ötszáz évvel ezelőtt, ma is szüksége van a protestáns józanságra, amit a reformáció képvisel.
Reményét fejezte ki, hogy a készülő protestáns etikai kézikönyv sokakat segít majd abban, hogy „a berögzött klisék helyett újszerűen gondolkodjanak”, hozzájárul az értékek felkutatásához és segít, hogy „mérlegre tudjuk tenni a dolgokat”. A DRHE és a református doktori kollégium ehhez minden segítséget megad – fűzte hozzá a volt tiszántúli püspök, az MRE korábbi lelkészi elnöke.
Fazakas Sándor egyetemi tanár, projektvezető hozzátette: az új kézikönyv interdiszciplinárisan közelítve igyekszik etikailag reflektálni arra a keresztyénséget végigkísérő kérdésre, hogy „mit cselekedjünk?” A kézikönyv a keresztyén emberek döntéseit igyekszik segíteni olyan elvek, normák tisztázásával, ami a biblia, a filozófia terén rendelkezésre áll – magyarázta. A professzor a projekt céljai között említette a reformátori egyházak etikai tanításának megfogalmazását a 21. század európai és magyar társadalmi realitásainak figyelembe vételével, a protestáns etika tárgyköreinek és témáinak bemutatását, az önálló erkölcsi véleményformálás lehetőségének a kialakítását, valamint a párbeszéd segítését etikai témákban a társadalmi és a tudományos közéletben.
A protestáns etikai kézikönyvet közösen megjelentető két kiadó, a Luther és a Kálvin igazgatója, Kendeh K. Péter és Galsi Árpád elmondták: nemcsak lelkészek és szakteológusok, hanem a protestáns egyházak etikai tanítása iránt érdeklődők számára is készül a könyv, amely szándékaik szerint használható lesz a képzésben, az oktatásban és a továbbképzésben is.
Az etikai kézikönyv várhatóan 2017 első felében jelenik meg több ezer példányban.