liturgia

Budapest – Fót – Fodor Viktor a Pesthidegkúti Evangélikus Egyházközség lelkésze munkatársaival, és a Fóti Evangélikus Kántorképző Intézet közreműködésével énekekkel és videókkal szerkesztette össze a passiói istentisztelet rendjét. Ezt adjuk most közre, gondolva arra, hogy a járvány miatt nagypénteken nem tudunk személyesen részt venni istentiszteleten.

2020 adventje más lesz, mint a megszokott. Szeretnénk segíteni honlapunk olvasóinak az otthoni elcsendesedésben, ezért advent négy vasárnapjának estéjén, amikor a koszorú körül összegyűlik a család, a szobában minden fényt eloltunk, hogy csak az eggyel több gyertya fénye világítson. Az imádságot az édesapa vezeti, az elmélkedést az édesanya vagy valamelyik nagyobb gyermek olvassa fel jól érthetően.

Sokféle vélemény létezik azzal kapcsolatban, hogy mik a legfontosabb cselekményei a kereszténységnek. De – azt hiszem – ezek közül is kiemelkedik az istentisztelet, amely a hívő közösség közös ünnepe az Isten jelenlétében. Az pedig, hogy mit történik egy ilyen alkalommal nagy részben a liturgiától függ, amely a forgatókönyve a „szent műnek”, amely arra hivatott, hogy megjelenítse és közvetítse a Krisztus megváltó munkájának üzenetét a jelenlévőknek. De tulajdonképpen mi történik az istentiszteleten? És mi a liturgia konkrétan?

Genf – A Lutheránus Világszövetség (LVSZ) és a Keresztény Egység Előmozdításának Pápai Tanácsa arra hívja idén októberben az evangélikus és a katolikus egyház tagjait világszerte, hogy október 31-én közösen kidolgozott liturgiával ünnepeljék meg együtt azt, hogy húsz évvel ezelőtt, 1999. október 31-én Augsburgban írták alá a Megigazulástanról szóló közös nyilatkozatot.

Amint arról korábban hírt adtunk, február 10-én beiktatták püspöki hivatalába Kaisamari Hintikkát, a Finnországi Evangélikus Egyház Espoói Egyházkerületének új püspökét. Ez az ünnep rövid időn belül a harmadik püspökiktatás volt Finnországban, hiszen tavaly váltás volt nemcsak az Oului Egyházkerület élén, hanem az egész egyházat képviselő érsek személyében is. A ceremóniák képeit nézegetve feltűnőnek találhatjuk az északi püspökök díszes öltözetét. A püspöki hivatalnak olyan jegyei ezek, amelyekhez közép-európai lutheránus szemünk nem szokott hozzá, legalábbis nem evangélikus kontextusban.

Írásomban a liturgia fontosságára szeretnék rámutatni. Gondolataimat serkentette Kocsis Fülöp görögkatolikus püspök előadása, melyet a budavári evangélikus szabadegyetemen tartott. Az a kérdés izgat, hogy vajon mennyire vesszük komolyan a liturgiát.

Pápa – A Gyurátz Ferenc Gondolkodókör idei utolsó összejövetelén Polgárdi Sándor, a Veszprémi Evangélikus Egyházmegye esperese tartott előadást Nyitott adventi ablakok címmel kedden az evangélikus látogatóközpontban. Az esperes elmondta, az idei évben havi két alkalmat szerveztek különféle területekről érkezett előadókkal egy kétéves EFOP-pályázatnak köszönhetően. 2019-ben hasonlóképp tervezik a folytatást.

Budapest – A Magyarországi Luther Szövetség és az Evangélikus Országos Múzeum szervezésében került sor 2018. december 13-án az idei utolsó előadásra, amely a reformáció örökségét járja körül. Az ima és „tárgyai” címmel Mezei Emese tartott előadást arról, hogy a középkori művészet hagyatékát hogyan kezelte a reformáció a személyes vallásosság megélésben, illetve a liturgiában.

Budapest – A jó templom olyan, hogy az ember egyre beljebb és beljebb akar menni, alig képes ellenállni az épület vonzásának – mondta Kocsis Fülöp görögkatolikus érsek-metropolita, hozzátéve: az ember elsődleges feladata, hogy a lehető legközelebb jusson Istenhez, és ebben segíti őt a bizánci templom térszerkezete és a Szent Liturgia egyaránt.

Bár Luther az „egyházi divatot” is megreformálta, és annak, hogy doktori talárban prédikált, funkciója volt, ő maga az egyházi viselet témáját marginális teológiai kérdésnek tekintette. A történelem azonban bebizonyította, hogy a gallérok-fodrok-ingujjak mégis jelentőséggel bírnak, identitástudatot adnak és a külvilág számára is információ értékűek. Talán mégis érdemes és érdekes tehát betekintenünk a csuhák, ingek, kiegészítők tágas ruhásszekrényébe, annál is inkább, hiszen korunk divattervezői, éles szemmel itt is meglátták a piaci rést.