Lázárné Skorka Katalin

A megbocsátás az egyik legnehezebb dolog a világon. Főképp, ha azt látjuk, hogy ezzel még nem tesszük meg nem történtté az esetet, velünk maradnak a következmények. Mi a helyzet a legszörnyűbb tettel: amikor valaki gyilkosság következtében veszíti el egy szerettét?

Istennel való kapcsolatunk alapja a benne való hit. Ez a fogalom azonban rengeteg dolgot takar, sokrétű jelentése van, és jóval mélyebben gyökerezik az ember életében, mint azt általában gondolnánk.

Megtérés – sokan a kifejezés alatt egyszerűen azt értik, amikor az ember hazaér. Luther Márton a 95 tétel első pontjaként azt írta, hogy a keresztény ember egész élete megtérés kell, hogy legyen. Talán közelebb kerülünk ennek megértéséhez, ha hazatérésként gondolunk rá. De honnan is kellene visszatérni, és mi legyen azután? Ezekről beszélget a három szolgatárs: Nagy Zoltán esperes Békéscsabáról, Lázárné Skorka Katalin Mezőberényből és Zsíros András gerendási lelkész.

Budapest – Az Evangélikus Hittudományi Egyetem több éve indította a lelkészi kar számára azt a tanári modult nyújtó kiegészítő képzését, amely az iskolalelkészi szolgálat mellett a hittanári és gyülekezeti ifjúsági munka szakmai erősítését segíti. Lázárné Skorka Katalin, Simon Réka és dr. Simon Z. Attila lelkészekkel a képzésről, az ott szerzett tapasztalatokról és azoknak a gyakorlati életben történő alkalmazásáról is beszélgettünk.

Mindennek ellen tudok állni, kivéve a kísértést – mondja az egyszeri vicc. De felismerjük-e, ha megkörnyékez bennünket, vagy csak utólag látszik, ha elbuktunk benne? Egyáltalán, mik lehetnek kísértések az életünkben, meg lehetne-e szabadulni tőlük, vagy lehet-e bármi hasznuk számunkra? Az Erős Vár Podcast 15. adásában erre keresi a választ a három szolgatárs: Nagy Zoltán esperes Békéscsabáról, Lázárné Skorka Katalin Mezőberényből és Zsíros András gerendási lelkész.

Szinte már kellemetlenül sokat beszél az egyház a bűnről, mintha soha semmi nem lenne elég jó, amit teszünk. Természetesen nem erről van szó, de akkor hogyan érti a Biblia a bűn fogalmát, miért tekinti már az újszülött csecsemőt is bűnösnek, és hogyan tudunk megszabadulni ennek a ránk nehezedő súlyától? Erre keresi a választ a három szolgatárs: Nagy Zoltán esperes Békéscsabáról, Lázárné Skorka Katalin Mezőberényből és Zsíros András gerendási lelkész.

Kételkedés és hit – kizárják vagy erősítik egymást? Életünk során többször is átélhetjük, hogy elfog bennünket a kétség, bizonytalanná válunk, hogy helyes-e, amit teszünk, gondolunk, vagy akár hiszünk. De kell-e aggódnunk, ha hitünkben kérdőjelek jelennek meg, egyáltalán összefér-e egymással a kételkedés és a hit? Az Erős Vár Podcast adásában erre keresi a választ a hárman szolgatárs: Nagy Zoltán esperes Békéscsabáról, Mezőberényből Lázárné Skorka Katalin és Zsíros András gerendási lelkész.

Mezőberény – Malomsok – Az Evangélikus Pedagógiai Intézet (EPSZTI) honlapjának sorozatát a távolságot találkozásra cserélés jegyében indították és az evangélikus nevelés sokszínűségét, értékgazdagságát hetente egy-egy páros portrén keresztül mutatják be. A legutóbbi, rendhagyó alkalomhoz hasonlóan ezúttal is egyazon intézmény két munkatársát szólították meg. Ami viszont változatlan: most is azokat a pontokat keressük interjúalanyaink között, amelyek hasonlóságról, egybecsengésről árulkodnak. – Egy ügyért élnek: hogy lelkipásztorként Krisztushoz vezessék az embereket. Küldetésük, hogy a gyülekezeti szolgálat mellett a gyermekek és a fiatalok között – óvodákban, iskolákban is – megszólaltassák az evangéliumot. Lázárné Skorka Katalinnal és Weltler Gáborral beszélgettünk.

Miközben az év utolsó két hetében lelassul a világ, bezárnak az üzletek, és mindenki otthon, a családjával igyekszik tölteni az ünnepeket, a lelkészeknek ez az időszak jelenti a legtöbb feladatot.

Ha nyár, akkor könyvek. Bizonyára hozzám hasonlóan sokan vannak így ezzel. Ilyenkor végre van annyi felszabaduló időm, hogy egymás után olvassam a vágyott irodalmi műveket. Emlékszem arra a nyárra, amikor a Száz év magány című világhíres alkotást olvastam. Mély benyomást tett rám. Valóban faltam. Ezt követte a Zorbász, a görög, majd pedig a Tizenhárom almafa.