október 6.

Pozsony – 2020. október 6-án Pozsonyban, a Kecske-kapu-i evangélikus temetőben a Híd, az MKP és az Összefogás pártok képviselői közösen tisztelegtek az 1848-49-es magyar forradalom és szabadságharc vértanúinak emléke előtt, és együtt koszorúzták meg báró Jeszenák János és Rázga Pál, evangélikus lelkész síremlékeit.

Dunaújváros – Önjelölt sztárok vagy kiválasztott hősök, cirkuszoló celebek vagy szelíd forradalmárok? Ez itt a kérdés ma, mikor október hónap elején a hősökre tekintünk. A hősökre, akik életüket adták 1848-49-ben, 1956. október 23-án, és hittel küzdöttek 1517. október 31-én is! Nem az a kérdés, hogy vannak-e hasonlók közöttünk, hanem az, hogy van-e egyáltalán oly bölcs többség, kik egyáltalán továbbadják a 171, 64 és 503 évvel ezelőtti áldozatok emlékét és értékét?

„Nincs senkiben nagyobb szeretet annál, mint ha valaki életét adja barátaiért.” (Jn 15,13)

Az 1849. október 6-án kivégzett 13 aradi és két pesti mártír, köztük Batthyány Lajos gróf, Magyarország első miniszterelnöke hősi viselkedésükkel megmutatták, hogyan tudnak a magyar ügyért harcolók komoly katona módjára, méltósággal meghalni. Utolsó perceikkel is a nemzetnek és a világnak mutattak példát a magyar szabadságharcosokról, akiket sok osztrák csupán felforgató aljanépnek nézett. A megtorlás hónapjai és annak menete a történelemkönyvekből jól ismertek. De még a levert szabadságharc után feketébe öltözött nemzet sem ismerhette pontosan az október 6-i áldozatok végóráit, mert a kivégzések nyilvánossága korlátozott volt.

Nyíregyháza – Az Aradon kivégzett tizenhárom magyar honvédtisztre emlékezett október 6-án hazánk lakossága, valamint az országhatáron kívül élő magyarság. Azoknak a bátor katonáknak az emlékét idézzük fel a nemzeti gyásznapon, akik nemcsak a csatamezőn vívták ki honfitársaik és kortársaik csodálatát és elismerését, de emelt fővel álltak oda a rögtönítélő bíróság elé a szabadságharc leverése után – továbbra is vállalva a forradalom eszméit és a haza iránti szeretetet.

Nagyvárad – 2016. október 6-án délután ökumenikus istentiszteletet tartottak a Szent László templomban. A római katolikus, a református, az evangélikus és az unitárius egyházak képviseltették magukat.

Az 1848–49-es szabadságharc végét jelentő világosi fegyverletétel után, október 6-án a haditörvényszék ítélete alapján, I. Ferenc József jóváhagyásával Aradon kivégeztek 12 magyar tábornokot és egy ezredest. Így a nemzet vértanúi lettek.