Kovács Viktor

Ha a keresztény felekezetek közötti szembetűnő és alapvető különbségeket tekintjük, akkor mindenképpen foglalkoznunk kell a szentségekkel. Azon túlmenően, hogy sokan csupán káromkodásként használják a „szentség”, illetve a „hétszentség” szavakat, nem sokan vannak tisztában azzal (még az egyházon belül sem), hogy tulajdonképpen mit is jelent a szentség, és miért annyi van vagy éppen miért nincs annyi belőle, amennyi. Kovács Viktor podcastját ajánljuk a Kötőszó-blogról.

Sokan sokfélét képzelnek arról, hogy mit csinál egy lelkész, egy pap, mi a munkája. Azzal valószínűleg mindenki tisztában van, hogy vasárnap délelőtt biztosan megtalálni őt a templomban, amely évszázadok, sőt évezredek óta a papok munkájának fő helyszíne. A vasárnapi istentisztelet egyik központi eleme pedig az igehirdetés. A Kötőszó blog legfrissebb videója a prédikációk születésének kulisszatitkaiba avatja be a nézőket.

A Biblia sohasem önmagában áll. A mindenkori bibliaolvasónak ugyanis olvasata van, azaz ahogyan időben egyre távolodunk a Biblia korától, mindig másképpen, más szemmel értelmezzük a benne lévő információkat, üzeneteket. Ez viszonylag sűrűn előforduló téma a Biblia értelmezésével kapcsolatban. Azonban arról sokkal kevesebbet beszélünk, hogy például mi itt Magyarországon nemcsak időben vagyunk távol a Biblia keletkezési korától, hanem térben is messze vagyunk attól a közel-keleti miliőtől, amely a Szentírás történeteinek természetes közege.

„Az egyház” – mennyi minden van ebben a fogalomban. Ki ezt érti alatta, ki azt. Egyfajta pavlovi reflexként szinte mindenkiben megjelenik egy kép, egy hangulat, egy érzés vagy valamilyen vélemény „az egyházzal” kapcsolatban. Az utóbbi időben pedig sajnos „az egyház” csak akkor tematizálódik, amikor valami gáz van. Pénzügyi támogatások, le- és felminősítések, molesztálás, elítélés, tiltakozás… Mintha „az egyház” nem is lenne más, mint egy nagy „nem” vagy egy tilos jelzés. Azok viszont, akik elkötelezett tagokként ott vannak a hétköznapok egyházában, pontosan tudják, hogy mennyi mindent kaptak és kapnak „az egyház”-tól.

Budapest – Gyógyító örömhír címmel jelent meg a Magyarországi Evangélikus Egyház Gyülekezeti és Missziói Osztálya és a Luther Kiadó közös kiadványa, amely összeállítás betegeknek, hozzátartozóknak és a lelkészi szolgálathoz kíván segédletet nyújtani. A könyvben liturgiák, imádságok és énekek is megtalálhatók. A kiadványról Kovács Viktor evangélikus lelkésszel, a könyv szerzőjével Galambos Ádám beszélgetett.

Talán a legnehezebben érthető, a legkevésbé megfogható és a legvitatottabb tanítása a kereszténységnek a Szentháromság. Az egyház két évezred alatt nem tudta feloldani annak az abszurd „matematikai példának” a feszültségét, hogy 1 = 3. Nemcsak értelmezési különbségek, de szakadások és különutasságok is szegélyezték a Szentháromsághoz való hozzáállást a teljes egyháztörténet folyamán, egészen napjainkig. Ebben az adásban ismét magyarázzuk a magyarázhatatlant, mert Istenről nem lehet beszélni, de kell.

Budapest – A Gyülekezeti és Missziói Osztály és a Luther Kiadó közös kiadásában jelent meg Kovács Viktor evangélikus lelkész Gyógyító örömhír című, betegeket, hozzátartozókat és a lelkészi szolgálatot segítő kiadványa. A könyv előszavát Hafenscher Károly, egyházunk zsinatának lelkészi elnöke, az Evangélikus Hittudományi Egyetem tanszékvezető egyetemi tanára írta. Alábbiban ezzel a tartalommal ajánljuk az olvasók figyelmébe a kiadványt.

Keresztényként a legfőbb forrás, amelyből hitünk és a mindennapok spiritualitása táplálkozik, a Biblia. Ha ránézek a saját Bibliámra, mégis már a lapok éleinek elszíneződéséből látszik, hogy gyakorló bibliaolvasóként sokkal többet forgatom az utolsó harmadát, az Újszövetséget. Persze Jézus az Újszövetségben szerepel, és keresztényként ő az igazodási pont. De tegyük a szívünkre a kezünket: nem csak ez az oka annak, ha elhanyagoljuk a Szentírás első felét. Mert bizony annyi nehezen emészthető, erőszakos vagy éppen – látszólag – felesleges tartalommal van tele, hogy az ember sokszor visszahőköl vagy elfárad az Ószövetség tanulmányozása közben.

Ajka – Az Ajkai Evangélikus Egyházközség 92 darab használt mobiltelefont adott át újrafelhasználásra nemrég. A gyülekezet 2019 év végén csatlakozott a Jane Goodall Intézet, az Afrikáért Alapítvány és a Védegylet Egyesület közös kampányához, amely célja, hogy a gyűjtőpontokon a lakosság által már nem használt mobiltelefonokat összegyűjtse, majd újrafeldolgozásra felajánlja. A kampány elnevezése Passzold vissza Tesó!

Ellentmondásos kort élünk. A globalizáció mind gazdasági-politikai, mind emberi kapcsolataink terén domináns tényező, egyúttal pedig – a legtöbb esetben politikai alapon – láthatatlan, de annál valóságosabb törésvonalak húzódnak ember és ember, csoport és csoport, párt és párt, teológia és teológia között, amelyek távolabb visznek egymástól, mint bármely interkontinentális repülőgépjárat. Az így kialakult törzseken belül vannak a „jók”, kívül a „rosszak”.