A Föld Sója – a Közép-európai Keresztény Találkozó szombati napján rendezték meg a Püspöki fórum II. – Ti vagytok a föld sója című nemzetközi pódiumbeszélgetést, melynek moderátorai Cselovszkyné dr. Tarr Klára, a Magyarországi Evangélikus Egyház Országos Iroda Külügyi Osztályának vezetője, a GEKE alelnöke és Norbert Denecke, az Egyesült Német Evangélikus Egyház egyházfőtanácsosa volt. Az alábbiakban a fórum kivonatát olvashatják.

Egyház és nyilvánosság

„Az egyház nyilatkozzon meg a közügyekben is” – fogalmazott dr. Heinrich Bedford-Strohm. A Német Protestáns Egyház tanácsának elnöke különbséget tett a kisebbségben lévő egyházak és a többségi egyház között, hangsúlyozva, hogy azoknak a társadalom előtti kiállásra más-más lehetőségeik vannak. Az egyház nyilvános megszólalásával kapcsolatban Heinrich Bedford-Strohm Luthert idézte, aki „figyelt az egyház külső hatásaira is”. A keresztények szabadságáról című Luther műre utalva a német püspök a belső és a külső szabadság kérdését vetette fel, hangsúlyozva: a hitünkből következik, hogy nem lehetünk passzívak, hanem fellépünk a világban. „A szeretet kettős parancsa alapján egyházként is tudnunk kell, hogy a köz kérdéseiben is meg kell nyilatkoznunk, különösen olyan ügyekben, amelyek embertársainkat érintik. Az ő védelmükben kötelességünk a felszólalás!” – mondta Bedhford-Strohm. Ilyen értelemben az egyháznak véleményt kell alkotnia egyebek mellett a társadalmi igazságtalanság, az eutanázia, az emberi méltóság és a mesterséges megtermékenyítés kérdéseiben is. „Nem szabad, hogy az egyházak kivonják magukat ezekből a kérdésekből. Az egyház a társadalom számára tájékoztató hatással van, meghatározza, hogy hol van az etikai alapnorma – fogalmazott a Német Protestáns Egyház tanácsának elnöke.

Heinrich Bedford-Strohm a menekültek kérdésével kapcsolatban hangsúlyozta, hogy a Szentírás, azon belül Jézus szava – „Idegen voltam és befogadtatok” – eligazít minket, amit nem hagyhatunk figyelmen kívül. „Ez nem pártpolitikai kérdés, hanem alapvető kérdés” – hangsúlyozta a német püspök.

Erődtemplomok

Az erődtemplomok helyzetéről, azok megóvásáról Reinhard Guib elmondta, hogy hozzávetőlegesen kettőszáz ilyen, mára nemzeti műemléki védettségben álló templom található Romániában, melyből öt az UNESCO világörökségi listáján is szerepel. „Feladatunk, hogy megmentsük és látogathatóvá tegyük ezeket a templomokat, ugyanakkor nehéz fenntartani az erődtemplomok hálózatát” – tájékoztatott a Romániai Ágostai Evangélikus Egyház püspöke. Reinhard Guib kitért arra, hogy az elsősorban Észak- és Dél-Erdélyben található műemlék templomoknál nemcsak az épületek állaga az aggasztó, hanem a gyülekezeti tagok csekély létszáma is. „A világháború előtt háromszázezer evangélikus élt ezen a térségen, a háborúk után ez a szám százezerre esett vissza, míg ma a térségben tizenkétezer evangélikus él. A templom a hit középpontja, ezért a felújítás mellett az a fő feladatunk, hogy újraélesszük a gyülekezeteket” – mondta a püspök. Az erődtemplomok felújításával kapcsolatban Reinhard Guib elmondta, hogy az elmúlt években az állam bár néhány templomot felújíttatott, de alapvetően keveset tett a műemlékek megmentéséért. Európai uniós forrásokból eddig tizennyolc erődtemplomot tudtak felújítani, most készítik elő, hogy további tizennyolc templomra igényeljenek támogatásokat. A felújított templomoknál oktatási, művelődési és turisztikai programokat indítottak, de elsősorban a helyi és regionális közösségeket szeretnék újraéleszteni. A püspök a Transsylvania card elnevezésű új kezdeményezésről is beszámolt, melynek célja, hogy a turisták ismerjék meg Erdélyt és annak vendégszeretetét. „A román és német államelnökök – mint a kezdeményezés védnökei – nemrég eljöttek erődtemplomainkba, így ők is láthatták, hogy milyen értékei vannak” – fogalmazott a román püspök.

