generációk

Ma, amikor a koronavírus-járvány a generációk együttműködését felerősítette – és erre örömteli módon nagyon sok pozitív válaszreakció született – különösen fontos, hogy szembesüljünk azzal, hogy milyen szocializációs jegyek határozzák meg a különböző korcsoportokat. Steigervald Krisztián Generációk harca című kötete erre kimondottan alkalmas olvasmány.

A 21. századi vallásosság új formái igen izgalmas kutatási bázist szolgáltatnak a szociológusoknak, pszichológusoknak, vallásfilozófusoknak. Figyelemre méltó jelenségekkel, trendekkel, utakkal és válaszokkal találkozhatunk. Sokuk több sebből vérzik, általánosságban mégis elmondható, hogy a keresők alapigénye a hitelesség. És hogy elkezdődött egy olyan „trend”, amely nem a tökéletességet, a feddhetetlenséget, a kiválóságot teszi meg mércének, hanem az önazonosságot. Nem a mindenséghez, hanem önmagához méri az egyént, ugyanakkor sokkal nagyobb igénye van a teljességre, mint a reflektálatlan hagyománykövetésre.

Budapest – „Milyen következményei vannak annak, ha olyan gépek vannak közöttünk, akiknek hivatalos állampolgárságuk van?” – fogalmaz a generációs besorolásokat mítosznak tekintő Nemes Orsolya. A generációkutatót, szervezetfejlesztőt, a Milestone Intézet munkatársát, a 4. Keresztény Sziget egyik panelbeszélgetésének résztvevőjét a generációkról való gondolkodásról, a jövő kihívásairól és a technológiai fejlődés által a közeljövőnket érintő etikai kérdésekről is kérdeztük.

Budapest – 2014. március 23-án Oculi vasárnapján, Újpesten az evangélikus gyülekezet tagjai az Úrra tekintettek, hiszen a templom előtti téren félkörökben állva az ég felé nézve és integetve énekelték az Örök Isten áldj meg minket című evangélikus éneket. Szöveg: Szlaukó Orsolya