Egyház és kultúra

„Vannak Európában olyan régiók, ahol nyilvános térben élik meg az egyházi életet. Ez nem hátrány” – fogalmazott a Duna-menti régió sokszínűségéről, az ottani települések meghatározó kulturális szerepéről Michael Bünker. A Bécs–Budapest–Belgrád–Pozsony tengellyel kapcsolatban az Ausztriai Evangélikus Egyház püspöke elmondta, hogy ezek nemcsak kulturálisan meghatározó központok, hanem „a protestáns felekezetek meghatározó terei is”.

Michael Bünker ugyanakkor aggodalmáról is beszámolt, amikor Bosznia tragikus helyzetéről kifejtette: „Vannak régiók, melyek nem csak történetileg, de jelenleg is pusztulást élnek meg. Ezzel nemcsak emberek kerülnek nehéz helyzetbe, de Európa értékes sokszínűsége is szegényedik.”

Az ausztriai püspök beszédében kitért a menekültügyre is: „Fontos, hogy menekültügyben tárgyilagosak maradjunk, és ekképpen próbáljunk érvelni. Protestáns egyházként az evangéliumból meghatározott feladatunkat kell szem előtt tartanunk.”

Európa és Oroszország

„Kritikus szemlélettel vizsgáljuk, hogy mi történik” – fogalmazott az orosz konfliktussal kapcsolatban Marek Izsebski. A Lengyel Református Egyház püspöke beszédében hangsúlyozta: „Protestánsként tudnunk kell, hogy Oroszország Európa szerves része, így nem válhat izolálttá. Ez minden egyház részére komoly feladatot jelent.”

Marek Izsebski kitért arra az eredményre, amikor 2013-ban a katolikus és pravoszláv egyház meghívására Lengyelországba érkezett Kirill moszkvai pátriárka. „Ekkor a Lengyel Ökumenikus Tanáccsal együtt aláírtunk egy közös nyilatkozatot, melynek fő célja, hogy újfajta kapcsolat alakuljon ki országaink között.” A lengyel református püspök elmondta, hogy felekezete politikai kérdésekben ritkán nyilvánul meg, hangját alapvetően az ökumenikus tanácsban hallatja. Az országok közötti konfliktus egyházi tompítására Marek Izsebski a nemzetközi és a felekezetek közti konferenciák fontosságát hangsúlyozta, mely lehetőséget teremthet a párbeszédre.

„Aggódva figyeljük ezt a kényes helyzetet. Látjuk, hogy a két oldal hogyan erősíti katonai jelenlétét. Azért imádkozunk, hogy ne kerüljünk újabb hidegháborúba” – fogalmazott Heinrich Bedford-Strohm. „Egyházként a politikai polarizáció ellenértékét kell képviselnünk. Legyünk a föld sója, hogy a béke erejét megmozdítsuk” – fogalmazott a Német Protestáns Egyház tanácsának elnöke.

Be kell-e lépni kisebbségi egyházként a társadalmi párbeszédbe?

A kisebbségi egyháznak vannak előnyei, ugyanakkor óriási kihívást is jelent – mondta dr. Fabiny Tamás. A Magyarországi Evangélikus Egyház püspöke kritikusan fogalmazott: „Néha az egyházak be vannak zárva a templomba és nincs bátorságunk kilépni onnan.” Fabiny Tamás beszédében a párbeszéd fontosságát hangsúlyozta. „A kultúra és a tudomány irányában is nyitnia kell az egyháznak. Az evangélium a középpont, de ez nem jelenti azt, hogy a kultúra, a tudomány, vagy a művelődés ellen lennénk” – fogalmazott. A püspök az egyházi laikusokkal kapcsolatban kitért arra, hogy fontos a társadalmi és az egyházon belüli aktivitásuk. Magyarországi jó példaként a püspök kiemelte azokat a folyóiratokat, melyekben a tudomány és a teológia egymás mellett megtalálható, valamint a Budavári Szabadegyetemet, ahol a kultúra és lelki élet egymást egészíti ki. Fabiny Tamás a Lutheránus Világszövetség (LVSZ) 1984-es budapesti nagygyűlését felelevenítve hangsúlyozta: „A rendszerváltás előtti évtizedekben Magyarországon nem volt mód a szabad teológiai gondolkodásra. A kommunizmus idején az LVSZ sokat adott a magyar evangélikusságnak. Támogattak, érezhettük, hogy egy nagyobb vallási család részei vagyunk.”

Egyházak közötti párbeszéd

Az ökumenikus közös nyilatkozatokat az adott országban az adott felekezet szerepe felől kell nézni” – fogalmazott az egyházak közötti párbeszédről Jerzy Samiec. A Lengyel Ágostai Evangélikus Egyház püspöke kitért arra, hogy Lengyelországban a katolikus egyház a meghatározó.

„Nem utasítjuk el az ökumené gondolatát, de tudnunk kell, hogy közös nyilatkozatok esetén kevesebben fognak minket, kisebb egyházat meghallgatni.” Jerzy Samiec a felekezetek közötti párbeszéd fontosságára is felhívta a figyelmet: „Egyes kérdésekről a Lengyelországi Ökumenikus Tanácsban próbálunk közös álláspontot kialakítani.” A lengyel evangélikus püspök az egyház és a nyilvánosság kérdésében elmondta, hogy míg a lengyel katolikus egyház politikai kérdésekben is egyértelműen állást foglal, addig a lengyel evangélikus egyház ezt nem gyakorolja.

Jerzy Samiec beszédében a migráció kérdésére is kitért. Mint elmondta, a menekültkérdést szakemberekkel is feldolgoztatták, de eredményeikre a média nem volt kíváncsi. „ Annak ellenére, hogy a társadalom nagy része elutasítja a menekültek befogadását, nekünk szolidárisan kell fogadnunk őket” – vélte a püspök. Jerzy Samiec meglátása szerint a látszat ellenére a kisegyházak fontos szerepet játszanak a hídépítés folyamatában. „Afelé kell az emberek mentalitását terelgetni, hogy mások iránt megértés alakuljon ki. Itt Ukrajnára és Oroszországra is gondolok. Hidakat kell építenünk! Erre példa a német–francia megbékélés, vagy a lengyel–német kapcsolat” – fogalmazott.

„Fontos, hogy Európában megtanuljuk, hogyan éljünk együtt azzal a sokszínűséggel, ami Európát jellemzi. Ebben az evangélikus hagyomány bátorságot is adhatna” – mondta a menekültkérdéssel kapcsolatban Michael Bünker. Az Ausztriai Evangélikus Egyház püspöke ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy az etikai kérdések esetében a saját jellegünket is meg kell őriznünk.

Társadalmi igazságosság, avagy az irgalmasság gyakorlása

„A társadalmi igazságosság kérdése az egyik legmeghatározóbb kérdés, mellyel foglalkoznunk kell. Németországban az olló egyre szélesebbre nyílik, a jómódúak között tovább nő a felhalmozás, de a szegények ebből nem részesülnek” – mondta dr. Heinrich Bedford-Strohm. A Német Protestáns Egyház tanácsának elnöke kiemelte, hogy ez a téma a német tartományi egyházaknál előkerül, de jobban kell a veszélyeit kommunikálniuk. A társadalmi és globális problémák közül a német püspök égető kérdésként emelte ki azt, hogy naponta több mint huszonnégyezer ember hal meg éhezés vagy vízhiány miatt, miközben volna elegendő élelmiszer és ivóvíz. „Nem szabad megszokni, hogy a világon olyan helyzetek uralkodnak, amik keresztényként botrányosak! Az igazságtalanság által érintett testvéreinkkel foglalkoznunk kell! Őket kellene középpontba helyeznünk!” – hangsúlyozta Heinrich Bedford-Strohm. A Német Protestáns Egyház tanácsának elnöke beszédében kiemelte: „A nemzeti politika és európai politika igazságtalanságai ellen fel kell szólalni. Ne engedjük, hogy azok a gazdasági struktúrák, amelyek egyenlőtlenségeket okoznak fennmaradjanak! Legyünk kritikusak!”

„Bár kisebbségi, szórvány egyház vagyunk, de ez nem jelenti azt, hogy ne foglalkoznánk a körülöttünk lévő világgal” – fogalmazott Reinhard Guib. A Romániai Ágostai Evangélikus Egyház püspöke szerint az egyház elsődleges feladata a lelki élet ápolása, az evangélium hirdetése. A püspök az ökumenikus munka fontosságára hívta fel a figyelmet. Reinhard Guib kitért arra, hogy ökumenikus összefogással egy menekülteket segítő szervezetet hoztak létre, annak ellenére, hogy Romániában nincsenek nagy számban menekültek. „A szervezet segítségével több száz menekültet integráltunk az elmúlt években. A beilleszkedést és a letelepedést próbáljuk náluk segíteni” – fogalmazott a püspök, aki egyúttal az irgalmasság gyakorlására hívta fel a figyelmet.

Ausztria és a muszlimok

„Ausztriában az iszlám 1912 óta törvényileg elismert vallásközösség” – mondta Michael Bünker. Az Ausztriai Evangélikus Egyház püspöke a felekezeti sokszínűség vonatkozásában elmondta, hogy jelenleg háromszázezer evangélikus, több mint hatszázezer muzulmán és közel ugyanennyi ortodox él Ausztriában. „Az iszlám hitközséggel nemzeti, lokális és regionális szinten is, jó szomszédok formájában próbálunk együttműködni” – fogalmazott a püspök. A korábbi években előkerült minaret-építésekkel kapcsolatos vitát illetően a püspök kiemelte: „Volt, amikor mi, evangélikusok nem építhettünk templomot. Ha ma mi építhetünk, akkor az iszlámnak is legyen joga hozzá!”

Michael Bünker az állami iskolákban történő kötelező hitoktatás fontosságát hangsúlyozva kitért arra, hogy hitoktatóiknak olyan vallásközi képzést indítottak, ahol a különböző vallások leendő hittantanárai közösen tanulnak. „Ez lehetőséget ad egymás megismerésére, valamint arra, hogy a másik identitását tiszteljük” – mondta a püspök.

Brexit

„Mindenki arra számított, hogy nem ez fog történni” – állapította meg a Brexit vonatkozásában Marek Izdebski. A lengyel püspök kitért arra, hogy néhány ellenvéleményt leszámítva „Lengyelország szeretne és maradni is akar az európai struktúrában”.

„Meglepődve hallottam, hogy kormány közeli személyiségek magánvéleményként felvetették Magyarország Európai Unióból való kilépésének a lehetőségét” – fogalmazott dr. Fabiny Tamás. A Magyarországi Evangélikus Egyház püspöke elmondta, hogy „az egyházak számára nem kérdés, hogy Magyarországnak az Európai Unió tagjának kell maradnia”.

„Nincs Ausztriában olyan egyház, amelyik a Brexitet támogatta volna” – mondta Michael Bünker. Az Ausztriai Evangélikus Egyház püspöke szerint „nem a kizárólagos nemzeti érdekek, hanem az európai egység jelenti az egyházaknak a jövőt.”

Az esemény kiemelt támogatói:

Budapest Főváros Önkormányzata, Bajor Egyház (ELKB), VELKD, Gustav-Adolf-Werk, Magyarország Kormánya, Reformáció Emlékbizottság, Visegrad Fund, Tarr Kft.